A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 34. szám - A budapesti állami rendőrség 1901. évi működése. Folytatás

Huszonegye dik évfolyam 34. szám. Budapest^JL^02 augusztus 24. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A

y / Előfizetési árak: I I 1 1 — V^VV ^ /Helvben. vaev vidékre bér \ ' Helyben, vagy vic v. ' V v mentve kül< (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész _ 12 Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A budapesti állami rendőrség 1901. évi működése. Irta Révai Lajos dr. — A Kúria 82. számú büntetőjogi döntvényéhez. Irta Szabó Gyula dr., lévai kir. albiró. — Közvetett- és szolgabirtok. Irta Klein Ede dr., szepsi ügyvéd. — Külföld. (Az ügyvédség dezorganizációja külföldön.) — Nyilt kérdések és feleletek (Az örökösödési jog köréből. Irta Török István dr, betétszerkesztő kir. albiró Turkevén). Irodalom (Fried mann Bernát dr., Védőbeszéd a Marót Sándor elleni bűnügyben). - Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A budapesti állami rendőrség 1901. évi működése. (Folytatás.)* Amennyire a fogvatartás ideje megengedte, ezen gyermekek irgalmas nővérek által elemi oktatásban részesültek, nyáron kerti munkára alkalmaztattak, a leányok pedig harisnyakötésre és ruhafoltozásra alkalmaztattak. Részben ennek a gondozásnak tulajdonítja a jelentés, hogy 1901-ben 113 gyermekkel volt kevesebb a toloncházban mint 1900-ban, — annak dacára, hogy a toloncházba került egyének száma emelkedett. Nem akarjuk a rendőrség e részbeli érdemeit kisebbíteni, de azt véljük, hogy a toloncház nem alkalmas hely züllö gyermekek részére. A társadalom fekélyével való folytonos érintkezés a tanítás erkölcsnemesiló' befolyását teljesen paralizálja oly gyermekeknél, akik a megrögzött bűnösök tanai iránt jóval nagyobb togékonysággal bírnak. A gyermekek közül 1-szer volt büntetve 156 (210), 2-szer 49 (72), 3-szor 17 (41), 4-szer 10 (16), 5-ször 6 (6), 6-szor 3 (8); ezenfelül 3 (4). És ezek mind együvé kerülnek. Már elgondolni is borzasztó! A szegényügy ma is rendezetlen; só't munkahiány folytán növekedett nemcsak a dologkerülők és munkaképtelenek, de a munkanélküliek száma is; ez utóbbiak 1'2 ezren is felül voltak. A nyomor mind nagyobb tömegeket nyer áldozatul a vidékró'l folyton beözönlő dologkerülők által, akik a már itt lévő szegények helyzetét évről-évre súlyosbítják. Csavargás miatt előállíttatott 12,920, koldulás miatt 3,472 = 16,398 (15,506). A munkaképtelenek száma 742 volt; ezeket hiába bünteti a rendőrség, mert ha nem lehet őket sehová sem elhelyezni, csak újból koldulni kénytelenek, hogy éhen ne vesszenek. A szegényházak pedig már túlzsúfoltak. A dologkerülők r e is céltalan a mai, a jelentés szerint tulhumánus eljárás. Mert a rendőri fogház kedvezmény azok számára, kik tiszta, világos meleg hajlékhoz és egészséges táplálékhoz akarnak jutni — dolog nélkül. Csak kényszerdo 1 ogházaktó! várja a csavargás ügyének eredményes rendezését. Addig a rendőri fogház és toloncház sem lesz elégséges a sok csavargó és koldus befogadására.De hát k i n múlik a kényszerdologházak megnyitásának késedelme ? Itt vártunk volna indítványt, hozzávetőleges költségvetést és az illetékes tényezők felemlitését! A csavargó ma is lesz eltartva, — ezentúl maga megkeresné a sovány kenyerét, — mi áll tehát útjában a dologházak életbeléptetésének.- Mik azok az «elvi okok», melyek létesítésük útját állják ? Csavargás miatt letartóztatott 8,009 (7,356), koldulás miatt 2,630 (3,021). A 24 órai elzárásra Ítéltek ezek közül a ker. kapitányságok helyiségeiben maradnak, a többiek a fogház és toloncházban nyerik elhelyezésüket. Utóbbiban összesen 8,975 (8,924) egyén volt elzárva, éspedig: csavargás miatt 3,545 férfi, 643 nő = 4,188 (4,167); koldulás miatt 1,746 férfi, 699 nő ==. 2,445 (2,683). Tiltott visszatérés miatt 1,705 férfi, 637 nő — 2,342(2,074). Hogy a koldusok száma csökkent, jórészt az ingyenkenyér- és tejkiosztásnak tulajdonítandó. Hogy a rendőrség «éber ellenőrzésének» is volna ebbsn kiváló része, abban bátran kételkedhetünk; hisz maga is panaszkodik közegeinek elégtelen voltáról; hogy pedig ezen közegek akkor, midőn annyi fontosabb elintézni *) Megelőző közleményt 1. a 33. számban. való ügy vár reájok, éppen csak a koldusügyre vetnék főgondjukat és figyelmüket, az legfölebb Borsszem-Jankó-féle tréfának járja meg, de valójában fel nem tehető. A toloncok — amint ezt már a mult évben jeleztük, — 1901 óta vasúton lesznek szállítva, ami a toloncozás ügyére nagyon előnyösen hatott, mert gyorsabbá, pontosabbá és ami fő: humánusabbá vált. Közigazgatási elbánás alá került 24,595 (23,077) egyén; ezek közül eltoloncoltatott 5,543 (2,870); kényszerutlevelet kapott 2,079 (2,761); átkelő tolonc volt 2,464 (1,303 = 10,084 (6,934). Ki tiltatott 1,404 (613); ennek sajátszerű indokául fel lesz hozva, hogy a Bp. intézkedései folytán most sokkal több rovott multu egyén van szabadlábon, mint azelőtt. Ezek ellen tehát a rendőrség praeventive oly módon védekezik, hogy a közbiztonság csorbítatlanul fentartható legyen (!!) A toloncügyről véleményünket már mult évi cikkünkben megmondtuk. Kidobott pénznek és a középkor barbár maradványának tartjuk azt, amit legjobban bizonyít a tiltott visszatérés miatt megbüntetett egyének fennebb közölt nagy száma. íme ezen toloncozás költségeinek megtakarításából is nyomban megkerülne a kényszerdologház építésének költsége. És jótállást vállalnánk ezenfelül, hogy a csavargók ezentúl ugy kerülnék Budapestet, mint a pestist. Maga a jelentés is kénytelen koncedálni, hogy «a Budapestre gyorsan visszatért toloncozottak és kitiltottak a közeli falvakból és városokból kerülnek ki, mig a távolabb vidékre toloncoltak nem oly könnyen térhetnek vissza.* Ha nemis oly könnyen, de mégis térnek vissza. Mire való akkor az egész kegyetlen és költséges hajsza? Miért nem ajánlja a főkapitány a toloncolás eltörlését, pláne, mikor a remédiumot ismeri?! A toloncházba elzártak közt szerepelt a bordélyszabályok áthágásáért (kbt. 81. §.) 944 nő, leánykeritésért (u. o.) 4 férfi, 159 nő = 163; részegségért (kbt. 84. §.) 1,598 férfi, 241 nő = 1,839; Amerikába szándékolt kivándorlásért 836 férfi, 271 nő = 1,107. Hát miért nem adnak a szegényeknek itthon megélhetési módot ? A letartóztatottak zömét képezik természetesen a csavargók (kbt. 62.63. §§.); 4,188, ebből 634 nő és a koldusok (kbt. 66—68. §§.): 2,445; ebből 699 nő. A cselédtörvény megszegése szerepel 697 esetben, 45 férfi, 652 nő; a hajtási szabályok benemtartása (kbt. 120. §: 619, ebből 3 nő; verekedés (kbt. 75. §.) 514, ebből 59 nő stb. A toloncügyosztály élelmezése került 25,434 K. 21 fillérbe; megtakarittatott tehát a házikezeléssel 3,464 K. 72 f. a mult évhez viszonyítva és e mellett az élelmezés jobb, az adagolás rendesebb volt, ami kiváltkép annak köszönhető, hogy az ápoló apácák egyrésze a konyhát is ellátja. A toloncház hovatovább elégtelennek mutatkozik és céljainak (?) már alig felel meg. Habár a nők és férfiak külön zárat nak is, de már serdül ők és felnőttek elkülönítésére nincs hely! Kevés az egyes zárkák száma is a z elitélve volt bűntettesek részére, holott ily egyének itt nagy számban záratnak el a csavargás vagy tiltott visszatérés okából kiszabott büntetésük folytán, annál is inkább, mert a Bp. rendelkezései folytán bűnügyi letartóztatásuk r i t k á b b a n következik be. A rendőrség itt nyíltan bevallja, hogy a Bp. humánus intézkedéseit, a maga felfogása szerint korrigálja, illetve kijátssza. Vájjon ez tényleg szükséges-e és a közbiztonság tényleg csak ekkép óvható-e meg, azt nem tudjuk, — de igenis azt, hogy a törvényt tisztelni, a rossz törvényt pedig mielőbb javítani kell. Nézetünk szerint a rendőrség ezen eljárásához a főügyész urnák is volna egy kis hozzászólása. Razziák alkalmával még a fogház folyosóit is fel kell használni a letartóztatottak elhelyezésére és a szökési esetek nehezen kerülhetők el. A túlzsúfoltság csökkentésére többepk é n yszerutlevéllel lesznek illetőségi helyükre utasítva. És ezek őrizet hiányában rendszerint már a közeli állomásokon kiszállnak és visszatérve, újból veszélyeztetik a közbiztonságot. De hát akkor mi célja volt a kényszerutlevélnek egyáltalában? «Laikus* eszünkkel nem vagyunk képesek azt felfogni — de akkor miért nem világosítanak fel bennünket ? A megrögzött dologkerülők, csavargók és koldusok kontingenséhez nagy számmal járulnak a budapesti illetőségűek, kiket eltoloncolni nem lehet és akik a kih. btk. alapján csakis Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.