A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 17. szám - Az igazságügyi költségvetési vita eredményei. 1. [r.] - A B. P. 423. §-a

Huszonegyedik évfolyam 17. szám. Budapest, 1902 április hó 27. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSXGOGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél _ 6 Egész « _ 12 « Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek -^j^P'" vjvegcélszerűbben bérmentesen fi—/^jostautal vány nyal £ vj %\ küldendők. '•'^•t:, Ezen tevékenység előtt még az ellenzék is egész lojalitással meghajtja elismerésének zászlaját Ez pártatlanságának épp oly igazán szép tanúságtétele, mint a miniszter törvényalkotási tevékenységének elvitathatatlan érdeme. Hisz ezen tevékenységnek egész bőségszaruja tárul fel a törvényhozás előtt, midőn a/ uj perrendtartás tervezete, mely a szóbeliségen alapszik, be van terjesztve a parlamentnek ; midőn ama nagy korszakalkotó munkának, a polgári törvénykönyvnek nemcsak tervezete, hanem összes indokolása is kész; midőn a büntetőtörvény novellája is serény munkában van, a bányatörvényjavaslat teljesen elkészült, és annyi hazafiúi kebel rég dajkált fájdalomgyermeke, a katonai büntetőtörvény sorsa is biztosítva látszik és midőn végre a miniszternek erélyes és határozott nyilatkozata folytán azon aggodalom is el van háritva, mintha a szabad ügyvédség ellen való ama szentségtörő merénylet, mely a numerus claususban fekszik, a miniszter fenkölt fölfogásában tért foglalhatna. Oly fényes képe ez a miniszter tevékenységének, mely elnémítja a legádázabb ellenzéket is. Azonban kell, hogy a költségvetési vitának még egy fölötte örvendetes, egészen uj és szokatlan jelenségét kell kiemelnünk. Eddig megvoltunk szokva a kormánypárt részéről, gyakran csaknem az émelygésig menő, minden kritikát nélkülöző dicshimnuszokat hallani a miniszteri tevékenység tekintetében. Most azonban a bírálat egy szabadabb fuvallata lengi át az ezen részről felhangzott beszédeket is. Férfias, bátor kritikát is kísérlettek meg e padokon, mely annál is őszintébb és azért értékesebb, mert jóakaró barátok részéről hangzott fel. Plósz egyéniségének igazán jobban is felel meg e férfias bírálat, mert államférfi, ki tudása, képessége legjavát ; becsületes törekvései és komoly akarásának fáradságosan felépített alkotásait bocsátja közmegítélésre, annak csak legkedvesebb elismerése lehet — az igazságos bírálat barát és ellenfél részéről. Ezen ritka szerencsében részesült Plósz a költségvita alatt, mely szerencsét tetézni fogja az, ha alkotásait mielőbb a törvénykönyvbe iktatva fogja látni. Ha ez bekövetkezik, nevének maradandóságot biztosított igazságügyünk fejlődési történetében és lelke csendes magányában átérezheti egész nagyságában azon mondásnak büszke érzését, hogy: non inanisvixi. Shller Mór dr. TARTALOM • Az igazságügyi költségvetési vita eredményei. Irta Stiller Mór dr. — A B. P. 423. §-a. Irta Helmbacher Nándor, ipolysági tszéki elnök. — A végrehajtási törvény reviziója. Irta Polgár József, szabadkai kir. tszéki elnök —• A vádhatóságok működése az uj Bp. életbelépte óta. Irta Révai Lajos dr. — ítéletszerkesztés a polgári perrendtartás javaslata szerint. Irta K ü rt hy István dr. budapesti büntetőtörvszéki biró. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése. — Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban i — Irodalom (S z i 1 a s i Adolf dr : Észrevételek a polgári törvénykezési rendtartás javaslatához. — Grecsák Károly : Kúriai határozatok. — B é 1 y János Nemesség-kihirdetés a vármegyén. — Indokolás a máptk. tervezetéhez. IV. — Döntvénytár. — Got tl Ágoston: A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsának határozatai.) — Vegyesek. TÁRCA : Adalékok az 1867 : XII. t. c. 8. §-ához. Irta Horváth János dr.. pestvidéki kir. alügyész. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Az igazságügyi költségvetési vita eredményei. V l Előrelátható volt, hogy az ez idei igazságügyi költségvetési vita lényegében alig fog különbözni az előző évekéitől, ámbár a képviselő-ügyvédeknek előzetes értekezései és sorakozása erős állásfoglalást helyeztek kilátásba. Ezen előrelátás be is teljesedett. Régi tárgyak, rég. óhajok. Uj eszméket, uj impulzusokat alig vetett fel a vita. Azonban ezt nem szemrehányásként, nem gáncsul kívánjuk felhozni. Mint hü krónikásai az eseményeknek csak igazolni kötelességüntt. hogy mindaz, ami a vita tág területén eddig, gyakran tagadhatatlan fényes szónoklati mezben fe szinre került, az mind már régen magán- és nyilvános ügyvédgyüléseken, ügyvédi kamarákban, jogászegyletekben és különösen a szaksajtóban a legnagyobb részletekig fel lett panaszolva, indítványokként megtéve és fölötte alaposan megokolva. Van azonban dacára ennek a vitában egy uj elem, melyet örömmel emelünk ki. Eddig megszoktuk az ellenzék részéről, hogy politikai pártállás szempontjából ítélte meg az igazságügyi tárcát is, ami természetesen a felszólalások alaphangja tekintetében a kíméletlenséget, irányára nézve pedig a bírálat igazságtalanságát kell, hogy eredményezte legyen. Tulhajtások, állítólagos igazságügyi atrocitások, voltak ennek természetes következményei. Csupa sötét árnyékot borítottak igazságügyünkre, mert a pártállás fmeg nem engedte, hogy elismerjék a napos részeket is. Ez mind megváltozott. Felhangzik ugyan azon táborból most is panasz, a h a n g ugyanaz, de a hangnem más. Az előbbi csipős. metsző, kíméletlen vitatkozás, helyébe egy becsületes, habár erősebb tónusú okosk odás lépett, mely a tárgyi szempontokat támadja inkább mint a személyieket, és azért meggyőzőbb és figyelemre méltóbb is. Ezen hangulatváltozást rákényszeritette az ellenzékre, mint látszik Plósznak nemcsak rokonszenves békitő egyénisége, de főleg azon nagyarányú igazságügyi, közigazgatási, és törvényalkotási tevékenysége is, mely az ország és a jogászvilág által rég óhajtott nagy szerves törvények megvalósítását olyannyira közel ki.átásba helyezte. Lapunk mai nti A B. P. 423. §-a, Irta HELMBACHER NÁNDOR, ipolysági tszéki elnök. A kisebb beszámítás alá eső büntetendő cselekmények egyszerű és nehézség nélkül megállapítható tényállása, kevesebb alakiságokhoz kötött eljárási szabályokat tett kívánatossá, — a gyors és egyszerű bűnvádi eljárás az igaz ágszolgáltatás és felek érdeke, és szükséges az igazságszolgáltatási politikai és egyéb állami érdek szempontjából is. A kir. járásbíróság hatáskörébe utalt büntetendő cselekmények elbírálásánál a büntető perrendtartásunk is kevesebb alakiságokhoz köti az eljárást, mint a súlyosabb beszámítás alá eső, a kir. törvényszék hatáskörébe utalt büntetendő cselekmény tényállásának megállapításánál. Közösek mindkét eljárásban a B. P. általános intézkedései, a különös részben azon12 oldalra téried.