A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 40. szám - Hiteltelekkönyveinkről, a telekkönyvi betétszerkesztésről s a telekjegyzökönyv helyesbítéséről

Huszonegyedik évfolyam 40. szám. Budapest, 1902 október 5. Szerkesztőség: TT ^\ Előfizetési arak: A JOG V., Rudolf-rakparl j. sz. 1 "^r Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Kiadóhivatal! (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Fél « 6 « V Rudolf-rakpart 3 sz ^ IGAZSAGOGY ÉRDEKEINEK KEPUSELETÉRE. i MACTAHÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI OR KÖZLÖNYE. EGÉM \ _ IA « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadjákX . _ _ . _ _ í _ : • ^—^ -y\ Kéziratok vissza nem adatnak. REVAT LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. |il j I legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a \í' /postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM : Hiteltelekkönyveinkröl, a telekkönyvi hetétszerkesztésröl s a telekjegyzökónyv helyesbítéséről. Irta Fekete Gedeon, betétsz. kir. tszéki biró Sárospatakon. Zola Emil. Irta Ödön fi Miksa dr. budapesti ügyvéd. Titoktartás és btö törvényünk 328St-a. Irta Szi geti Gusztáv dr. budapesti gyakorló orvos. •— Belföld ^Az igazságügyminiszter beszéde. — A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése.) — Külföld (A német jogászgyülés.) Irodalom (Angyal Pál dr : Az istenkáromlás. — Beküldött könyvek.) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budipesti Közlöny-ból. Hiteltelekkönyveinkröl, a telekkönyvi betétszerkesztésröl s a telekjegyzökónyv helyesbítéséről. Irta FEKETE GEDEON, betétsz. kir. tszéki biró Sárospatakon. Általános a panasz telekkönyveink megbízhatatlansága, a telekkönyv körébe vágó jogszolgáltatás sokfélesége s a telekkönyvek vezetése körül észlelhető rendszertelenség miatt ; — különösen panaszolja a jogkereső közönség, hogy a kiilömböző telekkönyvi hatóságoknál egészen eltérő gyakorlat divatos és igy a közönség az ország küiömböző részeiben, nagyon külömböző szokásoknak kénytelen hódolni. A telekkönyvi ügyek elintézése általában nem-szakavatott avagy egészen kezdő egyénekre van bizva, s a felsőbirói gyakorlat sem képes a tkvi jogszolgáltatást egységes mederbe terelni, mert a kérvényezők rendszerint rövidebb útnak tartják az ujsbb kérvényezési, mint a felfolyamoiást, s ettől eltekintve is két egybehangzó határozat után a legfőbb bíróság véleménye nemis provokálható. Az egész intézmény úgyszólván ki van véve a jogászok behatása és vezetése alól, — sőt a tkvi beadványok legnagyobb része avatatlan egyének kezéből kerül a kir. bíróságok elé A zugirászat sehol sem hódított olyan tért, mint éppen a tkvi ügyeknél. Tagad látatlan igazság az. hogy telekkönyvi intézményünk, szemben a jogszolgáltatás más ágaival, bizonyos visszamaradást és mellőzést, sőt némely tekintetben elhanyagolást tüntet fel, és pedig nemcsak alkotás és szervezés tekintetében, hanem magában a jogszolgáltatás lényegében is. Hogy mi az oka ezen mellőzésnek, azt rövid kutató megfigyelés után nagyon könnyen megtudhatjuk, s egyszersmind magyarázatát is találjuk azon ell2nszenvnek. amelylyel a jogásznemzedék a telekkönyvi jogszolgáltatás körébe vágó kérdések iránt önkénytelenül is el van telve. Kiindulási pontul vehetjük mindjárt a jogi szakoktatást, vagyis a kezdő stádiumát ezen emiitett ellenszenvnek. A jogi szakoktatás tisztán elméleti téren mozog s ezen tér is oly szűkre van szabva, hogy itten tulajdonképpen még csak teljes képet sem nyerhet a hallgató az egészről. A telekkönyvi jog körébe tartozó birtokrendezések s az ezek által szükségessé váló átalakítások mindmegannyi teknikai nehézségek, amelyek szoros összefüggésük folytán és mert gyakorlatilag megmagyarázva vagy bemutatva nem lesznek. — szinte áthághatatlan akadályokként tűnnek fel a tanulni vágyó nemzedék előtt s ha még figyelembe vesszük a tananyag száraz voltát, egész természetesnek látja az ember, hogy a tanulni s előretörni vágyó fiatal nemzedék inkább oly szakokon elégíti ki tudásvágyát, ahol gazdag irodalom s a modern jogelveknek majdnem minden tekintetben megfelelően alkotott törvények s ezeknek magas fokon álló indokolása és egy sok tekintetben megállapodottnak vehető birói gyakorlat áll rendelkezésére. Első visszarettentő a telekkönyvi jog tanulásánál az a bizonyos teknikai vagy mathematikai ösmereteket igénylő rész, amely nélkül a telekkönyvi intézmény lényegét alaposan Lapunk mai szái megösmerni nemis lehet. Oly szakkönyvünk, amely az összes ezen körbe eső szabály( kat, törvényeket és birói gyakorlatot a mai érvényében és szakszerű magyarázatokkal ellátva tárgyalná, nincsen is, és igy a másik visszarettentő ok az. hogy igen sok oldalú forrásokból kell tanulnia annak, aki a mai s részben átalakulás folyamában levő telekkönyvi intézményünkkel teljes alapossággal akar megösmerkedni. Már az ellenszenv kezdete megindokolná ezen nemzedék további magatartását, de a további képzés terén még növekedik ezen idegenkedés, különösen a mai napság divó gyakorlat mellett, H. végzett joghallgatóból kinevezett joggyakornok és aljegyző a gyak >rlati időből rendszerint csak 6 hónapot tölt el valamely telekkönyvi hatóságnál, amely fi hónapból 3 hó alatt körülbelül az alakiságokkal bajlódik, a másik 3 hó alatt pedig igyekszik az előző három hóban beállott mulasztásait pótolni és a hivatalosan nevezett restanciából valamit ledolgozni, természetesen ottan is a jelentőség néli küli ügyekből s ezen ügyeknél is nem a minőségre, hanem a mennyiségre lévén első sorban tekintettel, mert az eredmény igy reá nézve sokkal előnyösebb s a hivatalvezető biró minősítése igy leend reá nézve kedvezőbb. Ebből látható, hogy ezen gyakorlati időtartam nagyon kevés; de méginkább kevésnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy ezen idő alatt is a gyakorlat terén szükségesnek mutatkozó útmutatást egy a telekkönyvi ügyek elintézésével megbízott kir. telekkönyvvezetőtől, avagy segédvezetőtől, sőt sok esetben tkvi. írnoktól nyeri, aki munkáját a tanítási idő alatt elsősorban nézi át. Ezen telekkönyvvezető még kedvező viszonyok között is csak ritkán bír olyan képzettséggel, amily őt a telekkönyvi hatóságok hatáskörébe utalt mindenféle ügyek elintézésénél egy határozott, öntudatos és biztos irányban vezetné, hanem rendszerint hódol az elődjétől látott, sokszor teljesen értelmetlen s az érvényben lévő jogszabályokkal homlokegyenest ellenkező sablonoknak. Ez az oka azután annak a ferdeségnek, hogy majdnem határozottsággal lehet állítani, miszerint minden kir. törvényszék területén, sőt sok esetben ugyanazon kir. törvényszékhez tartozó külömböző kir. járásbíróságok, mint tkvi. hatóságok területén is, ugy az ügydarabok elintézésére, mint az elintézett ügydarabok tkvi. foganatosítására más, és más, de csak nagyon ritka esetben helyes és törvényes szokások uralkodnak. Nem előnyösebb a helyzete az ügyvédjelöltnek sem mert ő is rendszerint az előbb említett forrásból meríti ösmereteit. De nemis tekinti a fejlődő jogásznemzedék még csak szükségesnek sem a telekkönyvi intézménynyel való szorosabb megösmerkedést, mert a gyakorlatból jól tudja azt, hogy sem a gyakorlati birói vizsgán, sem az ügyvédi vizsgán nem kap ezen szakból olyan kérdést, mely az úgynevezett tkvi rendtartás keretét meghaladná. Ilyen előkészültség mellett és után leend az emiitett fiatalabb jogásznemzedékbő! albiióvá történt kinevezése után a tkvi ügyek előadója. - Mert köztudomás szerint a kir. járásbíróságok vezetői a legfiatalabb albirót szokták tkvi «referenssé» avatni azon elővélemény figyelembe-vételével, hogy ahhoz ugy sem kell gyakorlat, sem képzettség ; éppen ellentétben a kir. törvényszékeknél divó gyakorlattal, ahol rendesen a legidősebb birák közül, akik más szaknál nem-teljes mértékben hasznavehetők — lesz a tkvi kiválasztva azon előgondolattal, hogy úgysem ő intézi el az ügydarabokat, átnézni és aláírni pedig bizonyára képes az egyes előadmányokat. Ez az előítélet, ez a rendszer eredményezi azután azt is, hogy ugy a tkvi elŐadmányok között, mint a telekjegyzőkönyvekben teljesített be- és feliegyzések között annyi szörnyszülöttet lehet találni, hogy a tkvi betétszerkesztési eljárás folyamán a tkvi betétszerkesztő közegeknek sok idejét rabolja el ezen bejegyzési szövegek helyesbítése is, ámbár ez is na 12 oldalra terjed.