A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 35. szám - Adatok az 188O. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsitéséhez és gyorsitásához. 5. [r.] - Mikor a kriminalisták csinálnak polgári döntvényt

246 A JOG tés 88,425 (90,325); halál, felmentés, visszavonás vagy áttétel által nyert ezekből határozattal elintézést 14,383 (5,031). Ítélet hozatott 61,481 (82,388). Letartóztattatott 20,763 férfi 4,207 nő = 24,970; ebből csavargás miatt 3,262, koldulás miatt 1,625, részegség miatt 4,400, egyéb okból 15,683; rovott volt 433, kitiltott 599. Pénzbüntetés befolyt: az országos alapra 131,855 K. 61 f. (130,585 K. 77 f.); a főváros szegényalapja javára 36,292 K. (37,211 K. 88 f.); az újpesti szegényalapra 1,397 K. (1,494); a rákospalotaira 107 K. (162); az országos hajós-segélyalapra 239 K. (431) = 169,980 K. 61 f. (169,886 K. 65 f.) Dicsérőleg kell még felemlítenünk, hogy az idei jelentés sokkal rendszeresebben van összeállítva; és szerkesztője kiváló szakértelmet tanúsított az általa megpendített kérdések fejtege­tése körül. Ha az általa közzétett kép nem is mindenekben nyerte meg tetszésünket, ugy ez az ő érdemét éppenséggel nem csorbítja. A rendőrségnek magának is rá kell jönnie sok oly hibára és mulasztásra, amiket kis jóakarattal és gondossággal a jelen­tééi létszám keretén belül, is orvosolhat. A létszám szaporítása és ezzel karöltve a rendőrség működésének racionális irányba való terelése égető szükség. R u d n a y lőkapitány pedig az arra ter­mett embernek látszik, aki hivatásához képest minden téren ren­det csinál. Ezt tőle joggal és mielőbb elvárjuk. Révai Lajos dr. Adatok az 18SO. évi XLV. t -cikkel szabá­lyozott és az 1892. évi XXIV t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egysze­rüsitéséhez és gyorsitásához. Irta GRAESER DÁNIEL, erzsébetvárosi tszéki biró. % V.*) Az iratküldésröl. Az 1893. évi január hó 3-án 356/893. I. M. szám alatt ki­adott utasítás azt rendeli, hogy a kir. kataszteri igazgatóság­hoz átküldött ellenőrzési számítás — annak átvizsgálása után — a fölvételi térkép-szelvényekkel együtt az egyes részletek területének kiszámítása végett a kir. kataszteri igazgatóság által az eljáró biró utján a működő mérnöknek visszakül­dendő, —- a 83. §. szerint a működő mérnök a befejezett előmunkálatokat, úgymint az eredeti fölvételi térképet, ellen­őrzési számítást, földkönyvet, birtokiveket, azok szummáriumát a háromszögelési alapszelvényt, valamint az egész rendezendő területet egy-szelvényen kitüntető vázrajzot az eljáró bíróhoz adja be, ki azokat vizsgálatalávétel végett a kir. kataszteri igazgatóságnak küldi át, honnan azok megint az eljáró biró utján küldendők vissza a működő mérnöknek. Ezen az eljáró biró utján való iratküldésnek mindenek­előtt azon hátránya van, hogy a birtokrendezési ügy lejárta­tását késleltető idővesztéssel jár; továbbá hogy birói munka­erőt konszummál. Az idővesztés gyakran nem csekély, mert ha a továbbítandó iratok oly időben érkeznek a törvényszék­hez, mikor az eljáró biró kiküldetésben van, vagy szabadság­időt élvez, megtörténhetik, hogy azok hetekig a törvényszék­nél hevernek. Megvan ugyan helyettese az eljáró bírónak, ámde az saját ügyeivel lévén elfoglalva, a helyettesitett munkáját csak akkor végezheti, ha az nagyon sürgős, és előfordul, hogy a helyettes, ki a különös természetű birtokrendezési eljárást talán nem ösmeri, vagy alig ösmeri, a kérdésben forgó irat­küldést nem tartja sürgősnek. A birói munkaerő konszummálását illetőleg megjegy­zendő, hogy az nem oly csekély, aminőnek látszik, mert a bí­rónak az átküldött munkálatokat számba kell vennie: minden egyes darabot, — és azok száma gyakran 20—30, az — átadási jegyzékkel kell összehasonlítania és az átadási jegyzéket alá­írva nyugtaként a működő mérnöknek, illetve a kir. katasz­teri igazgatóságnak vissza kell küldenie, az iratokat pedig uj átadási és átvételi jegyzékkel továbbítania kell. Mindezekhez hozzájárul, hogy az emiitett iratküldésnél a biró közvetítése merőben fölösleges ; mert a biró nem vizs­gálja felül amaz iratokat, az nem az ő kötelessége, az egye­dül a kir. kataszteri igazgatóságnak van föntartva. Szükséges ugyan, hogy az eljáró biró a birtokrendezési ügy mindenkori állását, annak előrehaladását és azt is tudja, hogy a mérnök mulasztása folytán, vagy akármilyen okból a munka stagnál; de ezért nem szükséges, hogy a biró közve­títse az iratküldést, ha kötelességgé tétetik, hogy a kir. ka­taszteri igazgatóság, illetve a működő mérnök értesítse mindig az eljáró birót, mikor az egyik a másiknak iratokat küld. Azzal is felruházható a kir. kataszteri igazgatóság, hogy a mű­ködő mérnöknek a munka kiigazítására vonatkozó utasitáso­*) Megelőző közleményt i. a 4. számban. kat közvetlenül adja, miről az eljáró biró hasonlóképpen értesí­tendő lenne. Az 1897. évi október hó 2-án 58,426 I. M. szám alatt kelt rendelet előírja ugyan a kiosztási munkálatokra nézve az irat­küldésnek föntebb ajánlt módját, ámde véleményem szerint nincs ok rá, hogy azt ne kövessék kivétel nélkül a birtokren dezési ügy minden stádiumában. Mikor a kriminalisták csinálnak polgári döntvényt. Irta FRANKFURTER SÁNDOR dr., miskolci ügyvéd. A büntető perrendtartás 441. és 442. §-ai alapján a jogegység érdekében hozott 37. számú kúriai határozat szórul­szóra következőleg hangzik : míngó dolog oly feltétel alatt is eladható, hogy a vevő a tulajdonjogot csak akkor szerzi meg, ha a vételárt telje­sen kifizette. A kifizetés megtörténtéig a tulajdonjog az eladó által fentartottnak tekintendő, ha tehát a vevő az ily fel­tétel alatt birtokába vett ingó dolgot jogtalanul elidegeníti, sikkasztást követ el. Az ezzel ellenkező birói Ítéletek a tör­vényt sértik.y> Elsősorban azt a törvényt keresem, mely a kifogásolt ítéletek szerint meg volna sértve. De bizony nem találom. Mert a határozatban emiitett törvényszakasz, t. i. a Btk. 355. §-a kifejezetten idegen ingó dolgot emlit, vagyis olyat, amely másé, mint akinek birtokában vagy birlalatában van. Ahhoz, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott ingó dolog a vételár teljes kifizetése előtt az eladó tulajdonául tekintessék, és hogy ez alapon a Btk. 355. §-ának rendelke­zései az elidegenítő vevőre alkalmazhatók legyenek, olyan tör­vénynek kellene létezni, mely a pactum reservati dominii hatályát feltétlen érvényűnek deklarálja. Ilyen törvényünk azonban nincs, de nincs még törvényt pótló polgári döntvé­nyünk se. Sőt az általános polgári törvénykönyv tervezetének e kérdéssel foglalkozó 1,411. §-a is csak bizonyos esetekre állit fel vélelmet a pactum föltételes hatálya mellett. A kir. Kúria is kénytelen indokolásában beismerni, hogy tulajdonképpen nemis törvényt, hanem ennek helyét pótló gyakorlatot vett alapul a határozat meghozatalánál. És ez a kijelentése provokálja leginkább a bírálatot. Mert a Btk. 441. §-a csak világos törvénysértés miatt ad jogot a kir. Kúriának a rendkívüli jogorvoslat elfogadására, de nem abban az esetben is, ha az alsóbiróságok ítéletei nemis törvénybe, hanem csupán a joggyakorlat által követett elvekbe ütköznek. Sőt arra való tekintettel, hogy a rendkívüli jogorvoslat a büntető perrendtartásban van szabályozva, nézetem szerint csakis büntetőjogi (akár anyagi, akár alaki) törvénysértés ese­tén lehet a kir. Kúriának a jogegység érdekében határozni, — a magánjog terére át nem csaphat, s nem mondhat ki magán­jogi elveket azzal a hatálylyal, hogy az összes büntetőbírósá­gokat kötelezzék. Igen helytelen a határozat indokolásának hivatkozása a Bp. 7. §-ára. Mert igaz ugyan, hogy bizonyos esetekben a büntetőbíróság határoz az előlegesen eldöntendő magánjogi kérdésben is, de csak annak megállapítása céljából, hogy a speciális esetben forog-e fenn bűncselekmény. Tehát minden egyes esetet külön tesz vizsgálat tárgyává, hogy magánjogi szempontból is megállapitható-e a bűncselekmény fenforgása, de nem mondhat ki általánosan kötelező magánjogi elveket,, melyek törvénybe foglalva nincsenek, melyeket a polgári döntvények hozatalára illetékes fórum sem jelentett még ki kötelezőknek. Nem szándékozom annak vitatásába bocsátkozni, hogy el van-e fogadva a pactum reservati dominii általánosan köte­lező hatálya a joggyakorlatban. Nézetem szerint nincs. De azt már csak elvárhatjuk, hogy ne a büntetőbíróságok legmaga­sabb fóruma jelentse ki elvi határozatban, hogy a pactum érvényes, s hogy a tulajdonjog a vételár kifizetéséig az el­adót illeti. Törvényadta jogon a kir. Kúria polgári tanácsainak tel­jes ülése van hivatva a polgári döntvények hozatalára. Ezt a jogkört kár a büntető tanácsoknak turbálni, már csak azért is, mert köztapasztalat szerint a kriminalisták — tisztelet a kivételnek — a civilis jogtudománynyal örökös hadi lábon állanak. Azon kérdés, hogy van-e joghatálya a pactum reservati dominünak, tisztán magánjogi, s ha a civilis döntvények hoza­talára hivatott fórum még nem tett e tekintetben enunciációt,

Next

/
Thumbnails
Contents