A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 28. szám - A hagyatéki ingatlan átiratása az örökösök akarata ellenére

220 A JOCJ Sérelem. Koldus-dij. (Adalék az ügyvédi munkadíj megállapításához.) A IV. kerületi járásbiróságnál dr. L. albiró ur, M. S. felperesnek K. A. alperes elleni 44 koronás perében e hó 8-án 10. K. perköltséget állapított meg. A bélyegkiadás 6 K. 60 fillér volt az ügyben; kap tehát a felperesi ügyvéd keresetért, lakásbejelentő kérvényért, kétszeri postai idézésért, két tárgyalásért összesen 3 K. 40 f., mondd három korona és negyven fillért. Elrettentő példa az ügyvédi pályára tódulok számára! _ pr. B. O. Irodalom. Az istenkáromlás, 'tanulmány. Irta Angyal Pál dr, pécsi jogtanár. Budapest, 1902. Politzer Zsigmond és fia kiadása. Ára 3 korona. Szerző az istenkáromlás büntetendő cselekményével foglalkozván, tanulmánya első részében az idevágó jogtörténeti anyagot mutatja be. Majd ama kérdésre keresi a feleletet: van-e teoretikus alapja az istenkáromlás büntetendőségének és ha van, mi az? A második részben dogmatikai alapon boncolgatja a blaszfémia büntetendő cselekményét, éspedig amaz alakjában, amint az a mi büntető törvénykönyvünkben jelentkezik. Ezzel minden tekintetben érdekes, vonzó s értékes tanulmányt ad az olvasó kezébe. A magyar közjog tankönyve. Irta Kraety Károly dr, budapesti egyetemi tanár. Második javított kiadás. Budapest, 1902. P o 1 i t z e r Zs. és fia. Ára 8 korona 80 fillér. Műve uj kiadásában földolgozza szerző az első kiadás óta keletkezett anyagot is ugv- h°gy az uí kiadás nemcsak mult, hanem jelen közjogunknak is hű képét adja. Megjelentek: A jogi vizsgák reformja. IrtaSzé k ely Ferenc dr. A Magyar Jogászegyletbeli értekezések 204. füzete. Budapest, 1902. Ára 40 fillér. Athenaeum. Filozófiai és államtudományi folyóirat. Szerkeszti Pauer Imre dr. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. XI. évfolyam, 2. szám. Vegyesek. A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenysége 1902 első felében. Elintézésre várt Elintéztetett Hátralék Polgári 7,751 4,321 3,430 Váltó 1,603 795 808 Úrbéri .75 60 15 Felülvizsgálati sommás 641 350 291 Büntető 7,684 6,410 1,274 Fegyelmi 448 315 133 Képviselőválasztási 583 567 16_ Usszesen 18,785 12,818 5 967 A mult év első felével összehasonlítva: 727-tel több polgári, 121-gyel több váltó, 6-tal több úrbéri, 181-gyel több felülvizsg. sommás, 59-cel kevesebb büntető, 1-gyel több fegyelmi. 16-tal több képviselőválasztási, összesen 993-mal több ügy van hátrálékban mint tavaly ilyenkor. A nagyváradi kir. kath. jogakadémia almanakja az igoi— 1902. tanévről. Főbb adatai: az akadémiának az igazgatón kívül hat rendes, 1 rendkívüli nyilvános. 3 magán és 1 helyettes tanára volt. Irodalmilag működtek: Bozóky Alajos dr. igazgató-tanár, Nagy Ernő dr., Hoványi Gyula dr., Magyary Géza dr., Ágoston Péter dr. tanárok. — A lefolyt iskolai évben 222 beiktatott hallgató volt, akik közül 44-nek a tandiját engedték el 1,235 korona összegben. Az első alapvizsgálatot 73-an, a másodikat 75-en, az államtudományi államvizsgát 14-en, a jogtudományit 20-an tették le. A vizsgázók közül kitüntetéssel jutott át 13'66%, bukott 9-30°/0. — Az akadémiai könyvtár állása 1901 december végén: 12,582 kötet 61,416 kor. 16 fillér értékben, ebből a tanév folyamán 269-en 905 művet használtak. A sztrájkban való részvétel jogi következményei. A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa (1902. márc. 26. G. 589/1901. sz. a.) Az ipartörvény 176. §. szerint első sorban az iparhatóság, illetőleg az ipartörvény 141. §-ban szabályozott békéltető bizottság elé tartoznak az iparosok és munkások között felmerülő azok a súrlódások és vitás kérdések, melyek a munka vagy tanviszony megkezdésére, folytatására vagy megszűnésére, annak tartama alatt fennálló kölcsönös követelések teljesítésére, a munkaviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak; tehát nyilván olyan súrlódások, vitás kérdések és igények, a melyek magában az ipartörvényben vagy az illető munkarendben vannak szabályozva, vagy egyébként ezeknek valamely rendelkezésével kapcsolatba hozhatók. Az ipartörvény 162. §. szerint összebeszélések, melyekkel munkások oca törekszenek, hogy közös munkaszünetelés által a munkaadókat nagyobb bér megadására kényszerítsék és általában tőlük jobb munkafeltételeket csikarjanak ki, úgyszintén mindazok az egyeimények, melyekkel azoknak támogatása céloztatik, akik az érint itt összebeszélések mellett megmaradnak; vagy azoknak károsítása, akik azokkal szakítanak, — tehát a sztrájk jo ;érvénynyel nem birnlk, továbbá az ipartörvény 164. §. szerint a sztrájkban jelentkező bizonyos cselekmények büntetendők; hasonló rendelkezést tartalmaznak a sztrájk tekintetében egyéb munkásokra nézve az 1898. évi II. t.-c. 65. és 66. §. az 1899. évi XLI. t.-c. 31. §., az 1899. évi XLII. t.-c. 18. §., az 1900. évi XXVIII. t.-c 20. §. és az IrKX). évi XXIX. t.-c. 30. §-ai is. Minthogy tehát tételes törvényeink a sztrájkban való részvételt ekként szabályozzák, az a részvétel egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cselekménynek tekintendő, és mint ilyen magánjogi igényekre nézve oltalomban nem részesíthető; következésképpen azt a részvételt jogilag nem mentesiti az, hogy esetleg erkölcsinek vélt kényszerből keletkezett és hogy a munkabéremelés kieszközlésének szokásos módja; és így a munkás részéről a sztrájkban való részvétel következtében történt munkaszünetelés nyilván igazolatlan. Márpedig az ipartörvény 94, illetőleg 111. §. és a fel ebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az alperesnél irányadó munkarend 4. §. értelmében a munkás felmondás nélkül azonnal elbocsátható akkor is, ha egy egész munkanapon át igazolatlanul szünetel. A nyugbérszabályzat 6. §. 4. pontja szerint a nyugbért végleg elveszti az is, aki alperes gyárai szolgálatából büntetésből elbocsáttatik. Az a körülmény, hogy a nyugbérszabályzatban nincs meghatározva az, hogy alperes a gyári munkásait büntetésből mily esetben és miként bocsáthatja el, nem szolgálhat okul arra, hogy ama nyugbérszabályzat 6. §. 4. pontjának rendelkezése alkalmazást egyáltalában ne nyerhessen, hanem abból a körülményből jogilag az következik, hogy büntetésből elbocsátásnak tekintessék az az eset, ami az ipartörvény vagy az irányadó munkarend határozmányaihoz képest ilyennek minősítendő. Ha a munkaadó a törvény, munkarend vagy külön szerződés szerint felmondhat és ekként fel is mond, ez által a munkaviszony tisztán magánjogi alapon szűnik meg és igy ez a megszűnés jogilag nem bir semmitéle büntetési jelentőséggel; ellenben amikor az ipartörvény 94, illetőleg 111. §-a és az irányadó munkarend a munkaadót feljogosítja arra, hogy bizonyos esetekben a munkást felmondás nélkül, tehát idő előtt elbocsájthatja és ez alapon a munkásnak az ipartörvény vagy az irányadó munkarend egyenes rendelkezésébe ütköző szándékos cselekmén/e miatt a munkaadó a munkást felmondás nélkül jogosan elbocsájtja, az ilyen elbocsátás jogilag büntetési jelentőséggel bir, következésképpen amikor alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elbocsátotta, ez az elbocsátás is büntetésből történtnek tekintendő. Tekintettel mármost arra, hogy a fenn kifejtettek szerint tételes törvényeinkben a sztrájkban való részvétei egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cselekménynek van minősítve, és igy ez a részvétel egymagában véve súlyosabb jelentőséggel is bir, az a tény, ami miatt alperes felperest bünteté-ből jogosan elbocsátotta, szintén súlyosabb jelentőségű; következésképpen az a körülmény, hogy felperes a sztrájkban résztvett, és e miatt alperes részérő! felmondás nélkül jogosan elbocsáttatott, a nyugbérszabályzat 6. §. 4. pontja rendelk.zésének alapul-vételével jogilag alkalmas annak megállapítására, hogy az által felperes, ha a magyar honosságot megszerezte, vagy annak megszerzését alperes elengedte volna is, a nyugbérhez való igényét végleg elvesztette. Ezek szerint annak, hogy alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elbocsájtotta, jogi folyománya az, hogy ez által felperes a nyugbérhez való igényét végleg elvesztette; következésképpen ezt alperes felperes előtt külön kijelenteni nem tartozott, és nem volt szükséges az, hogy a nyugbérszabályzatba külön is kitétessék, hogy a sztrájkban való részvétel, avagy emiatt felmondás nélkül történt jogos elbocsátás a nyugbérhez való igényt végleg megszünteti; e tekintetben nem bir semmi sulylyal az, hogy a nyugbérszabályzatba fel van véve, hogy a nyugbért végleg elveszti az a munkás is, aki szocialista vagy anarkista mozgalmakban tényleg részt vesz, mert az ilyen mozgalmakban való részvétel munkaszünetelés vagyis sztrájk nélkül is létesülhet, és igy lényegileg más, mint a sztrájk. A törvény által kizárt, tehát céltalan jogorvoslati beadványért az ügyvédet dijazás saját felével szemben nem illeti meg. Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A kapuvári királyi közjegyző helyettest keres. 4—2 Kollégát keresek szeptember—októberre Rómába és Nápolyba. Ruszéi János, albiró Vágsellyén. Irodavezetőt keresek, akinek 100 korona havi fizetést és ellátást adok (szállást nem). Aki szerbül is beszél, előnyben részesül. Bihari Benő, dárdai ügyvéd.