A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 26. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái

206 A JOG A felek eskü alatti kihallgatásának valamely állítás valŐszinüvé-tétele végett nincs helye, azonban a fél vagy képviselője az állitásnak esküvel való megerősítésén' bocsátható.)) Az Indokolás ide vonatkozó része kiemel', hogy : azért elégszik meg sok esetben a valószínűsítéssel, mert a rendes bizonyítás e kérdés jelentőségével össze nem egyezhető haladékot okozna. Az esküt mint a valószinüvé-tétel eszközét elfogadja, mert a fél sok esetben nem tehetné máskép valószínűvé állítását és ez által kárt szenvedne, más esetekben pedig az eljárás ezzel sokkal rövidebbé és egyszerűbbé lesz. A valószínűvé tétel nem kívánja meg a félnek beható és alapos kihallgatását. Az 1901. évben közzé tett átdolgozott tervezet a valószínűsítésről 289. §-ában következőleg intézkedett : «Valamely állítás valószínűvé tétele végett olyan bizonyítást, amely 'nyomban fel nem vehető, az ellenfél ellenzése esetében nem lehet elrendelni. A felek eskü alatti kihallgatásának valamely állítás valószinüvé-tétele végett nincs helye.» A valószínűsítés egyes eseteiről még 64., 127., 137., 180. 186., 315., 319., 362., 401., 470, 474., 477., 497., 558, 595.. 597., 678-, 679., 704., 705. és 788. §-aiban tartalmaz rendelkezést. A magyar polgári perrendtartásnak a képviselőkáz elé terjesztett 1902. évben közzétett szövege azonban eltérőleg a német perrend 294. (266.) §-ától, eltérőleg az osztrák perrend 274. § ától, valamint eltérőleg az 1893-ban és 1901-ben közzétett tervezetek 2tí2.. illetve 289. §-aitól a valószínűsítésről általánosságban intézkedő tételt nem vett föl szakaszai közé s ennek okát az indokolás sem mondja meg. A valószínűsítés egyes eseteit azonban szabályozza a következőkben : A per tárgyának a felperes által előadott értéke, amenynyiben az a köztudomással, vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik, vagy különben valószínűtlennek nem mutatkozik, a hatásköi megállapításában mindaddig irányadó, mig azt az alperes vitássá nem teszi. (7. §.) A bíró kizárása iránti kérelem okát a kifogásoló félnek nyomban valószínűvé kell tennie. (64. §.) Ha a mellékavatkozó érdekét valószínűvé teszi, az avatkozást nem szabad visszautasítani. (88. §.) A költségbiztositék mennyiségét az alperes költségeinek valószínű összege szerint a bíróság állapítja meg. (126. §.) Ha a bíróság a beadvány fölött szóbeli tárgyalás nélkül határoz, a szükséges bizonyítás vagy valószinüvé-tétel végett az okiratokat eredetben keli a beadványhoz csatolni. (136. §) Annak, aki hirdetmény által való kézbesítést kér, azt hogy a fél tartózkodó helye ismeretlen, valószínűvé kell t^nni. (178. §.) Az alperes, a perbe-bocsátkozás után pergátló kifogá sokat — ha azok az eljárás bármely szakában hivatalbólfigyelembe nem vehetők — csak annyiban hozhat fel, amenynyiben nyomban valószínűvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kivül nem érvényesíthette. (184. §.' A határnap az ügy felhívása előtt bármelyik fél kérelmére elnapolható, ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy a határnapon való megjelenésben fontos ok gátolja. (242. §.) A bíróság a tárgyalást az ügy felhívása után a törvényben meghatározott eseteken kivül bármelyik fél kérelmére (nyomban valószínűsített) i) fontos okból elhalaszthatja. (243. §.) Harmadik személynek az iratok megtekintése meg nem tagadható, ha jogos érdekét valószínűvé teszi. (256. §.) Az előkészítő eljárásról fölvett jegyzőkönyvbe fel nem vett tényállások, bizonyítékok és nyilatkozatok a szóbeli tárgyalás alkalmával csak akkor pótolhatók, ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy a kiküldött bíró előtt kitűzött határnapon hibáján kivül nem jelenhetett meg vagy a szóban forgó előadásokat a kiküldött biró előtt hibáján kivül nem érvényesíthette. (265. §.) A bizonyitásfölvételnél jelen nem volt fél kérelmére és költségére a perbíróság a bizonyításnak uj fölvételét vagy kiegészítését elrendelni köteles, ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy a bizonyitás fölvételénél hibáján kivül nem lehetett jelen és hogy a bizonyitás fölvétele hiányos (284. §.) A bíróság a külföldön foganatosítandó bizonyitásfölvétel elrendelését az ellenfél kérelmére mellőzheti, ha a felek meghallgatása után valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyitásfölvétel elrendelése eredményre nem fog vezetni. (287. §.) i) A javaslat szövegéből kimaradt. Ha a tanú elmaradását (valószinüsitett) alapos okkal kimenti.2) nem marasztalható. (301. §.) A tanúságtétel megtagadásának az okát szükség esetében valószínűvé kell tenni. E végből a bíróság a tanút a megtagadás okára nézve ki is hallgathatja és meg is esketheti. (305. §.)) Ha a szakértő közreműködni nem akar, okait valószínűsíteni tartozik. (359. §.) Ha a szemletárgy a perben nem álló harmadik személy birtokábah van és ha ez a szemle megtartását ellenzi, az ellenzés okát valószínűvé kell tenni. (348. §.,) (Folytatása következik.) A bányajog-alkotás legfőbb problémái.* Irta WAHLNER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. Szinte bajos volna nagyhirtelen összeszámítani, hogy 1847 óta, midőn az 1810. bányatörvény revíziója legelőször munkába vétetett, hány tervezet készült már Franciaországban a legutolsó Projet de loisurles mine s-ig, melyet 1894. évi május 5-én J o n n a r t, a közmunkaügyek akkori minisztere a képviselőház elé teijesztett. Igaz ugyan, hogy ott az a körülmény is hátráltatólag hat a bányajogi reformok megvalósítására, hogy a francia nemzet kegyelettel és büszkeséggel tekint a nagy Napóleon jogalkotásaira, s ezen konzervatív ragaszkodásnál fogva az általános közvélemény tartózkodással fogad:a az ily jogalkotási törekvéseket: mindazonáltal a sikertelenség legfőbbb tényezőit Franciaországban is azon alább érintendő körülményekben kell keresnünk, melyek országszerte igen megnehezítik a bányajogi reform-munkálatokat. Vagy pl. Ausztriában is még a hatvanas évek végén, tehát velünk egy időben vették munkába a bányajog reformját; a kitűzött célhoz azonban még ott sem jutottakéi, s kénytelenek voltak a legégetőbb hiányokat novelláris jogalkotás utján pótolni. De még igy se ment mindenütt simán a dolog. A bányászat és a földtulajdon közti viszonynak törvénynovellával való rendezése pl. ismételt kísérletezés után sem sikeiült eddig, dacára annak, hogy az 1895. évi brüxi nagy katasztrófa erős lökést adott az ide vonatkozó jogalkotási törekvéseknek. Németországban is már évtizedekkel ezelőtt s még a császárság felállítását s a birodalmi szövetség létrejöveteléí megelőzőleg felmerült az egységes bányajog, egy általános német bányatörvény megalkotásának eszméje ; amióta r edig a császárság felállításával létrejött a német szövetség, ezen eszme megvalósítását. — a vaskancellár szállóigévé vált ama mondásának igazságától áthatva, hogy: «}e mehr gemeinsame Rechtseinrichtungen wir schaffen, desto mehr befestigen wir das Reich» — országos feladatnak tekintik s azt már egy alkalommal maga a birodalmi gyűlés is ily országos feladatnak minősítette. Mindazonáltal Németországban is, ki tudja, mily messzire vannak még azon időponttól, amidőn az egységes birodalmi bányatörvény eszméje megvalósul; a dr Arndt-féle s csak magán-munkának tekintendő törvénytervezeten kivül a német bányajog kodifikálására irányuló törekvéseknek ott mindez ideig semmi látható eredménye nincsen. E pár példa is már kellő világításba helyez' azt az általános tapasztalati ténykörülményt, hogy ?. .bányajogi reformok nemcsak minálunk, hanem világszerte mindenütt csigalépésekkel mennek előre, s hogy éppen a nagyobb s fejlettebb kultur-államokban halad lassabban előre a bányajog kodifikálásának munkája, holott a kisebb, vagy kevésbbé fejlett államok könnyebben átesnek a bányászat jog szabálvozására vonatkozó feladatok megoldásán, — amint azt pl. a keleti kis államok: Ronánia, Bulgária, Szerbia példája tanúsítja, — nemis szólva azon bányarendtartásokról, melyeket modem alkotmány hiányában az államfő egyoldalú akarata tett közkötelezővé. Vájjon mik az okai a bányajogalkotás terén észlelhető ezen jelenségnek? Jobban mondva, visszavezethető e ezen tapasztalati jelenség plauzibilis, elfogadható ténybeli okokra? Nézetem szerint a modern bányajogalkotásnak megvan nak a maga természetszerű nehézségei, s könnyen felismerhetők mindazon tényezők, melyek a bányajogalkotási törekvések megvalósulására hátráltatólag hatnak. Ezen okok és tényezők sorozatából kiemelendők különösen a következők: 1. A bányászat és a földtulajdon közti érdek-ellen tét. ami a modern bányajog elvi alapját kés) A javaslat szövegéből kimaradt. *) Megelőző közleményt 1. a 22. számban.