A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 26. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái

104 A JOG Ellenben alkalmas a bevádolt kitétel arra, hogy a főmagánvádló irói jeilemét kedvezőtlen színben mutassa, azaz meggyalázza mert a fó'magánvádlót olyanak mondja, kit hivatásos működésében nem az irói célok, hanem mellékérdckek vezetnek. A cselekményben tehát a Btk. 261. §. alkatelemei vannak meg s a kir. ítélőtábla helytelenül alkalmazta a Btk. 258. és 259. §-ait, midőn a tettet azok alapján minősítette és büntette. Azért mindkét elsóbirósági ítéletet a Bp. 437. §. 3. bek. alapján megsemisiteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. A büntetés kimérésénél enyhítőül mérlegeltetett, hogy vádlottat a tömagánvádlónak ismételt támadásai ingerelték a bevádolt kitételek használatára; súlyosító körülmények hiányában tehát a Btk. 92. §-a találtatott alkalmazandónak. Meg kellett semmisíteni az esküdtbíróság ítéletét az annak alapját képező esküdtszéki tárgyalással a B. P. 427. §. 4. pontja alapján, mert az erős felindulás okozat lévén, a B. P. 359. §-a s általában a kérdések feltevésére a B. P. intézkedései értelmeben, a kérdésben elő kellett volna sorolni azokat a megjelölt személy részéről vagy annak érdekében felmerült ténybeli körülményeket amelyek a B. T. K. 281. §-ának helyes alkalmazása tekintetében, az erős felindulás okát képezik. Az ily ok feltüntetése nélkül az erős felindulásra tett t érdés tehát a B. P. rendelkezésének meg nem felel, s az emiatt emelt semmiségi panasz érvényesítésének akadályát nem képezheti az, hogy a közvádló ezt a vád érdekét sértő hiányt a kérdés feltevésénél külön nem támadta, mert ez szoros kapcsolatban áll a Btkv. 280. §-ára vonatkozó indítványával ; az ezt elutasító bírósági határozat ellen pedig semmiségi panaszát a tárgyalás folyamán a határozat kihirdetésekor azonnal bejelentette. A m. kir. Kúria(1902 március hó 19-én 2541. B. sz. a.) Gyilkosság és szándékos emberölés büntette miatt vádolt D. Juon elleni bűnügyben hövetkező végzést hozott: A esküdtbíróság ítélete, az ennek alapjául szolgáló esküdtszéki tárgyalással a B. P. 427. §. 4-ik pontja alapján, a B. P. 437. §. 2. bekezdése értelmében megsemmisittetik és az esküdtbíróság a B. P. 404. §. első bekezdésében felhozott rendelkezésnek meglelelően utasittatik, hogy tartson uj esküdtszéki tárgyalást és hozzon uj ítéletet. Indokok: A semmiségi panasznak azt a részét, amely amiatt emeltetett, hogy a Btkv. 280. §-ának megfelelő súlyosabb büntetési tétel alkalmazása tekintetében a B. P. 359. §-ába előirt külön kérdés a kir. ügyész indítványa fel nem tétetett, alaposnak tekinteni nem lehetett; nem ugyan a kir. törvényszék ítéletének indokolásában a kérdés ellen felhozott okoknál fogva, mert azok részint az indítvány tételére nézve a tárgyalás adataival ellentétben állanak, részint azért, mert a B. P. 357. §-ában keresett érv tarthatatlannak tűnik fel szemben azzal, hogy a kir. ügyész vádját részben gyilkosság, tehát súlyosabb minőségű cselekmény miatt emelvén, az emberölésnek súlyosabb büntetési tétel alá vonása vádinditványa körén kivül esett és az erre vonatkozó kérdésnek feltehetése vádlott beleegyezésétől nem függött, hanem azért mert a B. P. 359. §-ában megjelölt^ kérdésnek feltevése csak ott foglalhat helyet, ahol a súlyosabb vagy enyhébb büntetési tétel alkalmazására beható okok a főkérdésben még el nem döntettek. A fenforgó ügyben azonban az esküdtek megállapítván azokat az egymással elválaszthatatlanul összefüggő ténybeli körülményeket, hogy vádlott a házastársát D. Magdolnát és ugyanazon alkalommal egy mas személyt t. i. A. Istvánt is megölte, nem maradt fenn elválasztható külön alap arra nézve, hogy ez az ok külön kérdésben ismételtessék s ennek az ismétlésnek mellőzése nem nyújtott alapot arra, hogy már a íőkérdésben eldöntött ok következtében a büntetés kiszabásánál a B. T. K. 280. §-a figyelmen kivül hagyassék. Meg kellett azonban semmisíteni az esküdtbíróság Ítéletét az annak alapját képező esküdtszeki tárgyalással a B. P. 427. §. 4-ik pontja alapján; mert az erős felindulás okozat lévén, a B. P. 359. §-a s általában a kérdések feltevésére a B. P. intézkedései értelmében a kérdésben elő kellett volna sorolni azokat a megölt személy részéről vagy annak érdekében felmerült ténybeli körülményeket, amelyek a B. T. K. 281. §-ának helyes alkalmazása tekintetében az erős felindulás okát képezik. Az esküdtekhez intézett kérdés ily ok feltevését nélkülözi, az ily ok feltüntetése nélkül az erős felindulásra tett kérdés tehát a BP rendelkezésének meg nem felelsaz emiatt emelt semmiségi panasz érvényesítésének akadályát nem képezheti az, hogy a közvádló a vád érdekét sértő hiányt a kérdés feltevésénél külön nem támadta, mert ez szoros kapcsolatban áll a Btkv. 280. §-ára vonatkozozó indítványával; az ezt elutasító bírósági határozat ellen pedig semmiségj panaszát a tárgyalás folyamán a határozat kihirdetésekor azonnal bejelentette. Ez az oka a rendelkező részben kifejezett megsemmisítésnek, e megsemmisítés pedig a B. P. 385. §. 1. b) és 2-ik pontja alapján emelt semmiségi panasz felülvizsgálását ezúttal mellőzendővé tette. Nem foglaltatik a BP.-ban oly rendelkezés, mely szerint az itélet megsemmisítése után az ügy csak ugy vihető más esküdtek elé, ha azt a kir. Kúria rendelte el. Oly parancsoló rendelkezés sincs a BP. ban, melynélfogva az itélet megsemmisítése után alakult esküdtszék határozatának hozatalánál a korábban eljárt esküdtek határozatához kötve volna s igy amannál súlyosabb minősítés alapjául szolgáló határozatot nem hozhatna, s ehhez képest az esküdbiróság sem szabhatna, a megsemmisítés ítéletében foglaltnál súlyosabb büntetést. A BP. 438. §-ának I. bekezdésében foglalt rendelkezés a BP. 430. S-a szerint alkalmazandó 387. S- 3. bekezdésében foglalt felülvizsgálati irányelvnek a kir. Kúriát illető kiemelésénél egyébnek nem tekinthető. (A m. kir.Kúria 1901 november 27. 7140/9Ü. sz. a.) Sértettek az által, hogy a felebbviteli fötárgyalásnál jelen voltak, az ügynek képviseletébe még a kir. ítélőtábla ítéletének meghozása előtt befolvtak, s igy ha a vádat átveszik mint pótmagánvádlók, semmiségi panasz használatára jogosultak. (A m kir. Kúria 1902 január 27. 553/1902. sz. a.) A btkv. 387. §-ába ütköző csalás esetén elkésettnek tekintendő az a hitelező, a ki a más hitelező által a btkv. 112. S-ában kitűzött nyilt határidőben beadott feljelentés folytán már folyamatba tett bűnvádi eljáráshoz a törvényes határidő letelte után csatlakozik. (A budapesti kir. ítélőtábla 19 2 jan. 14. 247. sz. a.) A Bp. 494. S-a értelmében az itélet ellen bejelentett semmiségi panaszra hozott végzés a meghozatala napján emelkedvén jogerőre, ezen időtől fogva a vizsgálati fogság mint ilyen megszűnt és a büntetés elszenvedésének kell következnie, a büntetés ugyanis csak az itélet jogeröre-emelkedése után kezdődvén, az az idő, melyet vádlott ezelőtt vizsgálati fogságban vagy letartóztatásban töltött, nem képez büntetést ; a törvény tehát azt célozta, hogy az a rossz és kellemetlenség, amelyet vádlott az által elszenvedett, némi kiegyenlítést találjon abban, hogy az a vádlott büntetésébe részben vagy egészben betudassék; az az idő tehát, mely a bejelentett semmiségi panaszt elutasító végzés kelte és ezen végzés kihirdetésének napjáig eltelt, a büntetés elszenvedésének idejére és a büntetés végrehajtásának körébe esvén, birói intézkedés tárgyát többé nem képezheti. (A m kir. Kúria 1901 dec. 24. 7,925. sz. a.) Bukás esetén nem az egyes csődhitelezők, hanem k zárólag a tömeggondnok van jogosítva a vád átvételére, illetve a perorvoslat használatára. (A m. kir. Kúria 1902 ápr. 7. 1,821. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A lőcsei tszéknél Müller Zsuzsánna, szepesbélai kereskedő ellen, bej. jul. 30, fsz aug. 26, csb. Putz Mátyás, tg. Lederer Miksa dr. — A szatmár-németi tszéknél Goldstein Adolf, nagybányai lakos ellen bej. jul. 26, fsz. aug. 11, csb. Dezső Kálmán dr , tg. Dómján János dr. — A nagyváradi tszéknél Fleischer Miksa berekböszörményi lakos ellen, bej. szept. 1, fsz. nov. 22, csb. Bőhm Jenő, tg. Valner Ödön dr. — A pozsonyi tszéknél Mayer Henriette helybeli kereskedő ellen, bej. és fsz. aug. 26, csb. Würtzler Ödön tg. Dohná! Rezső dr. — A károlyvárosi jbiróságnál Aschenbrauer Mattes helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 21, fsz. jun. 28, csb. Vukovics Ivó, tg. Vinkovics Bozsó dr. — A fehértemplomi tszéknél Naschitz Lajos t.-moravicai kereskedő ellen, bej. aug. 15, fsz. szept. 10, csb. Szalontai György, tg. Haag Aladár dr. — A székely-udvarhelyi tszéknél Benkő Mihály és társa székelykeresztúri cég ellen, bej. szept. 2, fsz. szept. 30, csb. Göllner Béla dr., tg. Viola Sándor dr. — A fehértemplomi tszéknél a Móricföldi tejszövetkezet cég ellen, bej. aug. 29, fsz. szept. 23, csb. Szalontai György, tg. Bálint Soma dr. — A pozsonyi tszéknél Pétri Henrik helybeli lakos ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 27, csb. Würtzler Ödön, tg. Neumann József dr. — A besztercebányai tszéknél Bőhm Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 22, csb Bedő Béla, tg. Burhovszky Kálmán. — A trencséni tszéknél Schwarcz Mór zsolnai kereskedő ellen, bej. jul. 15, fsz. aug. 18, csb. Pólyik Imre, tg. Spierer Ignác dr. A zimonyi járásbíróságnál Barkovits Mihály helybeli lakós ellen, bej. jul. 1., fsz. jul. 14., csb. Jankovits Milosz. tg. Dézsma Jakab. Pályázatok : A magyar-láposi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 5. — A kaposvári (bíróságnál birói áll. jul. 5. (130) — A felsöpulyai bíróságnál b i r c i áll. jul. 10. (143) — A győri tszéknél aljegyzői áll. jul. 11. (144) Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket^ hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is írják meg, ne csak a felek neveit. Arad S. P. dr. Rung—Degenhardt érk. 3,106 -7/902. p. sz. a. előa. Staud, n e. — Békés K. I. dr. Mivel b. kérdése tüzetesebb utánanézést kíván, csak jövő számunkban felelhetünk. — Brassó W I. dr. ;Csuka-Szovda (5,895/901.) jun. 15. hh. — Debrecen K. J. Falussy—Kovásy (6,032/901.) jun. 15. rhh. — Jászberény M. B dr. 4,423/901., 2,839/902. n. e. — 2,773/902. nem a Cseh -ügy száma. — 3,664/902. máj. 24. rendelv. — Jászkerületi nb. — Szőke érk. 5,149/902. sz. a. előa. Hensch, n. e. — Jászberényi—Hszöv. érk. 5025—5026/902. sz. a. előa. Kacskovics, n. e. — Győző—Andris nem érk. — Keszthely H. S. Nedeczky—Bozzay (3,156/901.) jun. 20. rmv. — Mezőtúr Sz. P. K. Nagy—Fazekas (5,331/901.) jun. 15. hh. — Nagykikinda K. Zs. dr. Mokrini tp.-Iszákovits (362/902.) jun. 20. hh. — Nagykőrös Sz. Gy. Kis—Szarka érk. 2,926/901. sz. a. nov. 12. hh. — Pólya—Rab érk. 9,798/901. sz. a. 1902. máj. 13. hh. — Siklós S. E. dr. 7,421/901., 7,419/901., 1,015/902., 7,678/901., 6,016/901. n. e. - Hollós-Nagy (4,331/901.) jun. 20. rmv. — Szászrégen Ch. A. dr. Szabó—Bürger érk. 3,402/902. sz. a. előa. Hűvös, n. e. — Szegzárd S. L. dr. Szántó— Báta 5,507/901. előa. Oroszi, jun. 25. hh. — Trencsén S K dr. Hejko-Czigler (5,510/901.) jun. 21. hh. BÉeZVÍN'TÁMAeÁO HYOWOÁJA 9UO*Pl8TEt.. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3