A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 26. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 2<J. számához. Köztörvényi ügyekben. A S. E. 22. S-a értelmében az, aki valamely dolgot, vagy jogot, mely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, igényét beavatkozási perrel mindkét fél ellen intézett keresettel érvényesitheti. Fóbeavatkozási. A S. E. 140. §-a szerint perbehivásnak az 1881. évi LIX. t.-c. 9. es 10. §-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van ^mellékbeavatkozas) és a perbehivott, valamint a beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak Az idézett 9. és 10. sj-ok szerint az a peres fél, ki pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szavatossági igényt kiván érvényesíteni, jogosítva van azt a pernek folyamatban-létéröl perbehivás által értesíteni, éspedig kérvénynyel, illetve sommás perben szóval előadott kérelem utján is. A fennidézett 148 §, tartalma azonban nemcsak perbehivott rol, hanem «beavatkozásra jogosította félről is szol. Az idézett törvényhely s általában a S. E. nem rendelkezvén akkép, hogy bárki, aki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek között folyamatban levő per az egyik fél javára dőljön el. e fél pernyertességének elősegítése céljából a perbe avatkozhatik. a 140. sj-ban említett jogosított beavatkozó csak az lehet, akinek törvénynél fogva joga van a perbe avatkozni, mint pl. a végrehajtási törvény rendelkezésénél fogva igényperben a végrehajtást szenvedő, a felülfoglaltató, — vagy a jelzálogos hitelező, valamint aatörvényes zálogjoggal biró hitelező által perre-utasitás következtében indított perben más hitelező. A közalapítványi kir. ügyigazgatóságnak, mint a vallásalap és főfelügyeleti jog képviselőjének lehet beavatkozási joga olyan perben, amelyben a püspöki, vagy érseki uradalom, a megyés püspök — illetve érsek — mint törvényes képviselő által képviselve, perben áll; jelesül abban az esetben, amikor oly igény forog kérdésben, amely széküresedés esetén a vallásalap, — illetőleg a javadalombeli utód érdekeit is érinti. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1902 január 29. I. G. 522 901. sz. a.) H. Győző dr. által képviselt H. Sándor utódai felperesnek, F. Ferenc ügyvéd által képviselt V. Kolos bibornok hercegprímás, esztergomi érsek, úgyis, mir.t az esztergomi érsekség képviselője esztergomi lakos alperes ellen bérlemény tárgyának átadása és jár. iránt az esztergomi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében következő végzést hozott: A közalapítványi kir. ügvigazgatóság felülvizsgálati kérelmével annyiban elutasittatik, amennyiben az a felebbezési bíróság 1900. E. 60 sz. végzésének az ellen a része ellen irányul, melylyel a pergátló kifogás elvettetett. Ellenben ugyanennek a végzésnek a költség viselése felől rendelkező része, valamint a felebbezési bíróságnak ítélete a közalapítványi kir. ügyigazgatóság frlülvizsgálati kérelme következtében leloldatik, s a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és arra utasittatik, hogy hozzon az összes költség viselésének kérdésére is kiterjedő uj határozatot. Indokok: A S. E. 22. §-a értelmében az, aki valamely dolgot vagy jogot, mely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, beavatkozási perrel mindkét fél ellen intézett keresettel érvényesitheti. Főbeavatkozásj. Ez az eset a jelen ügyben nem forog fenn; mert a közalapítványi kir. ügyigazgatóság, mint a vallásalap és főfelügyeleti jog képviselője, a kereset tárgyát maga részére nem igényli, keresetet sem adott be. A S. E. 140. §-a szerint a perbehivásnak az 1881. évi LIX. t.-c. 9. és 10. §-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van (mellékbeavatkozásj és a perbe hívott, valamint a beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásba is beavatkozhatnak. Az idézett 9. és 10. §-ok szerint a peres fél, ki pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szavatossági igényt kiván érvényesíteni, jogosítva van azt a pernek folyamatban-létéröl perbehivás által értesíteni, éspedig kérvénynyel, illetve sommás perben szóval előadott kérelem utján is. Ilynemű perbehivás a jelen esetben szintén nem történt, mert a felperes, amidőn a kereset egy példányát a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kézbesittetni kérte, ezt nem abból a célból kérte, hogy ellene esetleg szavatossági igényt kiván érvényesíteni. De ilyen perbehivás az alperes részéről sem történt, hanem 1 közalapítványi kir. ügyigazgatósag, mint a vallásalap és a főfelügyeleti jog képviselője, a kereset 3 példányának kézbesítése következtében, saját kezdeményezéséből lépett a perbe. A fennidézett 140. §. tartalma azonban nemcsak perbehivottról hanem «beavatkozásra jogositott> félről is szól. Az idézett törvényhely s általában a S. E. nem rendelkezvén akkép, hogy bárki, aki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek között folyamatban levő per az egyik fél javára dőljön el, a fél pernyertességének elősegítése céljából a perbe avatkozhatik, 140. Budapest, 1902 június hó 29. tj-ban említett jogosított beavatkozó tehát csak az lehet, akinek törvénynél fogva joga van perbe avatkozni, mint pl. a végrehajtási törvény rendelkezésénél fogva igényperben a végrehajtást szenvedő, a felülfoglaltató, — vagy a jelzálogos hitelező, valamint a törvényes zálogjoggal biró hitelező által perre-utasitás következtében indított perben más hitelező. Azonban a most említetteken felül vannak még esetek, amelyekben harmadik személy törvénynél fogva, saját jogán a perbe avatkozhatik; pl: a hitbizományi gondnok, a várományosok gondnoka stb. Ugyanekkép kétségtelen, hogy a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnak, mint a vallásalap és főfelügyeleti jog képviselőjének, lehet beavatkozási joga olyan perbe, amelyben püspöki vagy érseki uradalom, a megyés püspök — illetve érsek — mint törvényes képviselő által képviselve perben áll; jelesül abban az esetben, amikor oly igény forog kérdésben, amely széküresedés esetén a vallásalap, — illetőleg a javadalombeli utód érdekeit is érinti. Ezekhez képest a közalapítványi kir. ügyigazgatóság beavatkozása az eljárási szabályok tartalmánál fogva nem lévén kizírva és a per érdemére tartozván annak megbirálása, hogy a fennforgó esetben van-e törvényes alapja J esetleg mennyiben van az ügyigazgatóság beavatkozásának: a felebbezési biróság tehát jogszabályt sértett, midőn a közalapítványi kir. ügyigazgatóságot a tárgyaláson való részvételből a per tárgyára való tekintet nélkül, csupán perjogi szempontból kizárta. Minthogy pedig az ekkép jogszabály sértésével megállapított tényállás nem alkalmas arra, hogy a felülvizsgálati biróság a per érdemében határozzon, a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében fel kellett oldani, s a felebbezési bíróságot uj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és uj határozat hozatalára utasítani. Áttérve az ügyigazgatóság részéről emelt pergátló kifogásra: minthogy a fennebbiek szerint a közalapítványi kir. ügyigazgatóság perjogi szempontból a jelen perből ki nem zárható, s minthogy a felebbezési biróság a pergátló kifogás érdeme felett is döntött: nem forog fenn jogi akadály, sőt a célszerűség követeli, hogy a felebbezési biróság 1900. E. 60/1. sz. végzése a pergátló kifogás édemében már ezúttal felülvizsgáltassák. Ez érdemben azonban a közalapítványi kir. ügyigazgatóságot felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani: mert a közalapítványi kir. ügyigazgatóság részéről emelt kifogást a felebbezési biróság helyesen utasította el; ugyanis az a körülmény, amelyre a kifogás alapíttatott, hogy t. i. az érseki uradalom által H. Sándotral kötött szerződésnek ez utóbbi részéről a felperes cégre történt átruházása a vallás- és közoktatásügyi miniszter utján jóváhagyást nem nyert: amint a megtámadott határozatban is kifejezést nyert, esetleg a szerződés átruházása hatályának terjedelmére — s így az ügy érdemére bírhat befolyással s ezért az a S. E. 27. §. 1. pontjában meghatározott pergátló kifogás elfogadható alapjául nem szolgálhat. De ugyanannak a végzésnek a költség viselése felől intézkedő részét szintén fel kellett oldani; mert eme költség viselésének kérdése a véghatározatra tartozik, s így az összes költséggel, valamint a S. E. 204. §-a értelmében ezúttal csupán összegszerűen megállapított felülvizsgálati költséggel együtt a hozandó ujabb határozatnak leend tárgya. A felebbezési biróság ítéletének a fennebbi okból történt feloldása következtében nem forog fenn annak okszerű szüksége, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme külön méltattassák. Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Ha két telepes van olykép a váltón kijelölve, hogy a második telep csak «esetleg» jelöltetett ki, ez nem vehető két telepes kijelölésének, hanem a második telep csak szükségbeli utalvány. Ily esetben a váltójogok fentartására elegendő csak az első telepesnél való váltóóvás felvétele. A nyíregyházai kir. törvényszék, mint váltóbiróság (1901 aug. 9 én 3857. sz.) Boni gyártelep és mezőgazdasági részv. társ. cég felperesnek W. Sámuel alperes ellen 820 kor. tőke és jár. iránti váltóperében következőleg ítélt: Alperes köteles a Tokajban 1900. évi szept. hó 20-án 820 koronáról kiállított váltó alapján mint elfogadó 820 korona tőkét, ennek 1901. évi január 30-tól folyó 6% kamatait stb. megfizetni stb. Indokok: Alperes felperest keresetével elutasítani kérte, mert a kereseti váltón lévő telepítés utólagos és jogellenes, mivel azon az aláírás alkalmával fizetési hely kitüntetve nem volt ettől eltekintve felperest keresetével még azért is kérte elutasítani, mert a váltó a nyíregyházi takarékpénztárnál fietés végett