A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 40. szám - A német jogászgyülés. Folytatás

KiO A JOG tekintettel, hogy az a btk 401. 4oa. §§. szerint meghatározott maganokirathamisitás vétségének összes ismérveit kimeríti, mindkét alsófoku biróság a bűncselekmény minősítésére nézve a büntető törvény megfelelő rendelkezéseit tévesen alkalmazta. A komáromi kir. törvényszék (1901 évi szept. 3-án 3,175'B. sz. a.) mint büntető biróság közokirathamisitás büntette miatt vádolt K. Andrásné K. Julianna elleni bűnügyében követ­kezőleg itélt: A kir. törvényszék vádlott K. Juliannát bűnösnek mondja a btkv. 391. §.-ba ütköző és a 392. g. szerint minősülő közokirat­hamisitás bűntettében, melyet elkövetett az által, hogy az iratok között bűnjelként kiemelt és K. András H. névre kiállított a madari ev. ref. egyház adókönyve 5. lapján a lerovási lapon 2 K. 30 filiért sajátkezüleg leirt és M. Aron nevét is aláirta, ezért őt az Ítélet foganatba vételétől a btk. 392. §. alapján a 92. §. alkalmazásával 6 hónapi börtönre és a btk. 399. §. értel­mében a szabadságvesztés büntetés kiállásától számítandó 3 évi hív. vesztés és politikai jogai gyakorlata felíüggesztésésére itéli, stb. Megokol ás: Vádlott K. Andrásné sz. K. Julianna azzal van vádolva, hogy az iratok között bűnjel ént kezelt és K. András H. nevére kiállított, a madari ev. ref. egyház adókönyvét meg­hamisította az által, hogy annak o-ik lapjára a lerovási lapra 2 K. 30 fillért, továbbá az egyházgondnok M. Aron nevét saját­kezüleg irta azzal a célzattal, hogy a fent levő egyházi adóját, illetve ebbeli tartozását kifizetettnek tüntesse fel. Vádlott a terhére felhozott vádbeli cselekmény elkövetését tagadja, mert állítja, hogy midőn 5 K. 46 fillért az irodában lefizetett az egyházi gondnok M. Áron megjegyzésére, hogy hát más adót nem fizet r a fent levő iskolaadóban fizette le a 2 K. 30 fillért M. Aron kezeihez, aki az adókönyvecskével az ablakhoz menvén, az adókönyvecskébe a 2 K. 30 fillért beirta. Vádlott ezen véde­kezése azonban figyelembe nem vehető. Mert a hit alatt meghallgatott P. Vince lelkész tanú vallo­másával az van igazolva: hogy a befizetett egyházi adókat az adókönyvében maga a lelkész és nem a gondnok irja be, a gond­nok csakis a befizetés megtörténtét igazolja neve aláírásával, tehát a vádlott a gondnoknak fizetést nem teljesíthetett, a gond­nok a fizetést a könyvecskébe be nem iktathatta, mert erre nem volt jogosítva. Nem vehető figyelembe a vádlott védekezése azért sem: mert a volt egyházgondnoka M. Aron határozottan tagadásba veszi a vádlott állítását; tagadja a gondnok, hogy a vádlott az ő kezeihez 2 K. 30 fillért fizetett volna, tagadja, hogy az adóköny­vecskében az 5. lapon beirt 2 K. 30 fillért ő irta volna be, sőt mint a tanuként meghallgatott P.Ferenc hittel megerősített vallo­mása, és P. Vince lelkész vallomása is igazolja, hogy M. Áron már 1900. március 16-án megszűnt gondnok lenni, ő már az egyesek által tett befizetéseket aláírásával nem nyugtatta, ezt már az uj gondnok P. Ferenc tette. A vádlott által 1900. március 16-án befizetett 5 K. 40 fillér befizetést is csak azért irta alá az adókönyvecskében; mert erre a lelkész P. Vince utasította azért, mert ezen 5 K. 46 fillérről, mint előző évről maradt adóról a volt gondnoknak M. Áronnak kellett elszámolni. Nem vehető figyelembe a vádlott állítása, hogy a 2 K. 30 fillért mint iskola-adót fizette: mert hit alatt meghallgatott tanuk egybehangzó vallomásával be van igazolva, hogy tavasz­szal március hóban iskola-adót nemis szedtek, tehát azt be sem lehetett fizetni. Ezen felsorolt terhelő bizonyítékok mellett figyelembe véve azt is, hogy a vádlott mivel sem tudja igazolni állítását; hogy az okirathamisitás csakis az ő érdekében történt; figyelembe véve az írásszakértők ama határozott kijelentését, hogy a 2 K. 30 fill. és a M. Áron névírás a vádlott K. Andrásné keze írása: vádlott bűnössége megállapítandó volt, és mert a vádlott ezen bűnös tettét azzal a célzattal követte el, hogy magának jogtalan hasz­not szerezzen, cselekményében a btkv. 391. §-ba ütköző és a 392. §. szerint minősülő közokirathamisitás bűntettét felismerni és vádlottat ezen bűntettben bűnösnek kimondani kellett. A büntetésnél enyhítő körülménynek vette a biróság az i összeg csekély voltát, hogy vádlott ez ideig büntetve nem volt. i Figyelembe vette, hogy a törvény által előirt büntetés legkisebb i mértéke is a tetthez mérten felette súlyos büntetés volna, azért j alkalmazta a btkv. 92. §-át és a vádlottat a fegyházbüntetés he- I lyett az enyhébb börtönbüntetéssel, 6 hónapi börtönnel találta bün- j tetendőnek, stb. stb. A győri kir. ítélőtábla (1902 január 9-én 31/B. sz. a.) itélt: a kir. ítélőtábla az első biróság ítéletét helybenhagyja. Megokolás: Az elsőbiróság ítélete ellen K. Ándrásné K lulianna vádlott a bűnösség megállapítása miatt jelentett be felebbezést. Az elsőbiróság Ítéletében foglalt és a főtárgyaláson felhozott bizonyítékoknak megfelelő tényállás alapján, a kir. Ítélőtábla a vádlott bűnösségét az első biróság által törvényszerűen megálla­pítottnak s a vádlott terhére rótt bűncselekményt helyesen minő­sítettnek találta. S miután a tszék a btk. 392. §. szerint minősí­tett vádbeli cselekményre megállapított büntetés kiszabásánál a btk. 392. §-a és az alkalmazott 92. §-ban vont határokat meg­tartotta, az első biróság Ítéletét annak megjegyzésével, hogy hi­vatalból figyelembeveendő semmiségi okot a kir. ítélőtábla nem észlelt, helybenhagyni kellett. A m. kir. Kúria (1902 szeptember 6-án 7,867/B. sz. a.) itélt: A bp. 385. §. 1. b.. pontjában megjelölt semmiségi okból használt semmiségi panasz folytán mindkét alsófoku biróság ítélete a bűncselekmény minősítésére nézve és abból folyóan a bünte­tésre nézve is megsemmisíttetik és a bpt. 437. §. 3. bek. értel­mében K. Andrásné vádlott, a közokirat hamisítás büntette helyett az ellene megállapított bűncselekmény miatt a btk. 401., 402. §§-ai szerint a magánokirathamisitás vétségében mondatik ki bűnösnek és emiatt a btk. 402. §. alapján 14 napi fogházra és egy napi fogházra átváltoztatandó 10 K. pénzbüntetésre ítéltetik, stb. M eg o k o 1 á s: A kir. ítélőtábla ítéletében az elsőbiróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint valónak megállapított és a bp. 437. §. első bekezdése szerint a kir. Kúria határozatának alap­jául szolgáló tények szerint, a vádlott a madari ev. ref. egyház, adókönyvecskéjét meghamisitotta akképpen, hogy annak 5. lapjára a lerovási lapra 2 K. 30 fillért irt és M. Áron egyházgondnok nevét aláirta, hogy azzal egyházi adóját törlesztettnek tüntesse kí. Minthogy az egyház által az egyházi tartozásokról vezetett adókönyvecskék, figyelemmel a btk. 397. §-ír* közokirat hami­sítás büntette alá nem vonható, hanem arravaló tekintettel, hogy az a btk. 401. 402. §§. szerint meghatározott magánokirathami­sitás vétségének összes ismérveit kimeríti, mindkét alsófoku biró­ság a bűncselekmény minősítésére nézve a büntetőtörvény megtelelő rendelkezéseit tévesen alkalmazta és ez okból mindkét biróság ítéletének a cselekmény minősítésére és abból folyóan a büntetésre vonatkozó részének a bp. 385. § 1. b. pontja alapján megsemmisítésével a bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében e rész­ben uj ítéletet hozni, a vádlottat a btk. 401. 402. §§-ai értelmé­ben a magánokirat hamisítás vétségében bűnösnek kimondani és őt figyelemmel büntetlen előélétére, az összeg csekély-voltára, mint enyhítő körülményekre a kiszabott büntetésre ítélni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A csíkszeredai tszéknél Borman Jan gyergyószent­miklósi szatócs ellen, hej. okt. 15, fsz. nov. 5, csb. Jerzsák János, tg. Orel Máté. — A nagykanizsai tszéknél Berger Ferenc kiskomáromi lakos ellen. bej. okt. 27, fsz. nov, 10, csb. Huszár Sándor, tg. dr. Győi ffy János. — A trencséni tszéknél Schwarcz Bernát pruszkai kereskedő ellen, bej. okt. 18, fsz. nov. 18. csb. Pólyik Imre, tg. Grosz Henrik dr. A nagyváradi tszéknél Mezey Ignác nagyszalontai kereskedő ellen, bej. dec. 10, fsz. dec. 27, csb. Bőhm Jenő, tg. Ervin Manó dr. — A nagyváradi tszéknél Herczegh Gyula, nagyváradi közadós ellen, bej. dec. 1. fsz. dec. 16, csb. Bőhm Jenő, tg. Dus László. Pályázatok: A budapesti kir. tszéknél albirói áll. okt. 10. (219) — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. okt. 11. (220) Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is irják meg, ne csak a felek neveit. Csantavér B. K. dr. A három ügy közül egy sem érk. — Gö­döllő R. S. dr. Kállai—Kállai nem érk. — Halmi N. J. Kifor—Landó nem érk. — Kőszeg M. J Kincs-ügy még nem érk. — Oravica C. P. dr. Firka—Vuja érk. 4682/9jl. p. sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. Pécs M. J. dr. Krausz—Jankovits nem érk. — Somorja P. K. dr. Kisfaludy—Takáts érk. 1601/902. sz. a. előa Frink, n. e. — Ugrőczky— Sill érk. 745/901. p. sz. a. előa. Ádám, máj. 7. rvu, r. rend. — Szerencs A. E. dr. Mind a három néven kerestük, de nem találjuk. Mikor jöhe­tett ? — Szilágysomlyó G. Gy. dr. Porjesz—Bikfalvi nem érk. — Vág­ujhely F. L. dr. Weinwurm Eisler érk. Í-97Ó/902. sz. a. előa. Popu, n. e. Halik—Zemanovics érk. 3256/902. sz. a. előa. Uhlyarik, n. e. — A másik két ügy nem érk. A Jog egyes számai 40 fillérért kaphatók a kiadóhivatalban, V., Rudolf-rakpart 3. Németül és tótul tudó, telekkönyvi ügyekben némi­leg jártas ügyvédjelölt rögtön alkalmazást kap Lersch Kornél dr.. szepesszombati ügyvéd irodájában. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A magyar, német és tót nyelvben teljesen jártas egyén, aki közjegyzői teendőkben, különösen hagyatéki tárgyalások vezetésében s a közönségesen előforduló vagyonátruházási okiratok fölvételében kiváló gyakor­lottsággal bir, több éve közjegyzői irodában működik, kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, vidéki közjegyzői irodában segédi állást keres. PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents