A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 47. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Folytatás

188 A JOG ?.' ^Z1*int m'nösü,ö sikkasztás büntette, továbbá a btk. iOl. §-ába ütköző és a 401. §. 2. bekezdése szerint minősülő magánokirat­kamisitás büntette miatt emelt vádra vonatkozólag a büntetendő cselekmény megállapítása és minősítése kérdésében, a kir. fő­ügyész semmiségi panaszára, a Bp. 385. §. 1. a., és b. pontjában meghatározott anyagi semmiségi okok miatt a bp. 4-37. §-ának 3. bek. értelmében megsemmisíttetik, vádlott az alsúfoku bíróságok által terhére megállapított jogtalan elsajátítás vétségén felül a btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 2. p. szerint minősülő egyrend­beli folytatólagos magánokirathamisitás bűntettében mondatik ki bűnösnek; ennek folyományaként megsemmisíttetnek az alsótoku bitóságok ítéletei a büntetés kiszabására nézve is s vádlott a Btk. 367. és 403. § ai alapján a 96. és 98. §§-hoz képest összbün­tetésként a btk. 91. §-ának alkalmazásával a mai naptól számí­tandó 2-évi és 6-havi fegyházra ítéltetik, melyből azonban az 1902 január 7. kezdett letartóztatása által a btk. 94. §. alapján 8 hónap kitöltöttnek vételik. A közvédő és vádlott semmiségi panasza a Bp. 437. §. 4. bek. érteim, elutasittaíik. M e g o k o 1 á s: Vádlott az alsófoku bíróságok ténymeg­állapítása szerint a szolgálatadó magyar cérna-gyár r. t. céget akként károsította meg, hogy a kifizetés végett neki átadott 15 drb. számlát a kifizetési záradék hamis rávezetése által a cég részéről kifizetetteknek tüntette fel, a számlabeli összeget a reá bizott kézi pénztárból 1,029 K. 55 filí. erejéig kivette és saját cél­jaira fordította, egyszersmind a számlákat mint kifizetetteket a pénztári könyvbe részben maga bevezette, részben a pénztáros által bevezettette. Ehhez képest tekintve, hogy a 15 drb. számla alapul szolgáit arra, hogy a cége« terhelő számlakövetelések ki­fizetése a pénztári könyvben elkönyveitessék és igy azok megha­misítása különálló törvénysértést nem foglal magában, hanem a pénztári könyv meghamisítása által elkövetett, a btk. 401. §. alá eső s a 403. §. 2. p. szerint minősülő magánokirathamisitás tény­álladékába teljesen beleolvad; tekintve továbbá, hogy vádlott a 15 drb. számlát elkönyvelés végett a pénztárosnak beszolgáltatta s ezek el is könyveitettek, maga a pénztári könyv pedig, melybe a hamis adatok az ő ténykedése folytán jegyeztettek be, a cég állandó kezelésében van, s e szerint vádlott ugy a számlákat, mint a meghamisított pénztári könyvet annak bizonyítására, hogy ő a cég irányában fennálló számlaköveteléseket a reá bizott kézi pénztár­ból kifizette, tényleg használatba is vette; tekintve azt is, hogy a tör­vényszékileg bejegyzett cég pénztári könyve a kereskedelmi törvény értelmében bizonyító erővel bír, annak meghamisítása tehát a Btk. 401. §-ba ütköző s a 403. §. 2. p. szerint minősülő magánokirat­hamisitás bűntettét képezi; tekintve végre, hogy vádlott bűnös tevékenysége a sikkasztás elkövetésére s leleplezése és felfedezé­sének meghiúsítására irányult s ebből folyóan a magánokiratha­misitást e sikkasztást megállapító tények mint részkiviteli cselek­mények, az akaratelhatározás s a cél egységénél fogva egy bün­tetendő cselekményben összpontosulnak, mely a btk. 95. §. értel­mében az egyes törvénysértések súlyosabb büntetési neme szerint minősül: mindezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság ítéletének részben megsemmisítésével vádlottat a Btk. 40t. §-ába ütköző s a 403. §. 2. p. szerint minősülő magánokirathamisitás bűntetté­ben bűnösnek kimondani s büntetését a fent megállapított bűn­cselekmény tényálladékához tartozó azon súlyosító körülmény mellőzésével, hogy a hamis tételek a kereskedelmi könyvbe is bevezettettek, az alsófoku bíróságok ítéleteiben megállapított s e helyütt is elfogadott enyhitő és egyéb súlyosító körülmények figyelembevétele mellett, a rendelkező részben kitett mértékben kiszabni kellett. A fenforgó enyhitő körülmények, egybevetve a súlyosí­tókkal, nem annyira nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §. alkalma­zásával a büntetés rendkívüli enyhítésére törvényes alapul szol­gálhatnának, miértis a közvédőnek s vádlottnak a bp. 385. §.3. pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasza, mint alap­talan, a fentidézett törvényszakasz rendelkezéséhez képest el volt utasítandó. Fegyelmi ügyekben. Az a körülmény, hogy az ügyvéd becsületsértés miatt már büntetve volt, nem zárhatja ki, hogy az ügyvéd ellen ugyanazon ténye miatt fegyelmi eljárás is foganatosittassék. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1902 április 12-én 386. sz. a.) a kamara ügyészének indítványára dr. P. Gyula ügyv. tegy. ügyében következőleg határozott: P. Gyula dr. ügyvéd ellen K. Trifu perlaszi jbirósági dijnok panaszára folyamatba tett fegy. ügyben, a további eljárás, a kamaraügyésznek Írásban beadott indítványával egyezőleg beszüntettetik, egyben azonban az összes iratok, az ügyvrts. 73. §-ban foglalt netáni további eljárás céljából, a kamara választ­mányához áttétetni és erről összes érdekeltek értesíttetni ren­deltetnek. Meg okol ás: Panaszos előadja, hogy panaszlott 1901. június 26-án a d. e. órákban a perlaszi kir. jbiróság egyik irodá­jában panaszost, mint alkalmazott jbirósági dijnokot, .szemtelen, taknyos, semmirevaló, haszontalan, büdös dijnoknak nevezte, akit szájon fog ütni, hogy a fogai kiesnek és hogy ilyen rongyos dij­nokot el kellene csapni* és több izben istenét szidta. Panaszlott igazoló nyilatkozatában annyiban beismerésben PAU-A8 RéaZVÉNY TÁR8ASÁG van, hogy panaszost összeszidta, mert gorombán, nem illó' modorban válaszolt, — előadja még, hogy panaszos panaszlott irodájának másolt, de miután rendetlen munkái miatt további munkát neki nem adott, ő azt vele bírósági ügyeiben éreztette; különben panaszos becsületét a btő. bíróságnál már megkereste, ahol panaszlott 20 kor. pénzbüntetésben elmarasztaltatott. Miután a beszerzett iratok tanúságaként panaszlott a becsület­sértés vétségében vétkesnek találtatván 20 K. pénzbüntetéssel már sujttatott s nem látszik indokoltnak, hogy ugyanezen cselekményeért fegyelmileg is felelősségre vonassék, éspedig annál kevésbbé, mert a sértést egy dijnokkal szemben követte el, s igy a cselekmény a kisebb kötelességszegések esetei közé soroz­ható, panaszlott ellenében a további eljárást be kellett szüntetni, egyben azonban arra való tekintettel, hogy a kisebb kötelesség­szegés sem maradhat megtorlatlanul, e fölött azonban érdemben határozni a választmány van hivatva, az iratoknak egyben az utóbbihoz leendő áttételét is el kellett rendelni. A ö». kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa. (1902. okt. 25-én 335. fegy. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegy. bíróságának határo­zata megváltoztattatik, P. Gyula dr. ügyv. ellen a fegy. eljárás elrendeltetik és a panaszolt ügyvéd a vizsgálat mellőzésével az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. b) p. alapján vád alá helyeztetik s ..z ügyvédi kamara fegyelmi bírósága megfelelő további eljárásra utasittatik. Megokol á s : Az a körülmény, hogy az ügyvéd becsü­letsértés miatt már büntetve volt, nem zárhatván ki, hogy az ügyvéd ellen ugyanazon ténye miatt fegyelmi eljárás is fogana­tosittassék, minthogy a beszerzett bűnügyi iratokból kitűnik, hogy panaszlott ügyvéd R. Trifu jbirósági dijnokka! szemben oly magaviseletet tanúsított, mely által az ügyvédi kar tekin­télyét megsértette s az által magát tiszteletre méltatlanná tette : az első fokú fegyelmi bíróság határozatának megváltoztatásával a nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást elrendelni és miután vizsgálatra szükség nincs, annak mellőzésével a fent jelzett § érteim, vád alá helyezni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szegedi tszéknél Börbola Sándor makói lakos ellen, bej. dec. 10, fsz. dec. 20, csb. Fehér Tamás dr., t^. Vizing^r K. Gyula — A nyíregyházai tszéknél Rotschüd E. és Társa htly­beli ceg ellen, bej. jan. 11, fsz. jan. 26, csb. Székely Sándor, tg. Halassy János. — A. kolozsvári tszéknél Szegedi Zoltán helybeli kereskedő ellen, bej. nov 30, fsz. dec. 13. csb. Jékey Dániel dr., tg. ifj. Sipos Gábor dr. — A szegedi tszéknél Gyéres M. Márton helybeli cég ellen, bej. jan. 10, fsz. jan. 17, csb. tYhér Tamás dr., tg. Pisztor Egon dr. — A pestvidéki tszéknél Frenkel Ernő erzsébetfalvi kereskedő ellen, lej. dec. 13, fsz. dec. 27, csb, Józsa István, tg. Balázs Adolf dr — A szolnoki tszéknél Nagy Lukács mezőtúri kereskedő ellen, bej. jan. 3, fsz. jan. 31, csb. Kemény Zoltán dr., tg.Ádám Sándor dr. — A nagykikindai tszék­nél özv. Botoss Árpádné nagyszentmiklósi iparos ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 22, csb. Kovách Gusztáv, tg. Sztoisits Vladimír. — A szegedi tszéknél Grosz Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 13, fsz: dec. 20, csb, Fehér Tamás dr., tg. Papp Róbert dr. — Az ipolysági tszék­nél Keviczky Dániel magyarádi földbirtokos ellen, bej jan. 12, fsz. jan. 27, csb. Dabis Antal dr., tg. ifj. Sághy Benő dr. — A pozsonyi tszéknél Kohn Móric pozsonyszentgyörgyi szabó ellen, bej. dec. 10, fsz. dec. 18, csb. Würtzler Ödön, tg. Neumann Gusztáv dr. — A buda­pesti keresk. és váltótszéknél Resch Béla ellen, bej. dec. 18, fsz. jan. 15, csb. Tóth Aurél, tg. Berényi Sándor dr. — A szolnoki tszéknél Milch Károly jászberényi lakos ellen, bej. jan. 12, fsz. febr. 4, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Hudra Flórián dr. PalyazatOK : A pozsonyi közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. dec. 6. (261) — A berettyóujfalusi [bíróságnál albirói áll. nov. 30. (262) — A deési tszéknél albirói áll. nov. 30. (262) — A nagysinki jbiróságnál albirói áll. dec. i. (2Ő5j — A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll. dec. 5. (266) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő előfizetőinket tisztelettel kérjük, méltóztas­sanak a felek neveit pontosan és olvashatóan megimi s a felterjesztés időpontját is közölni velünk. Eger U. J. dr. Nagy— Na?y (7,253/901. p.) okt. 23. rmv. ­Kolozsvár J. Gy. dr. Cioitea—Virágháti (5,581/901.) nov. 13. vk. — Mezőtúr P. M. dr. Forray—Konkoly még nem érk. — Nagykörös Sz. Gy. Beretvás—Farkas még nem érk. — Paks F. G. Dobrovszki— Szarvas még nem érk. Magyarul, németül, szerbül és románul is tudó jog­tudor ügyvédjelölt, teljes ügyvédi gyakorlattal, aki már nagyforgalmu ügyvédi irodát éveken át önállóan siker­rel vezetett, kitűnő irott és főképpen élő bizonyítvá­nyokkal rendelkezik, megfelelő alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. NYOMDÁJA BUOAPE8TEN.

Next

/
Thumbnails
Contents