A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 15. szám - Erkölcsi alapelvek a magánjogban. 1. [r.]

A JOG 119 gyakorolható s az alkuszok hiteles személyeknek nem tekinthetők. Abban az esetben tehát, ha az alkuszi ügylet — mint az uj szabályozás szerint tőzsdénkén jelenleg fennáll — továbbra is szabadon lenne űzhető, nem volna értelme, az alkuszokat azzal a kiváltsággal ruházni fel, hogy maga a kötjegy kézbesítésének puszta ténye elégséges legyen a szerződő feleknek a tőzsdebiróság illetékessége alá vetésére. 'Ellenben, ha az alkusz ismét a tőzsdetanács kinevezésének volna alávetve s igy az alkuszok összesége mint gy záit testületet képezne, a 94. § b) pontjának második részed ebben az esetben továbbra is érvényben volna lártandó. V. A jelenlegi törvény c) pontjának kihagyását (közkereseti és beté ti társaságok, valamint az alkalmi egyesület tagjai közt felmerült vitás ügyek) azért javasoljuk, mivel annak nagy részét már a b) pont kons^ummálja és igy a o) pont csaknem fölösleges. V. Javaslatunk (c) pont) a tőzsdebiróságnak kereskedők és nem kereskedők között feníorgó peres ügyekben való ítélkezését a jelenlegi d) ponttól teljesen eltérő alapra helyezi Mig ugyanis a mostani d) pont a tőzsdebiróság hatáskörét a kereskedelmi ügyletek bizonyos nemeire ^K. T. 285. §. 1., 2. és 3., 259. §. 1., 3., 6. és 7. pontjai) korlátozza, javaslatunk az ügyletek minősítésének alapjául tőzsdei forgalom tárgyát képező áruk s az ezek feldolgozásából nyert termékekre vonatkozó ügyleteket teszi. Mig továbbá a jelenlegi törvény d) pontja a nem kereskedők közt különbséget nem tesz, javaslatunk a tőzsdebiróság illetékessége alá tartozó nem kereskedők körét lényegesen megszorítja, kimondván, hogy a tőzsdebiróság hatásköre nem terjed ki szolgálatban álló, vagy rendes fizetést élvező egyénekre, akisgazdákra s a kisiparosokra, amennyiben ez utóbbiak nem foglalkoznak a tőzsdén hivatalosan jegyzett áruk feldolgozásával. Ez által az acélunk, hogy éppen azok az elemek, melyeket anyagi vagy műveltségi gyengeségük okából a tőzsdeügyletektől lehetőleg távol kell tartanunk, a tőzsdebiróság hatáskörén kivül maradjanak. VI. Az 1881: LIX t.-c. 94. §. e) pontjának kihagyásáramár semmi ok sem foroghat lenn, mert arra, hogy egyfelől a közraktári vállalat, másfelől a közraktári jegy birtokosa között a közraktári ügyletből felmerült peres kérdések felett ne a tőzsdebiróság döntsön, elfogadható indok nem is található. VII. Végül kihagytuk a mostani törvény b) és d) pontjában az «irásbeli alávetés* mellett előforduló ^kifejezetten* szót, mivel ez az eddigi gyakorlat szerint csak félreértésekre és zavarokra adott okot és teljesen fölösleges is. Szintén kihagytuk a fentebbi szakaszban előforduló ezen kifejezést: «akár az ügylet kötése alkalmával, akár később* mert az a kifejezés kétséget támaszthatott az iránt, vájjon az előzetes alávetés érvényes-e, ugy hogy e kétség feloszlatására a Kúria egy teljes ülési döntvényére volt szükség, mely a kérdést akkép oldotta meg, hogy előzetes alávetésnek is helye van. Az emiitett kifejezés elhagyása tehát kételyre nem fog okot szolgáltatni, mert javaslatunk szerint az alávetés időpontja teljesen közömbös lesz. Végül kimondandónak tartottuk, hogy a b)—d) pontok eseteiben a választott biróság csak ugy járhat el, ha a peres feleknek legalább egyike belföldi, elejét akarván venni ezáltal annak, nogy bíróságunk jogsegélyét két külföldi fél is igénybe vehesse. Felhasználjuk ezen javaslatunk bemutatását még egy kérésünk előterjesztésére. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának jelenleg érvényben álló eljárási szabályai, melyek a kereskedelemül m. kir. Miniszter ur 1897. július 12-én 38,503/1. sz. a. kelt rendeletével s Nagyméltóságod hivatali elődje hozzájárulása mellett jóváhagyott alapszabályaink függelékét képezik, 10. § ában a választott biróság megalakítása iránt ugy intézkedik, hogy annak 4 bíróból és egy elnökből kell állania. Az ügymenet gyorsítása érdekében, melyre éppen választott bíróságunk eljárásában kiváló súlyt kell helyeznünk, fölötte nagy szükségét érezzük annak, hogy némely perekben a biróság tagjainak száma csökkentessék. Szerény véleményünk szerint aj oly perekben, melyekben az egyik peres fél a másik meg nem jelenése indokából kér bírói határozatot, továbbá b) birói egyezség esetében, végre c) oly perekben, melyeknél a peres tárgy értéke 1,000 koronát meg nem halad, a bíráskodáshoz kapcsolt minden jogos érdek és az alapos Ítélkezés sérelme nélkül elégséges volna három tagu birói tanácsok alakítása. Tekintette! arra, hogy a mult évi birói statisztika szerint a beérkezett 1,717 kereset közül a) pont alá eső ügyek 402 b) « « « 154 c) « « « < 854 darabot tettek ki, nyilvánvaló, hogy választott bíróságunk eljárása a háromtagú birói tanácsok behozatala által alig megmérhető gyorsaságra tehetne szert. Ez okok alapján kérjük, kegyeskedjék hozzájárulását kilátásba helyezni, hogy választott bíróságunk eljárási szabályainak 7. és 10. tj ait annak idején a fentebb előadottak alapján a '/• alatt csatolt uj szöveg szerint módosíthassuk. Budapest, 1902. március hó 18-án Kornfeld elnök, Félegyházy dr. főtitkár, Bal la i dr. min. tőzsdebiztos.* (•/. melléklet.) A választott biróság eljárási szabályainak módosítandó | szakaszai. E tárgyalási határnapon mindenekelőtt megalakul a választott biróság. A választott biróság vagy három, vagy öt tagból áll. Három tagból áll a választott biróság: a) oly perekben, melyeknél a peres tárgy értéke 1,000 koronát meg nem halad; b) oly perekben, melyekben az egyik peres fél a másik meg nem jelenése indokából kér birói határozatot; c) birói egyesség esetében. Minden más perekben a választott biróság öt tagból áll. A biróság megalakulása akkép történik, hogy ugy felperes, mint alperes a tőzsdei tanácsosok sorából egy-egy, illetőleg kétkét bírót választ. Pertársak a biróválasztás jogát közösen gyakorolják. Amenynyiben megegyezésre nem jutnának, a 10 §. alkalmazandó. 10. §. A meg nem jelent fél részére a 10. §. értelmében neveztetik ki egy, illetőleg két bíró. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Prolongálhatja-e a pénzintézet a biztosítéki okirat fedezéséül szolgáló váltót, bekebelezési zálogjogi rangsorozatának veszélyeztetése nélkül ? Tudvalevő, hogy a pénzintézetek és különösen a vidékiek jelzálogkölcsönöknél követelésüket «biztos ité ki okirat* alapján kebeleztetik be, melynek alapiát azután váltók képezik. Ha mármost valamely pénzintézet váltóbeli követelése biztosítéki okirattal van valamely ingatlanon bekebelezve és az adósok közül a férj ingatlanait nejére iratja át — akinek illetőségére is be van kebelezve a biztosítéki okirat és az ennek alapját képező váltón is aláírva van — és a férj elhalálozott — kérdés az, hogy midőn ezek szerint már az egész ingatlan a feleségé telekkönyvileg is — prolongálhatja-e a pénzintézet a váltót, anélkül, hogy bekebelezési rangsorozatát a férj tulajdonát képezett és most már egészben a nő tulajdonát képező ingatlanokra a más későbbi rangsorozatokkal biró hitelezőkkel szemben elveszítené, megjegyezvén, hogy ezen későbbi hitelezők zálogjoga már a fentérintett tulajdonjog bekebelezés előtt is bekebelezve van és ekként ily követelést más pénzintézet a bekebelezés rangsorozatában magához válthatja-e ugy, hogy esetlegrs árverés után váltóbeli követelését a vételárból a bekebelezés rangsorozatában soroztatja ? És hogy a kötelezvény alapján ily körül mények között bekebe'ezve levő követelések az adott és fent irt esetben egy tekintet alá esnek-e a biztosítéki okirattal bekebelezett követelésekkel f Kérdések az 1884. évi XVII. t.-c. köréből. A város, illetve község belterületén ezelőtt 25 évvel felépült a hatóság által adott telepengedély alapján egy száraz olajmalom illetőleg u. n. forgó olajmalom, ez a malom az uj ipartörvény vagyis az 1884: XVII. t.-c. életbelépte előtt 3-szor leégett és mindannyiszor annak újbóli felépítését a közigazgatási hatóság a legközvetlenebb szomszéd kifogása dacára engedélyezte; most legutóbb a í. évben égett le, az érdekelt fél folyamodott az iparhatósághoz telepengedélyért. Az kérelmével, mert a legforgalmasabb helyen van, elutasította. Az alispán ezen határozatot feloldotta valami alaki hiba miatt, az indokolásban azonban hivatkozik az érdekelt fél «szerzett jogára*; ezzel valószínűleg arra céloz, hogy már ugyanezen helyen 25 év óta olajmalom van — koncedálja az é, ités jogát, de a mikénti építést, a telepnek berendezését és felszerelését a közigazgatási hatóságra bízza. Ilyen tényállás mellett kérdés az, hogy akkor, mikor ezen ipartelep magában a városban, körös-körül véve nádas és zsindelyes házakkal szándékoltatik felépíttetni, az uj ipartörvény (1884: XVII. t.-c.) és az ennek alapján kiadott kereskedelmi miniszteri rendeletek értelmében a legközvetlenebbül érdekelt szomszéd tiltakozása dacára — akinek háza — miután az olajmalom gőzmotorra építtetik íel — folytonos tűzveszélyben van — engedélyezhető-e az olajmalom felépítése és hogy az érdekelt folyamodó, miután ezen a helyen e jogát már több, mint 25 év óta gyakorolja, sikeresen hivatkozhatik-e erre és hogy az ilyen jog ipartörvényünk értelmét ben szerzett jognak tekinthető-e f Továbbá, mielőtt a jogerős telepengedélyt megkapta volna, jogában áll-e az építkezés és ha mégis épit, feljelentésre köteles-e a közigazgatási hatóság az építést azonnal eltiltani ? Vájjon végre a gőzmotor olyan-e, melynek alkalmazása a város belterületén törvény, vagy miniszteri rendelet értelmében, nem tüzv eszélyes? Goldberger Gyula Ermihályfalván.