A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 20. szám - Mi drágitja első sorban a pörlekedést?

Huszonegyedik évfolyam 20. szám, Budapest, 1902 május hó 18. Szerkesztőség 'jr Előfizetési arak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. SZ. íjL Ilii "V Helyben, vagy vidékre bér­. / mentve küldve: „.,,,.. ... .. Negyed évre ._ 8 korona Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Fél « 6 « V Rudolf-rakpart 3 sz HET1LAf> AZ IGiZSÍGÜGY KRII^KEINEK KÉPF1SELETÉRK. A MAGYAR ÜGYYÉDI, BIRÓÍ, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJKOYZŐI (TAR KÖZLÖNYE. Egémx " _ tí « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek "ovédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM. Mi drágítja elsősorban a pörlekedést ? Irta Ödön fi Miksa dr. budapesti ügyvéd. — Veszély igazolása és hagyatéki zár­lat. Irta Kovács Béla, temesvári ítélőtáblai biró. — A vádható­ságok működése az uj Bp. életbe-lépte óta. Irta Révai Lajos dr. — A bűnügyekben használt perorvoslatok helyes megjelölésé­hez. Irta S c h u I c z Ágost dr., ipolysági kir. alügyész. — Közvetett­és szolgabirtok. Irta Klein Ede dr., szepsi ügyvéd. — Belföld iAz igazságügyi költségvetés a képviselőházban. — A Magyar Jogász­egylet ülése.i — N'yilt kérdések és feleletek (Kérdés a végrehajtási eljárás kőiéből. Irta egy ügyvéd. — Prolongálhatja-e a pénzin­tézet a biztosítéki okinit fedezéséül szolgáló váltót, bekebelezési zálogjogi rangsorozatának veszélyeztetése nélkül ? Felelet. Irta N e m ot — Irodalom (Kmety Károly dr ; A magyar közigazgatási jog kézikönyve. — R a f f ay Ferenc dr ; A különvagyon és közszer­zemény kodifikálása. — L é v y Béla dr • Az ipari minták oltalmáról szóló törvényjavaslat előadói tervezete. — Conan D o y 1 e : A dél­afrikai háború). — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Mi drágitja első sorban a pörlekedést? Irta ÖDÖNFI MIKSA dr. budapesti ügyvéd. Lezajlott az igazságügyi költségvetés tárgyalása a par­lamentben. S ha valami óriási nagy hullámokat nem is vert, de bizonyára nagyobb mederben folyt a vita, mint az előző években, midőn az ügyvédi kar és érdekek védelmére soha a parlamentben senki száját nem merte kinyitni. Örömmel konstatáljuk, hogy e vitának nagy érdeme lesz abban, ha kormány és parlament elvégre kénytelen lesz be­látni, hogy könnyű minden baj okául az ügyvédet oda állítani, de tessék a törvényeket máskép megalkotni. Első sorban pe­dig, ha a peres eljárást olcsósitani akarjuk : az állam adja meg a példát. Statisztikai adatok igazolják, hogy az igazságügyi bevé­telek minden évben sok millió koronával haladják meg az igazságügyi kiadásokat. Pedig az igazságszolgáltatás nem nye­részkedési vállalat az állam kezében. Ha a? igazságügyminozter nagyon drágának találja a 30—40 frtos váltóperek költségeit s ezen perek költségeit redukálni akarja, kezdje meg ő maga azzal, hogy ezen kisebb perek bé­lyegkötelezettségét töröltesse. Mert hogy vagyunk ma ezen 30—40 frtos váltóperek­kel ; Ezek nyűgöt képeznek minden ügyvédi irodában, melyet az ügyvéd csak kényszerűségből vállal el. miután sokkal több időveszteség és kiadás van vele, mint jövedelem. íme egy példa : Ha egy 30 frtos váltót pere! az ügyvéd, az első beadványra vagyis a keresetre 4 K. 40 fillér bélyeget kell feltenni s meg lesz állapítva neki a bpesti kir. keresk. és váltótörv. díjszabás szerint 4 kor. : ha ezen végzés jogerőre emelkedik, kielégítési végrehajtást kér, melyre 1K. 40 fillér bélyeg szükséges s ismét meg lesz állapkva neki 4 K. Végül fogana­tosítja a végrehajtást Budapest belterületén s akkor a végre­hajtók dija a becsüsökkel legalább 8 korona s neki meg lesz állapítva ismét 4 korona. Tehát készkiadásokban kiadott az ügyvéd a kincstár ak bélyegekben, továbbá a végrehajtónak készpénzben — kinek díjazása szintén az állam kötelessége volna — 13 K. 80 fillért s ezen kiadással szerzett magának 3-szor 4 korona vagyis 12 korona ügyvédi jövedelmet, mely­ből még levonandó a papiros, irodatartás, segédfizetés stb. Ezen készkiadásokat az ügyvédnek előlegeznie kell azonnal, s ha ügyfele jó, a legközelebbi január 1-én kapja, de az is meg­esik néha, hogy soha. Ha azonban egy ilyen végrehajtás nem Budapest belte­rületén, hanem a vámon tul van, akkor a végrehajtó és be­csüs dija minden mellékkiadás nélkül 6—6 korona és a végre­hajtás kocsidijakkal 25—30 koronába kerül. Mindazonáltal az ügyvédnek a közbenjárásért meg lesz állapítva 4 korona s ezért eltöltött a segédje egy félnapot s kiadott ismét esetleg 1 koronát külön. Minden ügyvédi iroda szívesen elengedi a 30—40 frtos váltók behajtását s az igazságügyminiszter csak le fog bennün­ket kötelezni, ha ezek behajtását bármily néven nevezendő saját közegei utján fogja eszközölni. Első sorban tehát a szegényebb néposztályt sújtó kisebb perek olcsóbbá-tételén'ík egyik módja: azzal kell kezdeni, hogy bizonyos határig ezeket bélyegtelemteni kell. A perek s főkép a kisebb követelések behajtási mód­jának olcsóbbá-tételének főeszköze: azok hivatalbóli díjtalan behajtása állami közegek utján. Ha az igazságügyi kormányzat a végrehajtói intézményt államosítja ugy ez a leghelyesebb. A végrehajtónak úgyis oly kicsiny a hatásköre, hogy azt igen kis kvalifikációval biró tisztvi­selők éppen ugy elláthatják — mint ahogy a kincstári kö­veteléseket és a kincstári követelések módjára behajtandó egyéb követeléseket ma 1,000 koronától 1,600 koronáig díjazott állami végrehajtók hajtják be, éspedig sokkal biztosabban, mint a felek pénzéből 8 —10,000 írt jövedelmet élvező mai végrehajtók, — vagy például Ausztriában bírósági szolgák — Amtsdiener. De ha az igazságügyi kormány a mai végrehajtói intéz­ményt tartja fenn, akkor sem ütközik nehézségbe ezen 100 koronán aluli követelések ingyenes behajtása. Az állam mindenkitől, akinek közjogi uton jövedelmet biztosit, díjtalan szolgáltatásokat is követelhet. A közjegyző bizonyos kisebb hagyatékokat díjtalanul tartozik letárgyalni, az ügyvéd ingyenes szegényvédelmeket köteles ellátni — a h. tolmács díjtalan fordításokat köteles bizonyos esetekben eszközölni - nem méltánytalan tehát azon kívánság sem, hogy a végrehajtó a 100 koronán aluli végrehajtásokat hiva­talból díjtalanul egyen köteles foganatosítani. Egy másik, még méltánytalanabb szaporítása a költsé­geknek : az árverés-kitűzésért járó dijak. A laikus ember nem is tudja, hogy az ügyvéd a végre­hajtónak az árverési hirdetmény kiírásáért legalább 1 K. 90 fillért köteles fizetni, ha egyetlen végrehajtató van. Ezen dij azonban legtöbbször 5 —10 korona között változik s igen gyak­ran 15—20 korona is. Márpedig az árverési hirdetmény bírói végzés, melyet minden művelt államban a bíróság irodája kibocsát, lemásol és expediál díjtalanul, mig nálunk 15—20 koronát kell ezért a végrehajtónak fizetni. 1896-ban összeállítottam a statisztikai adatokat, melyekből kitűnt, hogy ez évben a bpesti végrehaj­tók 258,379 drb árverési hirdetményt bocsátottak ki és csak ezen a cimen 25,837 frt 90 kr. =51,675 K. 80 fillér jövedelmük volt. A bpesti V. ker. kir. járásbíróságnál alkalmazott 17 végre­hajtónak összes jövedelme pedig, a 74,403 végrehajtási cse­lekmény után mindenütt a minimális jövedelmet számítva, a 20 frton aluli végrehajtásokon kivül 83,555 frt 40 kr., azaz 176,110 kor. 80 fillér, vagyis azon föltétel mellett, hogy min­den végrehajtási cseiekmény a tarifaszerü legkisebb díjazást hozta meg, s a csődleltározást és kisebb polgári, valamint fize­tési meghagyásos végrehajtásokon és árveréseken kivül több mint 10,000 korona jövedelem jutott egy-egy végrehajtóra. És ez készpénz, mert ezt az ügyvédnek kell előlegeznie. Ezért drága Budapesten a végrehajtási eljárás és ezért oly drágák a perek, nem pedig azért, mert az ügyvédeknek ezen kis behajtási perekből valami rendkívül nagy jövedelmük volna. Ha ugy, amint most megtört a jég, az ügyvéd-képvise­lők a parlamentben fel fogják tárni azon nehézségeket, me­lyekkel az ügyvédnek egy követelés behajtásáig meg kell küzdeni s azon óriási terheket és kiadásokat, melyeket az ügy­• 12 oldalrt terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents