A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 12. szám - A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat. Vége

94 A JOG az alapperbeli ítélet, ellenkezőleg konszolidálta, állandósította, jogerős, vissza nem vonható, el nem ejthető birói határozattá emelte a vád álláspontját. Itt tehát az ujrafölvételi tárgyalás (illetve főtárgyalás) során nem az uj váddal áll szemben a biró, hanem mintegy a régi, a már Ítéletté szilárdult vádat kell elbírálnia. A biró jogkörének felső határa itt, — az in melius folyó ujrafölvétel esetén — a régi ítéletben van megszabva. A régi büntető ítéletet hatályban tartani, vagy annál bár enyhébb, de még mindig büntető, illetve bűnösnek kimondó Ítéletet hozni mindig joga lesz szerintem a bírónak akkor is, ha az ügyész (ügyészi megbizott, főmagánvádló) vádját elejti, mert hiszen a biró ilyenkor nem az uj vád fölött ítél, de a régi vád alapján hozott ítélet hatályban tartásáról vagy uj ítélettel leendő helyettesítéséről rendelkezik. Megáll ez még a főmagánvádas ügyekben is; mert hiszen, ha ez meg nem állana, akkor a főmagánvádlónak, aki se jogászi, se büntetőpolitikii korrektségre kötelezve nincs, akit hivatali eskü nem köt, magasabb szempontok pedig ritkán vezérelnek, formális kegyelmezési jogot adnánk. Ha a főmagánvádlónak megengedjük, hogy vádját az ujrafölvételi eljárás során elejtse, akkor módot adunk neki a meghozott, jogerős ítéletnek hatályon kívül helyezésére, illetve vádjának az ítélet jogerőre emelkedése után való visszavonására. Nézetem, — azt vélem — további indokokra nem szorul; a BP. szövege és szelleme, a kérdés hátterében rejlő büntetőpolitikai és jogászi szempontok, egyaránt kétségtelenné teszik — szerintem — álláspontomat. Egy konkrét esetben mégis hallottam ellenkező véleményeket. A konkrét eset csekély fontosságú volt, tán még magukra a terheltekre nézve se volt lényeges. Mégis fölmerülhet ugyané kérdés más helyütt, fontosabb esetben is; azt vélem tehát, szolgálatot teszek vele bűnvádi eljárásunk fejlődőfélben lévő intézményének, ha a kérdést a nyilvánosság elé terjesztve, a J o g olvasóinak türelmét véle próbára teszem. Belföld. A budapesti ügyvédi kamarának f. hó 20-án tartott közgy ülése a választás jegye alatt állott, — tehát ép oly sima mint gyors lefolyású volt. A megjelentek nagy száma dacára a napirend alig egy óra alatt volt le tárgyalva, a jelentés és költségvetés elfogadva és ráadásul Balogh Arnoldnak igen időszerű (és lapunk által is évek óta propagált) indítványa: a fővárosi balpatti járásbíróságoknak még az uj ppts. életbelépte előtt való egyesítése és szakbiróságokká való átalakítása iránt, — a választmányhoz azon utasítással átutalva, hogy e tárgyban sürgős felterjesztést intézzen az igazságügyminiszterhez. Po 11 ák Illés ügyésznek — egy tag kérdése folytán — a zugirászat tárgyában tett lépéseiről adott érdekes felvilágosításai, mint a mai helyzetet és annak sérelmes voltát a legpraegnánsabb módon jellemzők, kivonatosan a jelentésbe felvétetnek. Megható részletekben sem szűkölködött a közgyűlés. Ilyen volt az elhunyt elnök Győry Elekről való megemlékezés, melyet a közgyűlés kegyelete jeléül állva meghallgatott, egyúttal az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvileg megörökitette. Ilyen volt azon meleg ováció is, melylyel a 27 évet meghaladó működés után állásától megváló Friedmann Bernát dr. alelnöknek adózott, és amely melegsége és spontán volta által a jelenlevőkre ép oly mély hatást tett, mint Friedmann meleg érzéstől áthatott és köztetszéssel fogadott köszönete. A közgyűlés háláját lelépett alelnöke iránt jegyzőkönyvileg is megörökitette. Csak egy hamis és visszatetsző hang zavarta a közgyűlésnek méltóságos lefolyását, — egy tagnak a Kűriának választási ügyekben kiküldött két tanácsa ellen intézett Ízléstelen kifakadása. A közgyűlés unisono tiltakozása által adott elégtételt az illusztris testületnek és ezzel a kényes incidens be volt fejezve. Az ülésen Győrffy Gyula elnökölt és ott láttuk a jelöltek seregét is, — mindannyian a biztos győzelem reményében. — Közgyűlés után közös vacsora volt a kör helyiségeiben sakis latriA Magyar Jogászegylet március 17-én, Fayer László dr. egyetemi tanár elnöklete alatt tartott teljes ülésében, Jászi Viktor dr. kecskeméti jogakadémiai tanár a *Pragmatica Sinctio és a házi törvények* cimű előadást tartotta. Kimerítően foglalkozott a törvény szövegmagyarázatával s az e körül felmerült vitakérdésekkel, a fősúlyt azonban az uralkodó család házi törvényeinek jogi természetére fektette. Foglalkozott Széli Kálmánnak és Szilágyi Dezsőnek az 1900. nov. 6-i képviselőházi ülésen kifejtett álláspontjával, amelynek értelmében a házi törvények nem jogforrások, s kifejti, hogy mennyiben birnak azok mégis elsőrangú fontossággal. Az egyrangu házasságra vonatkozólag az a nézete, hogy az mint intézmény nem vott behozva. Hogy a császárok mégis oly gyakran irják elő utódaik részére, az épen a mellett szól, hogy mint jogi szabály nem létezett, hanem csaki az apai gondoskodás kívánalmának tekinthető. A törvények matri momium legitimum kitétele nem jelent annyit, mint egyrangu házasság. Ezek után elnök, a hallgatóság nagy tetszése közben, az ülést bezárta. Külföld. A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat. V — Vége. Míg az 1875. évi tőzsdetörvény a tőzsdéket kizárólag a pénzügyminiszter alá rendeli, addig a javaslat a mezőgazdasági tőzsdéket ezen kivül a kereskedelmi és földmivelés ügyiminiszterek hatósága alá helyezi (2—4. §§). Mezőgazdasági tőzsde felállításához mind a három miniszter együttes engedélye szükséges, az alapszabályok és azok módosításai a nevezett miniszterek jóváhagyását igénylik. A tő zs de b i ztost. mint eddig is, a pénzügyminiszter nevezi ki, de ezen jogának gyakorlásánál, valamint általában az 1875. évi törvény értelmében a mezőgazdasági tőzsdékie vonatkozó rendelkezéseinél a kereskedelmi és földmivelési miniszterekkel egyetértőlég köteles eljárni. A tervezet azon intézkedése, hogy a tőzsdei választott bíróságok elnökei csak birói képesítéssel rendelkező birói hivatalnokok lehetnek (7. §), már az 1895. év uj osztrák perrendtartás tárgyalásánál szóba került és akkor beható viták után az összes szak- és érdekkörök kívánságának tekintetbe vételével elejtetett, mert köztapasztalat szerint a terménytőzsdéknél elbírálás alá kerülő perek nagy többsége nem általános jogi, hanem különös szakismeretet tételez fel. A tervezet a tőzsdei választott bíróságok elnökeinek és helyetteseinek kinevezését az igazságügyminiszter hatáskörébe utalja. A tőzsdei üzletek feltételeitéslebonyolitásuk módozatait szabályozó második cim (8 —12. §§.) erősen megszorítja a tőzsdei autonómiát. Eddig a tőzsde autonomice járt el a tőzsdeüzletek szabályozása körében, hatósági jóváhagyás nem igényeltetett. Ha a hozott szabály a törvénybe vagy alapszabályokba ütközött, tehát a jogszerűség érdekében, a tőzsdebiztos az országos politikai hatósághoz fölebbezhetett s ennek határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak volt helye. A tervezet értelmében a tőzsdei üzletekre vonatkozó szabályok csak a pénzügyi, kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterek jóváhagyása után nyernek hatályt; tehát célszerűségi szempontból is felülbírálhatok; a kormány a tőzsdei életre közvetetlen beavakozási hatáskört nyer. Az osztrák javaslat, — a német törvénynyel szemben — nem tiltja el a gabona- és malomgyártmányokat tárgyazó határidő-üzleteket, de lényegesen korlátolja és hatósági ellenőrzés alá helyezi. Különben ugy a budapesti, mint a bécsi tőzsdék már saját hatáskörükben intézkedtek a határidő-üzletekkel űzött visszaélések ellensúlyozására, így a budapesti tőzsdének egy 1888. évi december hó 6-án illetve 1889. évi február hó 15-én kelt teljes ülési határozata kimondta, hogy oly üzleteknél, amelyeknél pótlék van kikötve, az ebből származó követelés meg nem ítéltetik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a bécsi tőzsde által 1889. évi február hó 20-án kibocsájtott hirdetmény, amely szerint a tőzsdeüzletek — kivéve, ha a szerződő felek bejegyzett kereskedők vagy oly személyek, akik a gabona vételével vagy eladásával hivatásszerüleg foglalkoznak — a kikötött pótléknak határidő előtti nem teljesítése miatt kényszereszközökkel nem realizálhatók, az ellenkező megállapodás tilos. Az uj osztrák javaslat a határidő-üzletek káros kinövései ellen szintén magánjogi védelmet nyújt, amelyre vonatkozó szabályok a 4. cim alatt foglalvák. Ezek szerint ugyanis: «21. §. Gabona vagy malomgyártmányok beszerzését vagy elidegenítését tárgyazó üzletek semmisek, ha kiköttetik, hogy esedékességükatőzsdei vagy piaci ár megváltozása esetén, k i e 1 égitésijoggal birói eljárás nélkül, bekövetkezik. Ilynemű üzletek akkor is semmisek, ha kiköttetik, hogy esedékességük pótlék nem adása esetén következik be, amely a tőzsdei vagy piaci ár változása eseté re köttetett ki. Ezen határozatok nem nyernek alkalmazást nyilvános hitelintézet vagy közraktár alapszabályszer ü üzleteinél, valamint ha mind a két szerződő tél bejegyzett kereskedő vagy tőzsdelátogató. Ell nben gabona vagy malomgyártmányok beszerzése vagy elidegenítése iránti üzleteknél nyújtott biztos 11 é k o k a z o s z t r á k polgári törvénykönyv