A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 16. szám - A kassai kir. itélőtábla

126 désének esetében a vélelem annak javára szól, akinek irányá­ban a birtokos a birtokra jogositva van» helyett : «A 659. §. második bekezdésének esetében a vélelem a közvetett birtokos javára szól». Hogy a 660. §. harmadik bekezdése tág, máshelyütt fogom kimutatni. A 661. §. első bekezdése: «A birtokos nem Köteles a dolgot a tulajdonosnak kiadni, ha őt illeti meg a birtok a dolgot terhelő jognál vagy a tulajdonos elleni követelésnél fogva. Ugyanez áll, ha e jogalapok egyikén a birtok azt illeti meg, akivel szemben viszont a birtokos van jog­viszonynál fogva a birtokra jogositva. (523. §.) » helyett : «A birtokos megtagadhatja a dolog kiadatását, ha akár ő, akár a közvetett birtokos, kitől jogát a birtokhoz leve­zeti, a tulajdonossal szemben a birtoklásra jogositva van». A 661. §. második mondata különben is téves. Azt mondja itt tulajdonképen a Tervezet, hogy abirtoka köz­vetettbirtokost illeti meg. Oly állítás, mely alapgondola­tával flagráns ellentétben áll. Hiszen a «közvetett birtok» kifejezést is kerüli, csakhogy ne kelljen a birtok szót a «közvetett bir­tokos)) személyével kapcsolatba hozni. Itt szemlátomást ösz­szetéveszti a tervezet a possessiót és ebből folyólag a jus pos­sessionis-t a jus possidendi-vel. Egy gyakorlati példa legjobban fogja a helyzetet meg­világítani. «A» eladja tehenét »B»-nek. «B» azt «C»-nek (ha­szon) kölcsön adja. Akkor «C» megtagadhatja «A» vindicatió­jával szemben a tehén kiadatását még akkor is, ha «B» jogo­sultsága csak merőben obligatórius, t. i. az eladást traditio nem követte, mivel nem ugyan ő, de «B», kitől birtokát leve­zeti, «A»-val szemben a djlog birtoklására van jogositva. A tervezet hibás szóhangzása szennt a megokolás ugy hangza­nék: azért tagadhatja meg «C» a tehén kiadását, mivel a «tu­lajdonos elleni követelésnél fogva a birtok «B»-t megilleti)). Itt is, mint a 632. §-nál kénytelen volt a Tervezet egy lényeges rendelkezést kihagyni, mivel a közvetett birtok két­szeri körülírása leküzdhetetlen nehézséget okozott volna. A korrespondeáló 986. §. második mondata: «lst der mittelbare Besitzer dem Eigenthümer gegenüber zur Überlassung rles Besitzes an den Besitzer nicht befugt, so kann der Eigenthü­mer von dem Besitzer die Herausgabe der Sache an den mittelbaren Besitzer oder, wenn dieser den Besitz nicht wieder übernehmen kann oder will, an sich selbst ver­langen,» alig lesz nélkülözhető. A 666. §. : «Ha a birtokos oly valakitől származtatja az ő birtokát, aki a dolgot terhelő jognál vagy jogviszonynál fogva van a birtokra jogositva (523. §.) a 665. §. első bekez­désének szabálya csak ugy nyer alkalmazást, ha azzal szem­ben is megvan a szabály előfeltétele, vagy ha a per ellene meg van inditva» helyett : «Ha a birtokos birtokát közvetett birtokostól levezeti, a 665. §. első bekezdésének szabálya csak ugy nyer alkalma­zást, ha azzal (t. i. a közvetett birtokossal) szemben is meg­van a szabály előfeltétele, vagy ha a per ellene meg van inditva». Itt a tervezet pláne összetéveszti a «bi r tokost)), «ki a dolgot terhelő jognál vagy jogviszonynál fogva van a bir ­tokra jogositva», a közvetett birtokossal t. i. aki­vel szemben a birtokos a dolgot terhelő jognál vagy jog­viszonynál fogva van a birtokra jogositva. A német polg. törvénykönyv 991. §-ának második be­kezdése : «War der Besitzer bei dem Erwerbe des Besitzes in gutem Glauben, so hat er gleichwohl von dem Erwerb an den ím § 989. bezeichneten Schaden dem Eigenthümer gegen­über insoweit zu vertreten, als er dem mittelbaren Besitzer verantwortlich ist» — is alig lesz nélkülözhető. A 802. §• «A zálogjog szerzése végbemegy, ha a tulaj­donos a dfilgot a hitelezőnek zálogul birtokába adja. Ha a hitelező bírja már a dolgot, a zálogjog szerzéséhez elég a megegyezés, hogy zálogul birja. Ha a dolog, ezt terhelő -ogon vagy jogviszonynál fogva (523. §) harmadik személy birtokában van, a dolog birtokba adását azzal lehet pótolni, hogy a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését a hitelezőre átruházza és a birtokost az el­zálogosításról értesiti», — második bekezdése helyett: «A tulajdonos a közvetett birtokában levő dolog átadá­sát azzal pótolhatja, hogy a dolog kiadása iránti követelé­sét a hitelezőre átruházza és a birtokost az elzálogosításról értesiti». Hogy a 625. §-nak második bekezdése10), az u. n. I0) «Ha a szerző birja már a dolgot, a tulajdon átruházásához elég a megegyezés, hogy arra irányuló érvényes kötelezettség értelmé­ben biija». «brevi manu traditio» nemcsak a közvetlen, de a közvetett birtokra, sőt a birlalásra (szolgabirtok) is vonatkozik, máshe­lyütt11) kifejtettem. A Tervezet 515. §-a12j nyitva hagyja a kérdést, váj­jon az ott szabályozott felkeresési és elviteli jog a közvetett birtokos Jlen is irányul, sőt a szóhangzásból: wannak bir­tokosa köteles)), — azt kellene következtetni, hogy itt is passive legitimált csak a közvetlen birtokos. Azt hiszem azonban hogy az 515. §. a közvetett birto­kosra is vonatkozik, mégpedig mindazon helyes okokból, melyet az indokolás a 659. §-nál a 392. lapon a rei vindica­tióra nézve feihoz. Ehhez járul még, hogy a Tervezet 659. §-ában felhívott 680. §.13) jegyzet expressis verbis a közvetett bitokos ellen is irányul, márpedig ezen szabály nem egyéb, mint az 515. §. rendelkezéseinek átvitele a birtokosról a tulajdonosra. Már e jogi paralellizmus is megköveteli a két szakasz egyenlő szabályozását. így tehát az 515. §-ához hozzá lesz toldandó a harmadik bekezdés: «Ezen szakasz a közvetett birtokos ellen is irányul)). Éppen igy áll a dolog a Tervezet 1,775., 1,776 1,777. §-aiban14) szabályozott actio ad exhibendum-nál. A rei vin­dicatióra vonatkozó fönt részletezett érvek itt is teljes mérték­ben érvényesülnek. Ezen actio egész célja meg volna hiúsítható, ha az csakis a közvetlen birtokos ellen volna érvényesíthető. «A»-nak igazolható fontos érdekében áll, hogy egy «B» bittokában levő drága képet megtekinthessen. Képzeljük most, hogy ennek «B» neszét véve, a képet egyszerűen egy földhöz ragadt szegény rokonánál «C»-nél letétbe helyezi. Hogy az 1,775., 1,776. és 1,777. §-okban a közvetett birtokosra való utalás a szövegből kimaradt, nem is magyaráz­ható másképp, mint a kellő kontaktus hiányával az egyes ko­difikátorok között. A második lényeges különbség az 523. é-5 068. §-ok kö­zött, hogy a Tervezet konstitutív elemnek veszi a togalomhatározásba, hogy «közvetett birtokos az, akitől a birtokos a birtokot szerez tea. (Folytatása következik.) Belföld. /\ A kassai kir. ítélőtábla. A vidéki kir. táblákat csak az uj Bp. életbelépte tette nélkülözhetlenekké és emelte a Szilágyi Dezső által már kezdettől fogva kontemplált magas nivóra. Csak ez időtől fogva tudunk belenyugodni a decentrálizációval járó szükséges rosszba; a judikatura egységét veszélyeztető ellentétes bírói döntvényekbe, melyek az igazságszolgáltatást valóságos lutrijátékká lealacsonyítják és táblakerületenként különféle igazságot méretnek,— az ebből hasz­not huzó élelmes peres felek nagy gaudiumára. Ezt különben e lapok már az akkor országszerte, a sajtó és a nagyközönség által hozsan­nával fogadott decentralizáció életbeléptetése előtt megjósolták. Ami akkor még fölösleges volt, az ma már életszükséggé vált. Az uj Bp. által életbeléptetett szóbeli felebbviteli tárgyalás, a polgári perekben eddig használt felülvizsgálati eljárás és majdan az uj polgári rendtartásnak törvényerőre való emelkedésével a szóbeli felebbvitel rendszere. — ezt nélkülözhetetlenné^teszik. ") L. Jogtudományi Közlöny. '-) «Ha ingó dolog a birtokos tényleges hatalmából más birtoká­ban levő telekre kerül, ennek birtokosa köteles amannak megengedni, hogy a dolgot felkeresse és elvigye, hacsak időközben annak birtokát ő maga vagy más valaki meg nem szerezte". A telek birtokosa a felkeresésből és elvitelből eredő kár megtérí­tésére kötelezhető. (515. §.) 1S) «Ha valamely ingó dolog oly telken van, amelyet nem az ingó dolog tulajdonosa tart birtokában : a tulajdonost a telek birtokosa ellen az 515. §-ban meghatározott követelés illeti meg». ^680. §.) 14 1,775. §: «Akinek valamely dolog birtokosa ellen e do­logra vonatkozó követelése van. vagy aki meg akar bizonyosodni, hogy ily követelése van-e, az, ha ez okból érdekében áll a dolgot megtekin­tenie, a birtokostól annak felmutatását, vagy megtekintésének megengedését követelheti)). 1.776. §: «Akinek jogi érdekében áll, hogy másnak birtokában levő okiratba betekintsen, a birtokostól az okirat felmutatását kö­vetelheti, ha ez az ő érdekében vétetett fel, vagy őt illető jogviszonyt tanusit, vagy ily jogviszony iránt általa vagy az ő érdekében más által folytatott tárgyalásra vonatkozik. Amennyiben az okirat felmutatását követelheti, arról másolatot is vehet)). 1.777. §: «A dolog, illetőleg okirat, azon a helyen mutatandó fel, ahol az ez iránti követelés érvényesítésekor van; de nyomós okból bármelyik fél kívánhatja, hogy a felmutatás más helyen történjék. A felmutatás veszélyét és költségét az a fél viseli, aki kívánta. A birtokos megtagadhatja a felmutatást, amig a másik fél a költsé­get nem előlegezi s a kárra nézve biztosítékot nem ad».

Next

/
Thumbnails
Contents