A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 43. szám - A polg. perrend javaslata a képviselőház igazságügyi bizottságában - A temesvári kir.tábla. Vége

310 A JOG bíráskodás alá tartoznak)). Kijátszása volna tehát a törvénynek, ha ezen bagatell pör rendes biróság előtt tárgyaltatnék. Az elsőbiróság helyt is adott alperes kifogásának és a következő végzést hozta : (902. Sp. 4. 453/3. 902 ápril 12.) «A bíróság alperes pergátló kifogásának helyt ád, a pert megszünteti stb. indokok. ... A biróság a peres felek előadása alapján megállapítja azt a tényt, hogy felperes számlakövetelése 141 K. 92 fillért tett ki és hogy erre alperes 1901 dec. 27-én 100 K., 1902 január 31-én pedig 33 K. 80 fillért fizetett és igy a keresetnek 1902 március 8-án történt bemutatása előtt felperesnek számlakövetelése már csak 8 K. 12 f.-t tett ki. Felperesnek tehát csakis ezen összeg képezheti kereseti követelését, ennek elbírálása pedig a kisebb peres ügyekben eljáró községi biróság hatáskörébe tartozik, min nem változtat az a körülmény, hogy felperes a sommás eljárás megállapítása végett a 33 K. 80 t.-t a kereset beadása előtti napon birói letétbe helyezte, mert felperesnek csak 8 K. 12 f.-re nézve áll fenn kereseti joga, az alperes által teljesített fizetések folytán. A birói letétbehelyezés ily körülmények között jogos alappal nem bir, stb.» Felperes ezen végzés ellen felfolyamodással élt. Ebben kifejti, hogy az illetékességi kifogás elbírálásánál a kereset érdemi része elbírálás alá nem jöhet, egyedül a kereset külalakja lehet csak irányadó. Midőn tehát a biróság azt a kérdést elbírálta, hogy jogosan tette-e felperes a kérdéses összeget letétbe, tulajdonképpen a kereset érdemi részét bírálta el ; kimondván egyúttal, hogy alperes jogosítva volt felperes követelését redukálni. Ez a kérdés azonban az érdemi részhez tartozik, ezt a pergátló kifogásnál elbírálni nem lehet, mert ezen kérdés elbírálás tárgyává tétetett részben akkor, mikor felperes ezen összeget bírói letétbe helyezte és az letétül el is fogadtatott. Mert ha nem volt jogos a letétbehelyezés és ha nem lett volna joga a birói kézhez való letételre, a biróság a letett kérvényt elutasította volna; mert a biróság csak elfogadható indok alapján fogadhat el birói letétet». «Ha a sérelmes végzés megállana, ugy ut nyittatnék ahhoz, hogy az alperesek jogos indok nélkül levonásokat tegyenek a követelésből s megfosszák a felpereseket azon kedvezménytől, amelyet a törvény a bej. cégnek nyújt azáltal, hogy a könyvvitel helyén illetékes kivételes biróság ítélkezését vehetik igénybe s az egyenesen a törvény kijátszására vezetne és teljesen ílluzóriussá válnék a törvény intézkedése s csak az alperesek számára nyilnék meg a törvénytelen kedvezmény, holott a törvény célja éppen az ellenkező a kereskedők között.» Ez csakugyan fontos érv, de csak «de lege ferenda». — Ha azonban a törvény e részben nem intézkedik, ugy a bírónak sem áll jogában a törvényt korrigálni és helyette intézkedni. Az uj perrendtartás tervezete e részben is orvoslást nyújthatna és igy novelláris intézkedésre sem volna szükség. Biró azonban törvényhozói tisztet nem gyakorolhat, kivált akkor nem, mikor az 1877. évi XXII. t. c. 14. §-a oly kategorikusan és imperative ellenkező értelemben rendelkezik. Ezen felfolyamodás folytán a budapesti keresk. és váltótörvényszék fólebbviieli tanácsa 1902 március 12. 1902. C. 136. sz. a. kelt végzésével az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, alperesnek a járásbíróság hatásköre elleni pergátló kifogását elveti, annak hatáskörét megállapítja és azt a további szabályszerű eljárásra utasítja. Egyúttal kötelezi alperest 8 K. 40 t. tárgyalási és 10 K. 60 f. felfolyamodási költség megfizetésére. (Hozzáadva a fenti 5 K. 64 f.-t, — már eddig is 24 K. 64 f. költség merült fel, melyben a kereset költségei még benn sem foglaltatnak. A végzés indokaiból kiemeljük a következőket : «a pergátló kifogások feletti tárgyalás (a perfelvételi eljárás), egyedül annak a megállapítására szorítkozik, hogy az adott körülmények között a per létrejöhet-e, vagyis hogy a peressé tettjog felett tárgyalni és határozni lehet-e r Az a kérdés pedig, hogy a per létrejöhet-e, kizárólag attól függ, hogy tennforognak-e azok az előfeltételek, melyek hiányát az 1893. évi XVIII. t.-c. 27. §-a mint a per akadályait írja elő? Ki van azonban zárva ennek az eljárásnak a keretéből azoknak a kérdéseknek a vizsgálata, melyek a felek jogcselekményeinek egymással szemben való jogi hatályát tárgyazzák. A jelen esetben felperes 41 K. 92 f. hátralékos áruvételár megfizetése iránt indított keresetet. Ezzel a keresettel szemben alperesnek azt az előadását, hogy ő a keresetindítás előtt 33 K. 80 f.-t felperesnek postán beküldött s hogy eszerint a keresetindítás idejekor tartozása csak 8 K. 12 f.-t tett ki, ily értékű perek pedig nem a kir. jbság, hanem az 1877. évi XXII. t-cben szabályozott községi biróság hatáskörébe tartoznak, — a pergátló kifogás feletti eljárásban nem lehet figyelembe venni (?!). Mert annak a kérdésnek elbírálása, hogy a fent jelzett 33 K. 8 J f. beküldése felperessel szemben a fizetés joghatályával bir-e és hogy ebből folyólag felperes, ki ezt az összeget fizetésül el nem fogadta, jogosítva volt-e azt a kereset megindításánál egyidejűleg birói letétbe helyezni, — a per érdemére tartozó kérdéseket képeznek)) stb. Szívesen láttam volna, ha a törvényszék ezen határozatát nem csupán a «sic volo, sic jubeo» kényelmes álláspontjára helyezte, hanem a megfelelő törvényhelyekkel és az eddigi judikaturával is támogatta volna. Nekem hasonértelmü felső birói határozatról nincs tudomásom és ezért az ilyenekre való hivatkozás talán megnyugtatásomra is szolgált volna. Spectator. Belföld. A P°lg' perrend javaslata a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 21-én H ó d o s s y Imre elnöklete alatt ülést tartott, amelyben megkezdte az általános polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat megvitatását. A kormányt P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter, M o h a y Sándor államtitkár, Fodor Antal dr. táblai biró és T é r f f y Gyula dr. miniszteri osztálytanácsos képviselték. Az előadói tisztet G ü n ther Antal dr. töltötte be, az ülés jegyzökönyvét pedig Nagy Mihály dr. vezette. Elnök az ülést megnyitván, üdvözli a bizottságot e fontos javaslat tárgyalásának kezdetén és kéri, hogy párttekintetek nélkül, legjobb elméleti és gyakorlati tudásukkal segítsék ez epohális törvény megalkotását. A diskussziót G ü n t h e r Antal előadó vezette be magvas s mindvégig figyelemmel hallgatott fejtegetésekkel. Üdvözli a törvényjavaslatot, mint egyikét a legkiválóbb kodifikatórius alkotásoknak, melyek valaha parlament elé terjesztettek. Áttérve a javaslat főbb elveinek részletezésére, felveti azt a kérdést, vájjon szükséges-e a külön kereskedelmi hatáskört tovább is íentartani ? Nézete szerint ez a jogegyenlőség követelményeinek nem felel meg. Végül egy uj perjogi intézmény megalkotására hivja fel a figyelmet. Általánosságban elfogadásra ajánlja a javaslatot. Szivák Imre két szempontból kifogásolja a javaslatot. Az egyik az, hogy a birói hatalmat túlságosan kiterjeszti, másrészről pedig az ügyvédséget a perek nagy részétől távol tartja. Óhajtja, hogy a váltóperekben az ügyvédi kényszer fentartassék, hogy a felebbviteli perekben az ügyvédvaliás kötelező legyen, hogy a békéltetési tárgyalásoknál az ügyvédi kényszer fentartassék s kívánja, hogy a tanuhallgatás és szakértői szemle előleges költségeit mellőzzék. Mindezeket exisztenciális pontoknak tartja, melyek orvoslása nélkül a javaslatot el nem fogadja. Végezetül kifejezi azt az óhajtást, hogy az ügyvédi rendtartás mielőbb elkészíttessék és az ügyvédi nyugdíj kérdése mielőbb megoldassék. Óhajtja továbbá, hogy a törvényhozás mielőbb foglalkozhassék a polgári törvénykönyv és a telekkönyv reformjával s hogy a budapesti központi egységes járásbíróság mielőbb megalkottassék. Holló Lajos, ellentétben Szivákkal, a javaslatnak az előtte szóló által hibáztatott számos intézkedését vívmánynak tartja. A kereskedelmi külön bíráskodás s a tőzsdebiróság fentartását kívánatosnak nem tartja. Óhajtaná a biróképzés és alkalmazás javítását aképpen, hogy az egyes bírák a kiváló ügyvédek köréből neveztessenek ki, úgyszintén az eddigi kiváló bírák köréből vétessék. Kívánja továbbá, hogy az esküdtszék intézményét a polgári perekben is honosítsák meg. A javaslathoz hozzá nem járul, hanem indítványozza, hogy az átdolgozás céljából a minisztériumhoz visszautasittassék. Simonyi-Semadam Sándor a társasbiróságnak ad előnyt az egyesbiróság felett. Ö is a külön kereskedelmi biróság eltörlése mellett foglal állást. A váltóügyeket a társasbiróságnál meghagyni óhajtaná. Elnök erre az előrehaladt időre való tekintettel a tárgyalást elhalasztja. X A temesvári kir. tábla. Vége. Nem lesz érdektelen a táblai birák működésének részletezését is kimutatnunk. Elnökölt: Lászy elnök 76 ülésben 963 ügy előadásánál, Fluck tanácselnök elnökölt 196 ülésben 1,245 ügyben, Hollerung tanácselnök elnökölt 180 ülésben 1,543 ügyben. A tábla birái közül pedig 1. Avarffy elintézett 189 ügyet, hozott 22 ítéletet és résztvett 127 ülésben, továbbá közreműködött mint szavazó biró 571 ügyben. 2. Bálás referált 50 üs 8 it. 29 ül. 156 szav. 3. B u r i á n 142 ref. 19 it. 76 ülés 384 szav. 145 mint eln. 4. D ö m ö k 319 « 62 € 144 « 670 « 5. G i d r ó 145 t 88 123 966 « 6 mint eln. 6. Hus z k a 1 « — 98 « 8 « 591 mint eln. 7. Jávor 104 « 72 135 « 801 « 8. Kovács 224 « 38 < 189 € 726 « 9. Ludwigh 229 « 105 < 191 « 466 « 208 mint eln. 10. Pap 220 < 124 < 124 C 797 « 10 mint eln. 11. Röt th 307 « 118 169 < 646 12. S c h a r f f 192 « 67 « 134 < 697 « 13. Somogy 255 « 175 170 « 715 €