A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 30. szám - Jegyzések a lapszélen. 2. [r.] - A jogtalan önsegély

A JOG 227 Isten maga sem tudná elkormányozni» - sehol sem igazabb, mint nálunk. Mert nemcsak légió a törvények száma, de — bocsánat á szójátékért —jav a-része r o s s i. Törvényeink annyira pongyolán szerkesztvék, annyira hézagosak, gyakran annyira magukon viselik a tájékozatlanság; sőt naivitás bélyegét, hogy szinte keresni kell az olyan törvényt, mely határozottan, világosan, Félrenemmagyarázhatóan intézkedik, mely nemcsak a magas teóriák tételeit juttatja érvényre, de az életviszonyok helyes ösmeretén is épült fel. Es paradoxon bár, de igaz, még sincs elegendő törvényünk. Hiszen, hogy csak a legnagyobbat említsük, magánjogunk sincs. A következése pedig a rossz törvényeknek és a jó törvények hiányának: — egyrészről a judikaturában kicsúcsosodó törvénymagyarázat, mely labilitásánál fogva mindig megbízhatatlan; no és milliónyi megtanulhatatlan rendelet. Tehát: jogbizonytalanság minden vonalon. ^ Es itt ismét vissza kell térnünk a honatyákra, akiket az aktuális politika annyira leköt, hogy ezeknek a bagatel dolgoknak a tanulmányozására és reparálására nem marad idejük. Holott a legnagyobb magyar szerint: ^Hallgatni, mikor beszélni kell, éppoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna. <• Nem kell hozzátennünk, hogy a legnagyobb magyar aligha gondolt olyan szakértelemmel tartott beszédekre, mint a mi honatyáink beszédeinek egyike másika. * Hogy szükséges törvények megalkotása mily bajokat szül, imént emiitettük. Megemlítés nélkül maradt azönban, hogy a tételes törvény hiányában milyen abszurditásokra vezethet az állandó birói gyakorlat vignettája alatt rejtőzködő szokásjog, ami csaknem törvényerejű. Elég példaképpen felemlítenünk a természetes apa gyermektartási kötelessége tekintetében kifejlett (kúriai) birói gyakorlatot. Hivatkozhatol a józan ész logikájából merített összes érveidre; beszélhetsz és Írhatsz az angyaloknál ékesebben arról, hogy a törvényes vélelem csak addig áll meg, amig tények meg nem döntik; reámutathatsz (lásd e lap 28. számát), hogy az ország legjobb jogászai érett megfontolás után sem tartották fentartandónak ezt az ^állandó gyakorlat»-ot: bíróságainknak ez mind nulla, látván a magas Kúria ^állandó gyakorlat>-át, mely a törvényes — talán jogi (?) — vélelem alapján, megállapítja a felperes által szabadon választott alperessel szemben a természetes apaságot s ebből folyólag a tartási kötelességet is, ha ötenhatan közösültek is felperessel a fogantatás időszakában, holott kétségtelen, hogy az a bizonyos vélelem már kettővel való közösülés esetén is megdől. Ezzel a gyakorlattal szembeszállni még, mint a hivatkozott (28. számbeli) példa mutatja, a kir. ítélőtábláknak sincs bátorságuk, hogy legyen hát az elsőfokon eljáró albirócskáknak ? Hogy egy megváltoztatott ítélettel többjük legyen ? ! Végeredményben igy növi ki a Kúria magát törvényhozó testületté. Erről különben — quod Deus avertat — még érdemes lesz beszélni. ( n s ) Irodalom. A jogi vizsga reformjáról már eddig is ugy lapunkban, mint másutt számos szakértő toll nyilatkozott. Most az e téren leghivatottabbak egyikének: Székely Ferenc dr- koronaügyészés a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság elnökének nyilatkozata fekszik előttünk, melyet hallgatással már ez okból sem mellőzhetünk. Székely ur a Magyar Jogászegyletben és ennek megbízásából tartotta ezen, most az egyleti értekezések közt megjelent szabad előadását. Jóllehet erről annak idején már kivonatos közlést hoztunk, mégis a tárgy fontosságánál fogva ezúttal is kivonatos ismertetést adunk a jeles dolgozat egyes részleteiből. Reánk, mint a gyakorlat embereire nézve, legfontosabbak azon válaszok, melyeket szerző és implicite a Jogászegylet ád az igazságügyminiszter ismert kérdőponljaira. Szerinte csak egy vizsgáló bizottság állítandó az egységes igazságügyi gyakorlati vizsga céljából, mert ezen vizsgák száma nem oly nagy, hogy egy bizottság a munkát ne győzné. 1901-ben a letett vizsgák száma volt 474, ebből esett a bpesti ügyv. vizsg. bizottságra csak 244, a marosvásárhelyire 52, a gyakorlati birói vizsgára 178. Budapesten kivül tehát bizottság felállítása nem szükséges, sőt nemis kívánatos; itt a bizottság összeállítása könnyebb és a főváros hamar és olcsón elérhető. A bizottság évről-évre összeállítandó lenne a birói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői karból és az igazságügyiminisztérium tisztviselőiből ; lehetőleg az egyetemi jogtanárokból is. Az alkalmazás jogát az igazs. miniszter gyakorolná. Á választások elejtendők, éppúgy a formaszerü javaslatok, mert ezek nehezítik a benemvált tagok mellőzését és csak felesleges neheztelésre nyújtanak alkalmat. Az évről-évre való összeállítás mellett a megnemfelelő egyes tagoktól meg lehet válni és uj jó elemet befogadni. Szerző nem tartja szükségesnek) hogy a bizottságnak meghatározott része ügyvédekből álljon. A cenzor állása helyett szakértelme lép előtérbe. Kívánatosnak tartja, hogy a bizottság összes tagjai kinevezés utján nyerjék megbízásukat, éspedig *r ügyvédi kamarának formaszerü javaslata nélkül. Elesnék tehát az ügyvédtagok választása is a fenti okokból. Aki a koronaügyész óvatos, konciliáns egyéniségét ismeri, az a cukros felület dacára («az ügyvédi kar - úgymond — eddig is kiváló tagokat szolgáltatott és ezentúl is bizonyára szel gáltat a bizottságnak*) — nyomban a keserű pilulát érzi Ri Székely ur, mint az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke, szomorú tapasztalatokat tehetett a kamara által, kortesszolgálatok fejében, válogatás nélkül e díszes állásra kirendelt egyes ügyvédvizsgálókkal és őket ezért lehetőleg nyakáról le akarja rázni. Szomorú elégtételünkre szolgál, hogy mi e kamara^ méltatlan és a kar tekintélyét annyira kompromittáló manőverekre ismételten ráutaltunk és intő szavunkat emeltük. A lecke erös, de kiérdemelt; oda vezet a pajtáskodás, a klikkrendszer! A bizottság tagjainak megbízatása egy évre szóljon, de megújítható legyen. A joggyakorlati idő az elméleti államvizsga sikeres letételétől számítva 3 évben állapíttassák meg, ebbe a katonai tényleges szolgálatban töltött időből 2 hó beszámítható. A joggyakorlat ügyvédek, bíróságok, á kif. és kincstári vágy közalapítványi ügyészségeknél egészem az ig. minisztérium és közjegyzőnél felerészben tölthető el. A szóbeli vizsgára alakítandó bizottságok 5 tagból álljanak; ezekben az ügyvédi karnak nem kellene meghatározott számú taggal képviselve lenni (\, föntebbi megjegyzésünket). A s óbeli vizsgálat táfgyai a) magyar ált. magánjoglés^az osztr. ált.ptk., b) a magyar hiteltörvények; nevezetesen a kereskedelmi, váltó és a csődtörvény, c) a polg. alaki jogok; d) at anyagi bün* tető törvények és a Bp. A vizsgálat módja Írásbeli és szóbeli legyen; az előbbinek tárgyai a magyar ált. magánjog, a hiteltar vények és a bünt. törvények köréből veendők. Kitüzendők oly jogi kérdések, melyek a gyakorlati életben többször előfordulhatnak és amelyeknek megfejtése alapos jogi ismereteket és éles jogászi felfogást kiván. Az elemi kérdések tehát mellőzendők, valamint a beavatottak előtt vitás és csak hosszú beható tanulmány Utján megoldható kérdések is. (Ez is megsemmisítő pálcatörés az eddigi rendszer felett.) Az írásbeli vizsga eredménye Csak a szóbeli vizsga eredményével egybevetve és ezzel együttesen bírálandó meg; többször megtörtént, hogy a jelölt az írásbeli feladat helytelen megoldása dacára, teljesen kielégítő készültségének adta bizonyságát, A szóbeli vizsgálatnak u. n. melléktárgyai egyenesen mellőzendők. Most a fő tárgyak alaposan kérdeztetnek, a mellék tárgyak pedig kénytelenségből elhanyagoltainak. Mit kérdezzen a cenzor a rendelkezésére álló 1—2 perc alatt ? És hogy ítélje meg a jelölt képességét ? Látszólag a szóbeli vizsgálat idejének meghosszabbításával lehetne a bajon segíteni, de a jelölt a vizsga második órájában már annyira kifáradt, hogy a 3 ik órában már a kérdéseket sem tudná felfogni, annál kevésbbé megoldani. Az írásbeli vizsga 2 napon, a szóbeli 2 órán át tartson és nyilvános maradjon, mert az a szigor egyforma alkalmazását biztosítja és kedvezés vagy üldözés gyanújának is elejét veszi. Ujabb vizsgára-bocsátásnak a törvény intézkedése nyomán csak 6 hó múlva legyen helye, a bizottság ezt azonban egy évre is kiterjesztheti; visszalépés az írásbeli vizsgák megkezdése után ! bukásnak veendő. A vizsga ismétlése akárhányszor megengedendő. I Az ismétlés vagy az összes vizsga-iárgyakra, vagy egy tárgycsoI portra legyen elrendelhető és ugy a szó- mint az Írásbeli vizsgára kiterjedjen; ha a részleges ismétlő vizsga nen? sikerül, azután I mindenkor csak az egész vizsga tehető le. Az ügyvédség önálló gyakorlásának előfeltételéül meg volna í állapitható, hogy az illető a vizsga letétele után még legalább i egy évig más ügyvéd, bíróság, kincstári vagy közalapitv. ügyészt ségnél szabályszerű gyakorlaton legyen és csak ennek a kimuta' tása után legyen az ügyvédek lajstromába felvehető. Célja ennek, ! hogy a fiatal emberek visszatartassanak önálló ügyvédi iroda könnyelmű megnyitásától. Ez utolsó dologban nem értünk egyet a szerzővel. 0 maga is elismeri, hogy ezen rendelkezést nem tartja szükségesnek a gyakorlati kiképzés elérése végett, mert erre a 3 éves szigorúan ellenőrzött joggyakorlat elégséges. Ha ez áll, akkor ezen ujabb év csak szükségtelen gyámkodás, esetleg zaklatás. Nem lehet az állam feladata a nagykorú és érett embert folyton madzagon vezetni, — vigyázzon az önmagára és ha elég-ti a körmeit, ugy ez csak önhibája. Végreis nem lehet mindenki mellé rendőrt állítani, hogy bajtól megóvassék. Aki a vizbe ugrik, az majd csak megtanulja az úszást; ha az ügyvéd nem tud nyomban saját lábán állani, 1 év múlva csak ugyanazon kényes helyzetben lesz. És ezenfelül még tág tér nyittatnék a törvény kijátszásának, a szívességből való szignálásnak stb. Az ideálokkal telten az életbe lépő fiatal ügyvéd tehát nyomban képmutatóvá csapna fel. Cuibono ? ? Egyebekben mindenekben osztjuk szerző egészséges eszméit.