A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A jogi államvizsgák reformja. Vége

A JOG 1)3 XXXIV t.-c. is. Különösen hangsulyozandónak tartom, hogy az uj tanulmányi rendet megállapító miniszteri rendelet a törvénynyel egyidejűleg lépjen életbe. Kétségtelenül ez ugyan a miniszter szándéka, de kívánatos lenne ezt a 6. ^-ba egyenesen betenni. A Tervezetről végeredményül elég legyen annyit kijelentenünk, hogy egészben véve kiváló alkotás és azokat a nagy célokat, amelyeket elérni akar. bizonyára meg is fogja valósítani. Természetesen sok függ a végrehajtástól is, de az első feltétel mégis csak az, hogy a törvény maga jó legyen. Kívánjuk, hogy a Tervezet mielőbb törvénynyé váljék s bizonyítsa be a felőle alkotott jó véleményt. Kérjük a minisztert, hogy a kitűnő tervezetet most már gyors tempóban vigye a megvalósítás felé. Egy-egy generációt vesztünk el minden évvel, melyet még a mai tanrendszernek engedünk. Országos, nemzeti érdek, hogy a Tervezet mielőbb a Törvénytárban foglaljon helyet. Belföld. A Magyar Jogászegylet február 15-én tartott teljesülésében, melyen 1 ml ing Konrád dr. táblai tanácselnök elnökölt, Pap József dr. e. m. tanár olvasott fel a polg. perrendtartás javaslatáról. Előadó meleg szavakkal emlékszik meg a kamarának elhunyt elnökéről Győry Elekről, áttér azután felolvasásának tulajdonképi tárgyára. Főcélja kimutatni, mint érvényesül a szóbeliség az eljárás szakain keresztül. A javaslat, amint nem esett a túlhajtott, tiszta szóbeliség hibájába, mely a német törvényt jellemzi, ugy az ellenkező jellegű osztrák perrend elveit sem tette magáévá. Az írásbeliségnek a mi javaslatunkban is jut jelentékeny szerep, ezt bizonyítja többek közt az előkészítő irat intézménye, melynek célját, s az elmulasztásához fűzött hátrányokat előadó részletesen ismerteti. Fenntartandó volt a túlnyomó írásbeliség a számadási és vagyonelkülönitési perekben, m gpedig jegyzőkönyvi tárgyalás alakjában kiküldött biró előtt. Más perekre azonban ezen eljárás ki nem terjeszthető, amint azt az osztrák perrend megengedi. Foglalkozik azután előadó a jegyzőkönyvi rendszer 2 typusával. Az egyik a német rendszeré, hol a jegyzőkönyv csak vázlata a peranyagnak, mig a másik typus szerinti jegyzőkönyv teljes hasonmása a tárgyalási anyagnak. Csak helyeselhető, hogy javaslatunk a német rendszert fogadja el, mert csak árthat a szóbeliségnek, ha a figyelem a jegyzőkönyv szövegezésére koncentrálódik. Ismerteti ezután az előadó a javaslat felebbviteli rendszerét : Felebbezés az elsőfokú ítéletek ellen, felülvizsgálat a fellebbezési bíróságok Ítélete ellen, de csupán jogkérdésben. A felülvizsgálati rendszert a javaslat átvette a sommás eljárásból, mely a gyakorlatban teljesen bevált s ebben a főérdem a kúriai judikatúrát illeti. Előadó azzal zárja nagy tetszésben részesült felolvasását, hogy a szóbeliséget öncélnak felfogni helytelen, itt a célszerűségi szempontok az irányadók, amiértis a tiszta szóbeliség , merev keresztülvitele káros eredményekre vezetne. A pécsi ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez benyújtott 1901. évi jelentéséből. A számbeli adatok éppenséggel nem mutatnak aggasztó szaporodásra: az ügyvédek száma egygyel, a jelölteké kettővel gyarapodott a mult év folyamán. A jelentés természetesen elitéli azt a mozgalmat, amely a lefolyt ügyvédgyülésen a numerus clausus mellett támadt. A magyar ügyvédi kar összes tradíciói a szabad ügyvédség eszméjének talajából fakadtak. A tisztességes megélés biztosítására más egyéb módot kell keresni, mint a létszám mesterséges korlátozását. Az ügyvédi kart az igazságszolgáltatás gépezetének organikus kiegészítő részévé kell tenni, más államok példájára. Az ügyvédi rendtartás reformja elé nem néz bizalommal; attól tart, hogy Pol Iák Illés dr. éppúgy csak a miniszteri irattár számára fog dolgozni, mint elődei: Dell Adami Rezső dr. és Nagy Dezső dr. A perrendtartási tervezetnek az ügyvédeket illető rendelkezéseit nem hagyva említés nélkül, fölhívja a jelentés a miniszter figyelmét arra a visszásságra, mely a fejede]mj személyek magyarországi birtokainak jogviszonyaiból származó keresetekkel jár. Már a magyar állam igazságügyi szuverenitása szempontjából is kívánatos lett volna, hogy Magyarországon székelő magyar udvari bíróság szerveztetnék. A mult évi törvények közül üdvözli a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. t.-cikket. Kevesebb örömmel, sőt aggodalommal látja a büntető parancs intézményének a rendőri bíráskodás alá tartozó kihágásokra való kiterjesztését. Ez aggodalmát megokolja s módosítást aján 1. Egyéb panaszok között emliti s eltiltandónak véli egyes ügyészségi megbízottak eljárását, mely szerint a hivatalból indítandó följelentéseket nemc-ak megbízotti, hanem ügyvédi minőségben is szignálták Nyilt kérdések és feleletek. Lefoglalható-e a sirkő ? (Kérdés.) Egy igen érdekes jogi kérdéssel bátorkodom e lap tisztelt olvasóihoz fordulni. Az eset a következő: 1901 elején elhalt Pécsett R. K. kereskedő. Neje néhány hónap múlva F. J. kőfaragónál egy sirkövet rendelt 1,200 koronáért. F. J. a sirkövet szállitván, árát R. K. né nem fizette ki. A kőfaragó ismeite R. K.-né vagyoni viszonyait s tudta, hogy R. K -né férje után egy virágzó üzletet örökölt, tehát nem aggódott a sirkő ára miatt. A kőfaragó egy ideig csak türelmeskedett, később azonban R. K-nét beperelte az 1,200 k. erejéig. Időközben R K -né az üzlethez társul fogadta N. K. kereskedőt s igy a tárgyaláson a cég képviseletében N. K. jelent meg, felperessel egyezséget kötött, hogy az 1,200 koronát 200 koronás részletekben fogja kifizetni. Az egyesség jogerőre emelkedett, de mert alperesi cég fizetési kötelezettségének eleget nem tett, a felperes a marasztalási összeg erejéig végrehajtást kért. A végrehajtás elrendelése előtt a cég csődbe került. Felperes követelését a csődtömegnek be nem jelentette, hanem az elrendelt végrehajtást akarja foganatosítani s lefoglalni kívánja az általa szállított s a temetőben R. K. sírját jelző sirkövet. Azt vagyok bátor tehát kérdezni, hogy a temetőben levő sirkő lefoglalható-e ? E kérdés annál érdekesebb, mert a végrehajtási tr. 51. §-ában a le ntm foglalható ingók taxatíve fel vannak sorolva; sírkő azonban ezek között nem foglaltatik. Révész Oszkár, siklósi végrehajtó-jelölt. Irodalom. A hegyközségek közigazgatása. Irta V á s á r h e 1 y 1 Zoltán m. kir. földmivelésügyi min. fogalmazó. (Közigazgatási Könyvtár 1902. évii. sz.) A mezőrendőri törvény (1894: XII. t.-c.) megalkotása óta az ország legkiválóbb borvidékein több mint 700 hegyközség alakult. Ezen, a szőlőbirtokosoknak a szőlőmivelésre és a bortermelésre vonatkozó közös érdekei előmozdítására szolgáló hegyközségek alakítására, szervezetére és működésére vonatkozólag nyújt hasznos tájékozást a szerző. A füzet ára 1 kor. 20 fillér. A vásárcsarnoki kereskedés kézikönyve Összeállította Alap Dezső. AKözigazgatási Könyvtár ebben a füzetben a vidéki termelő-közönségnek a budapesti vásárcsarnokokkal való közyetetlen összekötetését kívánja előmozdítani. A füzet ára 1 korona ,i0 fillér. A községi közigazgatás a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorlatában. A m. kir. közigazgatási bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye. Összeállította Kampis János dr. A Közigazgatási Könyvtár m. évi XI—XII. száma. A beosztásban a községi törvény (1886: XXII. t.-c.) beosz'ását vette alapul a szerző. Ettől csak annyiban tért el, hogy a 'adászati ügyeknek, mint amelyekkel a közigazgatási bíróság feltűnően sokszor foglalkozott, külön fejezetet szentel és hogy a községi életet érintő iskolai, gazdasági és egyéb vonatkozású ügyeket egy vegyes tartalmú fejezetben sorolta fel. Jó szolgálatot tett azzal is, hogy külön felsorolta azokat az eseteket, melyekre nézve a közigazgatási bíróság magát illetéktelennek nyilvánította. Az áttekintést gondosan megszerkesztett tartalomjegyzék könnyíti meg. A füzet ára 2 korona 40 fillér. Vegyesek. Az igazságügyminiszterium uj palotája már a megvalósulás stádiumába kezd lépni; ami még hátra van, az csak néhány formaság elintézése, ami nem fogja akadályozni a palota építésének már ez év folyamán való megkezdését. A Kiss István műépítész tervei nyomán, — nézetünk szerint stílszerűség szempontjából is helytelenül n ég y e m e 1 e t e s n e k kontemplált palota a Zoltán- és Akadémia-utca által határolt uj országház előtti térre, két millió korona költséggel épülne, — a telek árától eltekintve. Hogy a négy emelet csakugyan fölösleges, amellett azonban az épület palotajellegének csorbításával jár,— azt bizonyítják az erről terjesztett, talán csak a hirkovácsok fantáziájában létező, de mindenesetre az igazságügyi kormánynak tisztán csak a takarékosságot szem előtt tartó irányzatát jellemző legendák. Ezek szerint ugyanis a minisztérium annyira bőviben volna ezen uj palotában a helyiségeknek, hogy oda még az V. ker. kir. járásbíróság is áthelyeztetnék — természetesen nem az I. és II., hanem a III. és IV. emeletre. Evvel pedig egyfelől a budapesti járásbíróságoknak az ügyvédi kar által annyira várt, összpontosítása beláthatlan időre újból elodáztatnék, — másfelől pedig a jogkereső közönség a sok emelet mászásával aránytalanul és szükségtelenül megterheltetnék. A palota bizonyára a műizlés minden követelményének meg fog majd felelni és architektúrájával remélhetőleg méltóan fog bele illeszkedni az országháztér gyönyörű keretébe. De ezt mintha sokallanák az intéző körökben. Miért térjünk el a régi hagyományoktól? Fődolog a takarékosság; csak legyen minél több hivatalszoba -— akár csak valamely kaszárnyában Hogy az V. ker. jbiróság ide való áthelyezésével a palota nyomban a zsibvásári bódék jellegét öltené, azt a bölcs urak odafönn talán nem is sejtik. Vagy okvetlenül szükségesnek tartja-e az igazságügyi kormány; a palota harmonikus képét és a térrel való békés összhangját az árverési hiénák undorító min-