A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 29. szám - Jegyzések a lapszélen. 1. [r.] - A superficies a magyar jogban

224 A JOG Külföld. A nemzetközi büntetőjogi egyesület szeptember hó 17-től 21-ig tartja ezidei kongresszusát Szt.-Pétervárott. A most a tagoknak szétküldött és Foinitsky szervező bizottsági elnök és Drill főtitkár által aláirt részletes programmból értesülünk, hogy szept. Ki-in este lesz a szemenszedett tagok ismerkedési estélye a Le inn e r-étteremben. Szept. 17-én taitatik a megnyitó ülés az egyetem dísztermében. A kongresszus bureaujának megválasztása és a szakosztályok megalakulása után G a r r a u d M. lyoni egyet, tanár előadást tart «a jelenkor törekvéseiről a büntetőjog tudománya tekintetében.> («Les tendances contemporaines de la science du droit pénaU.) Ezt követi Liszt Ferenc berlini egyet, tanár előadása: «a büntethetőség szociológiai tényezőiről.» («Les facteurs sociologiques. de la criminalité».) Este raóut a városházán. Szept. 18-án vita azon kérdés felett: «A bűntett pszihikai elemeinek fontossága a büntetőjogban, összehasonlítva annak anyagi következményeivel.* («De l'importance, que doivent avoir dans la loi pénal leséléments psychiques du crime en comparaison avec ses conséquences matérielles*.) (Kissé homályos, de nagyon szép!) Később véleményes jelentés a patronatusról (Communications sur le patronage!?) Albanel, Aschrott, Berthélemy, Riviere. — Este ujabb raőut. Szept. 19-én vita azon kérdés fölött: «Az elővizsgálat és az Ítélethozatal terén szükséges reformok, melyek behozatala a lehető legszélesebb körű garanciák biztosításán, 'ugy az egyéni szabadság, mint az igazság kiderítése érdekében kívánatos* («Des réformes, qu'il serait désirable d'mtroduire dans le domaine de l'instruction préalable et de la mise en jugement, pour assurer les plus larges garanties possibles, tant aux intéiéts de la liberté individuelle, qu'á ceux de la découverte de la véi ité.») Továbbá közlemények a fehér rabszolgakereskedésről (Le traité des blanches); és véleményes jelentések a tranzportációról. Le vei 11 é, Solomon, Riviere. Estebéd a téli kertben és szini előadás. — Szept. iO-ánavita folytatása és berekesztése. Megvitatása a feltételes elitélés eredményéről a különféle országokból beküldött véleményeknek. (Communications et échanges d'opinions sur les résultats de l'applications de la condamnation conditionnelle dans divers pays.) Rérenger a francia szenátus tagja, Liszt Ferenc stb. Délután és este orosz és nemzetközi csoportülések. — Szept 21-én zárülés. Van Ham el tanár előadása: a büntetőeszme utolsó megtestesüléséről. «L'incarnation derniére de l'idée pénale.> Tarde és báró Garofalo felolvasásai. A központi bizottság elnökének Prinsnek záróbeszéde. Este utazás különvonaton Moszkvába, ahol "22-én ünnepélyes ülés lesz tartva a városházán és ugyanott este raőut. Ez a része a kongresszus tevékenységének már tisztán a szórakozásoknak v,-q szánva, — habár tulkomoly mcnkát a fenti programmban sem biruuk felfedezni. Gyakorlati kérdések ezen kongresszusokon — talán az oly gyakori egymásután okából, — eddig nem igen tárgyaltattak. Mulatság van ugyan elég, de ahhoz talán nem is kell kongresszus ?! Hogy mily méltatlanul bántak különben az egyesület tagjaival, erről éppen m a i számunk Vegyes-rovata tesz tanúságot. Felhívjuk erre olvasóink figyelmét. A szaksajtónak teljes mellőzése, mely már a kongresszusnak budapesti ülésezése alkalmával általunk megrovatott és azt eredményezte, hogy a kongresszus működését teljesen ignoráltuk (ugyanezt cselekedte az Ügyvédek Lapja is) — most csak épp ugy dívik, mint régebben. A nyilvánosságtól és szakkritikától való félelem mindig a gyengeség jele; erre vall az egész, a szaklapokkal természetesen nem-közölt és hozzánk csak magánúton jutott programm is. Megérdemelnék, hogy amint ők a szaksajtót, ugy a szaksajtó őket is teljesen ignorálja. A tudomány mitsem veszítene mellelte. De nincs kizárva az sem, hogy csak a magyar szaksajtó részesül ily mellőzésben. Ez esetben az egyesület magyarországi képviselőségét éri a vád, mely alul magát mielőbb tisztáznia kell. r. I. Nyilt kérdések és feleletek. Az örökösödési jog köréből. (Kérdés.) A. és B. öröklési szerződést kötlek, amelyben egymást teszik kölcsönösen kizárólagos örökösül. A. meghal, maradnak utána törvényes gyermekek C, D. és E; B az öröklési szerződés értelmében az egész hagyatékot a maga részére igényli. Kérdés: az előzőleg kötött öröklési szerződés a törvényes gyermek által a köteles rész erejéig hatálytalanitható-e f Az eset kétféleképpen tehető fel, éspedig: 1. A. és B házastársak; 2. A. és B. idegenek. A válaszokat mindkét esetre vonatkozólag kérem. jFudex. Irodalom. A «Szentpéteri-ügy*. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. Budapest, 1902. Franklin-társulat. Ára 1 kor. Némi csalódással olvastuk végig e füzetet, melynek nyilván az a célja, hogy a Jogt. Közl.-nek ez ügyben következetesen fentartott álláspontját okadatolja. Ehhez első sorban szükség lett volna az egész peranyag közzétételére, — ez azonban hiányzik és igy meg vagyunk fosztva annak lehetőségétől, hogy ez ügyben pro vagy kontra állást foglalhassunk. lti nem az egész tényállást, az összes birói határozatok kapcsán, hanem csakis a Kúriának az alapperben hozott ismert Ítéletét, a Jogt. Közlöny érdemes szerkesztőjének és főmunkatársának, vádlott védőjének és még néhány az ügy iránt érdeklődő cikkeit látjuk reprodukálva. Ezeket azonban csak akkor appreciálhatnók kellően, ha feltárva lett volna előttünk a teljes anyag. Az ujra-fölvétel dolgában is csak a budapesti kir. ítélőtábla határozata van közölve. Az esküdtbíróság előtti tárgyalás helyét pedig pótolja a verdikt éles kritikája, ami a Kúria előtt fekvő semmiségi panasz eldöntése előtt talán kissé időelőtti. Nagy meglepetésünkre, a kis füzet még lapunkkal való polémiára is terjed ki. Okot szolgáltatott erre a «Tar!ózások» szellemes szerzőjének egy rövid megjegyzése, mely szigorú tárgyilagossága folytán minden megrovástól mentnek látszott. Munkatársunk nem a hibás, ha az «ügy közelebbi ismerete nélkül* szólt hozzá e tárgyhoz, mert a Jogt. Közi. szerkesztőségének első feladata szükségkép az lett volna, az egész peranyagot közzétenni, hogy a jogászközönség kellően tájékozva és «közvé!emény» alkotható legyen. Ezt elmulasztotta, amint ezt most e füzetben is elmulasztja. Mi célja legyen akkor az egész füzetnek? E sorok irója a lehető legtárgyilagosabban szokott ítélkezni, — sőt ezen ügy iránt ab ovo rokonszenvvel viseltetik, mert ellensége az «összetett bizonyítékok* alapján való itélkezísnek és ebből rendszerint beálló végzetes birói tévedéseknek. De :<épes-e ily ítélkezésre ily fogyatékos anyag alapján ? És ha a J. K. szerkesztőségeszemére veti a Kúriának, hogy «az elsőfokú közvetlenül itélt bíróság nézetével ellentétben, az aktákból merített adatkombinációk segítségével láttatlanul bűnösnek itélt és örökös rabságra vetett* — akkor a közvéleményt, melyhez jelen füzet appellál, még a Kúria helyzetébe sem juttatja, mert előle az aktákból merített adatok is el vannak vonva. Mindezek után világos, hogy a kérdéses ügyben, éppen tárgyilagosságunknál fogva, állást nem foglalhatunk. De teltétlen dicséretet érdemel a szerkesztőség és védelem ernyedetlen küzdelme egy vesztettnek látszott ügy érdekében, mely már eddig is azt eredményezte, hogy vádlott életfogytig tartó rabság helyett, mely reá mint közvetlen tettesre kiméretett, — csupán bünrészesség miatt és csak 10 évig tirtó fegyházbüntetésre Ítéltetett. És ezért teljes rokonszenvvel kisérjük ezen, az igazság érdekében kifejtett önzetlen harcot. r. I. Vegyesek. Alapos becsapás. Az «Union internationale de droit penál* (nemzetközi büntetőjogi egyesület) ez idén Szt.-Pétervárott tartja kongresszusát szeptember 17—21-ig. Az egyesület, melynek tudtunkkal Magyarországon is számos tagja van, az idén különös buzgósággaj látott hozzá uj tagok verbuválásához, — csalétekül azt tűzvén ki, hogy az egyesület tagjai az orosz vasutakon I. osztályban Szt. Pétervárra és Moszkvába ingyen oda-visszautazhatnak, a sok egyéb ünnepélytől és ünnepeltetéstől el is tekintve. Tényleg sokan is jelentkeztek, akiknek előbb egy részletes — a vesékig ható «questionnaire> purgatoriumán kellett keresztül esniök annak reményében, hogy majd ezek alapján a lábukat a szent Oroszországba betehetik. <Doch weit ist's von der Lippe bis zum Kelchesrand» mondja a német költő. A sok biztatgatásnak most az lett a vége, hogy még azon néhányak is, akik méltóknak találtattak arra, hogy a cár birodalmának küszöbét átlépjék (ily megtiszteltetésben magától értetődőleg holmi eretnek, szociálista, pláne f f f zsidó tudós nem részesült), most arról értesültek, hogy ingyen utazásról szó sincs; ezen kedvezményre csak a csoportelnökök, az egylet elnöke és a központi irodj, valamint a kongresszus előkészítő tagjai tarthatnak igényt! Az ily eljárást másutt mint Oroszországban «balekfogásnak> szokás nevezni. Miért nem mondták ezt előre? Miért szedik be előzetesen a tagdijakat és értesitik csak utólag a tagokat az ily csúnya, egy tudományos testülethez nem-illő fogásról ? Felvilágosítást kér, ennek elmaradása esetén pedig óva inti a magyar tagokat az egyletben való további bennmaradástól: egy póruljárt balek. Az ügyvédsegédek rövid idejű szabadságolása érdekében figyelemre méltó módon szólal fel a bécsi Jur. B atter. Mi telszólalását mindenekben magunkévá tesszük. A bejegyzett segéd ma főnöke szellemi munkájából is megfelelő részt nyer a sommás tárgyalások alkalmából, egész éven át lót, fut, szollicitál és az idegeket ölő szellemi munkából a maga részét is bőven veszi ki, — illő és méltányos tehát, hogy neki is rövid szabadság adassék, hogy a munka fáradalmától kipihenve, foglalkozását ne mesterségnek, hanem hivatásnak tekintse. Elsősorban kívánjuk tehát a kötelező vasárnapi munkaszünetet, mely azon irodákban, aho! több segéd van alkalmazva, egy «hetes» kirendelésével a legszüksé\ gesebb teendőket elláttathatná, — másodsorban pedig 3—4 hétig terjedő és teljes illetménynyel egybekötött szabadságot minden irodai alkalmazott részére. Ott, ahol csak egy segéd van alkalmazva, talán helyettesítés utján lehetne gondoskodni. Egyfüst alatt megemlítjük, hogy a bíróságok is több tekintettel lehetnének arra, hogy a törvénykezési szünet alatt az ügyvédek ne molesztáltassanak oly tárgyalásokkal és ellátni valókkal, amik kényelmesen és minden joghátrány nélkül a szünet után is elintézhetők. Ha a biró a maga 6—8 heti szabadságát teljesen háborittatlanul élvezi, miért legyen éppen az ügyvéd az a pária, aki szünet nélkül a taposó malomban dolgozni kénytelen ? Pedig ab invisis elhihetik a tisztelt biró urak, hogy az ügyvéd munkája sokkal fárasztóbb, idegölőbb az övékénél. Ouod uni justum, est alteri aequum. r. I. KÁLLAI aé*7v*MYTÁMA**0 HVOwn^i* »JDA.WJT.