A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - Idegen hajók összeütközése

.360 Á JOG Töf-töf-naptár a földön örökéletű bolondságok 1903. esz­tendejére. Száznál több képét rajzolták Homicskó, Garay, Bér, Polgár, Manno, Horog, Jeney, Csernek s még egy sereg hires és hirtelen legény. írták a Borsszem Jankó öreg és itju írástudói. Ára 2 kor. Az Athenaeum Nagy Képes Naptára súlypontja a közhasz­nálati részre és a Tiszti Címtárra esik, azokra a részekre, melyek ezt a naptárt úgyszólván nélkülözhetlenné teszik. A budapesti kalauztól a vadászati és halászati tilalmi időszak felsorolásáig, nincsen a gyakorlati életnek egyetlen olyan vonatkozása sem, melyről megfeledkeznék és a Tiszti Cimtár mindent felölelő és körültekintő voltában még a fontosabb ausztriai és horvát ada­tokról sem feledkezik meg. Ára 2 K. Vegyesek. A fővárosi lakásbérleti szabályrendelet uj tervezete, ame­lyet F ü 1 e p p Ká'mán dr. t. főügyész készített, az eddigi szabály­rendelettől eltérő több figyelemreméltó intézkedést állapit meg. így kötelezőnek mondja ki az irásbafoglalást a rendkívüli kiköté­sek érvényességéhez. —Az a kikötés, hogy ha a bérlő megszegi a házi rendszabályokat, rendkívüli felmondási jog illesse a bérbe­adót, csak arra az esetre érvényes, ha a bérlő aláirta a házi rendszabályokat. — A házbérkrajcár csak akkor terheli a bérlőt, ha külön kiköttetett. — Ha több a bérbeadó, közös meghatalma­zottat kell állitaniok, máskülönben a bérlő bármelyiküknél érvé­nyesen mondhatja föl a bérletet. — Ahol nincs házkezelő, a ház­mesternél is fizethet a bérlő, hacsak tudtára nem adták az ellen­kezőt. — A bérleti helyiség használatát kizáró ok az, ha nedves, vagy egyéb okból egészségtelen a lakás, avagy férgesnek bizo­nyul a bérlet első nyolc napjában. — A bérbeadó nem akadá­lyozhatja meg oly tárgyak elvitelét, amelyek elvitele a bérlő üz­letével jár, vagy szükségi-éppen következik a közönséges életvi­szonyokból. — A bérbeadó, a tervezet 22. §-a szerint, a lakásbér fejében visszatartott ingóságokat per és végrehajtás nélkül is ér­tékesítheti és követelésének törlesztésére fordíthatja. — Raktár­bérletet bármikor föl lehet mondani 45 napra, de az első három hó letelte előtt nem szüntethető meg a bérlet fölmondással. — F ü 1 e p p a költözködési időt lakásoknál 6 napra, boltoknál 4 napra kivánja kiterjeszteni. Az északamerikai Egyesült Államokban 7 jogi iskola van kizárólag nők számára. Washingtonban, New-Yorkban, Brooklyn, Buffalo, Philadelphia, Bryan, Macor és San-Franciskóban. Ezen tanfoiyamok főcélja csakis abban ál), hogy a néket a jor elmé­letével megismertessék, tehát az ügyvéddé vagy biróvá való ki­képeztetésük teljesen ki van zárva. Ezen üdvös intézkedés lehe­tővé teszi, hogy a nők saját vagyonuk kezeléséhez is értenek, de idegen vagyon kezelésénél is közreműködhetnek és az államszol­gálatban betöltött állásaik tekintetében is a kellő szakértelemmel rendelkeznek. Csak igen csekély azon nők száma, akik az ügyvédi pályára lépnek és ezen nemis kell módfelett csodálkoznunk, mert a per az Egyesült Államokban nem nagy szerepet játszik. New-York 11,000 ügyvéde közül alig van 1,000-nek bírósági praxisa. A többiek főleg perenkivüli ügyekkel foglalkoznak. Szivák Imréhez ujabban az eperjesi és a debreceni ügyvédi kamara intézett üdvözlő iratot, az ügyvédi kar érdeké­ben tanúsított állásfoglalása miatt. Büntethető-e az a cseléd, aki a felügyeletére bizott gyer­meket nem mással, banem a magával való nemi fajtalanság elkövetésére csábítja ? (BTK. 247. §. második bekezdése.) A budapesti kir. btető tszék 88,538/btö. 1898. sz. a. hozott Ítéletével ezen kérdésre ne m-mel felelt, amennyiben a vádlottat felmentette. A vádlott, N. Lidia, egy hevenykankóval fertőzött cseléd t. i. a felügyeletére bizott 7-éves fiúnak nemzőrészét az ő nemzőrészébe tette. A tszék azért mentette fel a vádlottat a csábítás bűntettének vádja alól, mert «nem a nemi ösztönnek bün­tetőtörvénybe ütköző kielégítése vagy izgatása van büntetés alá véve, hanem a törvény a mások részére való elcsábí­tást, az u. n. kerítést (lenotinium, Kuppelei) vette bün­tetés alá, mely körülményt teljesen kétségtelenné teszi a BTK. Indokolásának ama kifejezése, hogy a 247. §-ban foglalt intézke­dés a kerítésnek legsúlyosabb és legbotrányosabb eseteire vonatkozik. > A bpesti kir. Ítélőtábla 1,401/B. 1899. sz. a. itélt: A kir. ítélőtábla vádlottat bűnösnek mondja ki, s kétévi fegyházra itéli. Megokolás: Tekintve, hogy vádlott a cselekmény elkö­vetésekor a 7-éves X. Y. fiúnak szüleinél rendes fizetéssel szol­gálatban állott, valamint tekintettel arra, hogy a gazda és cseléd közötti szolgálati viszonynál fogva a cselédnek felügyeleti köte­lessége a kk. gyermekekre is kiterjed s így a szolgálatadó szü­lőknek távolléte alatt honlevő kk. gyermekek a cseléd felügye­lete alatt állván, nyilvánvaló, hogy vádlott nemi fajtalanság elkö­vetésére oly kk. gyermeket csábított, aki szüleinek honnemlété­ben az ő felügyelete alatt állott. Ezekhez képest tehát, minthogy a BTK. 247. §-a a csábítás büntette iránt intézkedve, kifejezet­ten három esetet sorol fel, a szerint különböztetvén meg eme bűntett eseteit, amint annak cselekvő alanya a szülő vagy pedig nem-szülő is lehet s minthogy a BTK. eme szakasza kifejezetten és csakis az annak első pontjában felsorolt két esetben jelöli meg a csábítás bűntettének alkotó-eleméül azt, hogy a csábítás más­s a 1 való nemi közösülés, illetve mással való nemi, vagy természet­ellenes fajtalanság elkövetésére történjék, ellenben eme szakasz har­madik, nevezetesen az eme szakasz második tétele alatt meghatáro­zott esetre vonatkozó intézkedése már nem emliti a mással való nemi közösülésre, vagy nemi s természetellenes fajtalanság elköveté­sére való csábítást, hanem egyenesen csak azt rendeli, hogy az eme szakasz első tétele alatt meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki gyámságára, nevelésére, tanítására vagy felügyeletére bizott sze­' mélyt «ezen cselekményre*, tehát nemi közösülésre vagy termé­J szetellenes fajtalanság elkövetésére csábítja; következően, mint­hogy az idézett szakasz második tétele alatt foglalt eme rendel­kezése az ott meghatározott büntetéssel büntetendő cselekmény tényálladékát a mással elkövetésre való csábításra nem szo ritja, nyilvánvaló, hogy ezen rendelkezés az ott felsorolt, önren­delkezési joggal nembiró személyeknek nemi közösülés s illetve nemi vagy természetellenes fajtalanságnak magával a csábitóval való elkövetésére csábítást is felöleli és büntetni célozza. Mint­hogy ezek szerint vádlottnak cselekménye a BTK. 274. §. máso­dik bekezdése szerint minősülő csábítás bűntettének ismérveit kimeríti : vádlottat eme bűntettben bűnösnek kimondani és e miatt, súlyosítóul véve ama tényét, hogy a cselekménye folytán megfertőzött X. Y. kis fiúnak kéthónapi gyógyulást igényló be­tegséget okozott ... a rendelkező i észben meghatározott bünte­tésre ítélni kellett. A m. kir. Kúria 7,062/1899. B. sz. ítéletében a vádlottat hathavi börtönre ítélte, egyebekben helybenhagyta a másodbiró­sági Ítéletet megokolásánál fogva. A pestvidéki kir. törvényszéknél az 1903. év tartamára alakított tanácsok a következő napokon fogják üléseiket megtar­tani: 1. A polgári rendes perek tanácsa: szombaton. 2. A pol­gári fölebbviteli tanács: hétfőn, szerdán és pénteken. 3. A vádtanács: csütörtökön. 4. A büntető fölebbviteli ta­nács: kedden és szombaton; a szükséghez képest csü­törtökön is. 5. A kir. törvényszék előtti főtárgyalási tanács: hétfőn, szerdán, pénteken, esetleg csütörtökön is. Habár a kamarai értekezletek intézményét csak pár év óta honosította meg a budapesti ügyvédi kamara, máris tapasztaljuk ennek üdvös hatásait azon nagy érdeklődésben, amelyet az ügy­védek az értekezletek iránt tanúsítanak. A december hó 11-én megtartandó kamarai értekezlet tárgy­sorozata kibővült. Nemcsak Pap József dr. kamarai titkár fog referálni a kamara tevékenységéről az utolsó kamarai értekezlet óta, de a választmány elhatározta, hogy vita tárgyává fog tétetni, célszerü-e egyetemi hallgatókat tanulmányaik ideje alatt ügyvédi irodában alkalmazni és amennyiben ez akár tanügyi, akár pedig ügyvédi szempontból nem kívánatos, mi módon kellene ez ellen állást foglalni ? Ezen ügyet Baracs Marcel dr. fogja referálni. Egy to­vábbi tárgya az értekezletnek: felterjesztés az összkormányhoz az iránt, hogy a minisztériumokban az ügyvédek az ügyek elintézé­séről érdemi értesítést nyerjenek; hogy a hatóságoknál az érte­sítési idő lehetőleg egyöntetüleg szabályoztassék, s végre annak a megvitatása, nem lenne-e célszerű, hogy a törvény napok, tekintettel a szegényebb sorsú perlekedő közönségre, vasárnap délelőttre helyeztessenek át. Előadója ezen ügyeknek: Teller Miksa dr. Talár és paróka. A brentfordi grófsági törvényszék bírája: Shortt Kings counsel előtt nemrég, ügyfele képviseletében megjelent egy solicitor — talár nélkül. A bíró rámereszti a sze­mét és kérdi tőle ki- es miiétét. Meglepetten azt feleli, hogy egy solicitor. «Az ügy a tárgyalások jegyzékéből töröltetik, előve­szem a következő ügyet», mond a biró. A meglepett ügy­véd nagynehezen magához térve, kérdi ezen határozat okát, azon­ban nyomban meg lesz intve, hogy: «Ne háborgassa a tárgyalás me­netét>. Felkiáltására, «hogy ez mégis csak sok>, a biró nyomban le­tartóztatta és csak kétszeri bocsánatkérésre bocsáttatott szabadon, annak a kijelentése mellett, hogy a talár a plaidirozó solicitor legfontosabb kelléke. A szokás hatalma. Nemrég fennállott s talán még ma is fennáll az a szokás, hogy a Londonból a Newcastle-városi esküdt­széki tárgyalásokra érkező bírák azon város polgármestere és kozsegtanácsa részéről régi pénzekkel megajándékoztattak, hogy e pénzen tőröket vásároljanak a skótoK elleni védekezésükre, akik egykor a határon kóboroltak. Több évszázada már annak hogy nmcs többé skót útonálló, de a régi pénzek ajándékozása még mindig fennáll; és eppugy most sem lesz a talár hátulsó zsebe bevarrva, minek az volt célja hogy az ajándék abba az elfogadó háta mogott becsempésztessék. A Kings Counsel elfogad ugyan ma egy jó chequet IS ennek fejében, de zsebe még ma is nyitva áll, ha különben a legmodernebb ember is. Hiába, a copf ki nem pusztul.

Next

/
Thumbnails
Contents