A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 6. szám - Mily jó dolog panaszosnak lenni?

24 A JOG Indokok: Minden vitán felül áll, hogy az a biróság, mely az összbüntetést kiszabni hivatva van, köteles a már meghozott jogerős ítéleteknek a szabadságvesztés büntetés mértékére nézve vonatkozó tételeiből kiindulni és az összbüntetés meghatározásánál ezek tartamát és súlyosságuknak arányát — ugy a mint azt a B. P. 518. §-ának 7-ik bekezdése is kimondja — alapul venni ; de semmi szin alatt sincs jogosítva arra, hogy a beszámítást önállólag mérlegelje és a büntetési tételekben ily alapon tegyen változtatást. A B. T. K. 104. §.a bekezdésének tehát csak az az értelem tulajdonitható, miszerint a büntetések összesítésénél a 97., 98., 99. és 1U0. §-ban megvont korlátok betartandók, vagyis hogy az összbüntetés kiszabásánál a halmazat elvei nem a vádlott terhére, hanem javára érvényesülhetnek. Minthogy pedig a deési kir. jbiróság a P. Istvánra kiszabott 4 hónapi és 7 napi fogházat öt hónapi tartamra emelte, nyilvánvaló, hogy megsértette a törvényt azzal, miszerint Ítéletének alapjául nem az előbbi Ítéletekkel kimondott büntetések tartamát vette, hanem a cselekményeket a B. P. 518. §-a 7. és 8. bekezdésében kimondott rendelkezések megsértésével önállóan mérlegelte és büntette. De megsértette a törvényt az által is, hogy a mellékbüntetések minősítését indokoltan kimondotta, holott a B. T. K. 107. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az összbüntetés tárgya > csak a szabadságvesztés büntetések lehetnek és semmi egyéb. A mennyiben pedig a most kiemelt törvénysértés a vádlott sérelmére szolgált és a kir. koronaügyészségnek 1900. október 7-én 9,345. sz. a. tett indítványában hivatalosan az jelentetett, hogy P. István a reá összbüntetésként kiszabott 5 hónapi fogházbüntetésből csak 4 hónapot töltött ki s az 55,891/1. M. 1900. II. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet alapján büntetésének félbeszakításával ideiglenesen szabad lábra helyeztetett : nem lehetett csak a törvénysértés tényének kimondására szorítkozni, hanem a B. P. 4i2. §-a utolsó bekezdése szerint a büntetés enyhítése végett hozni kellett. Ami végül a fogházbüntetésnek mint összbüntetésnek itt meghatározott tartamát illeti, azt azért kellett a két büntetés egyszerű összeadása alapján meghatározni, mert az előbbi Ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés büntetések ugyanegy neműek lévén, az összesített büntetés mértéke csak abban az esetben lett volna leszállítható, ha a két büntetés egyesítés következtében megszakítás nélkül lett volna eltöltendő és ebből vádlottra nézve súlyosbítás származott volna. Minthogy azonban a fentebbiek szerint vádlott az egyik büntetést tényleg kiállotta, s csak a másik büntetés, a 7 nap lesz elszenvedendő, e tények folytán semmi jogalap sem létezik a fogház mértékének további leszállítására. Az 1897 évi XXX t.-c. 27. tj-a szerint hatályukat vesztik a szokásjognak mindazok a megállapításai, a melyek megegyeznek, avagy ellenkeznek a Bp.-ban foglalt szabályokkal. Következéskép azokban az ügyekben, a melyekre az 1900. évi január i-től kezdve az 1897. évi XXXIV t.-c. 1. §-a szerint a Bp. szabályai alkalmazandók, hatályát vesztette a m. kir. Curiának alaki jogszabályt tartalmazó 5a. számú döntvénye is. A jogosított által törvényes időben előterjesztett s kifejezetten vissza nem vont magáninditvány alapján a törvény jogosítja fel a kir. ügyészt a vád képviseletére, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy a magáninditványra jogosított sértett a főtárgyalásról elmaradt. A biróság nem is teheti bírálat tárgyává azt a kérdést, hogy a közérdek megköveteli-e a vád képviseletének a kir. ügyész által leendő átvételét ? és pedig annál kevésbbé. mert eltekintve attól, hogy a vád képviseletének a kir. ügyész által közérdekből való átvétele csakis fómagánvád Bp. 41. §-a) esetében jöhet szóba, annak a megbirálása, hogy a fómagánvád esetében mikor jogosítja fel a közérdek a kir. ügyészt a vád képviseletének átvételére, nem is tartozik a biróság hatásköréhez, mert annak az eldöntése, hogy a közérdek a kir. ügyésznek ily értelmű közbelépését mikor követeli meg, a kir. ügyésznek avagy a kir. ügyész felettes hatóságának a feladata (A budapesti kir. it. tábla, mint bünt. bír. 1900. nov. 27. 9,271. sz. a.) Vádlott semmiségi panaszában hivatkozik a BP 385. i?-ának 1. pontjára, azonban e kijelentése által a semmiségi panasz kellőleg okadatoltnak nem vehető, mert a 385. §. 1. pontja az a) b) és c alpontokban három külön és egymástól lényegesen eltérő semmiségi esetet sorol fel, mihez képest nem lehet tudni, vájjon vádlott milynemü semmiséget panaszol és e 3 pont közül melyiknek fenforgását állítja : a semmiségi ok megjelölése nélkül használt semmiségi panasz visszautasittatott. (A m. kir. Curia 1900. déc. 4. 7,270. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kormuth Frigyes hagyatéka e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 29., csb dr. Gaár Vilmos, tmgg. dr. Pásztély. — Feldmann Antal e., Bpest, keresk. és váltótrvszék, bej. márc. 5.. félsz. ápr. 4., csb. dr. Alcsuti Ágost, tmgg. dr. Sacher Lipót. — Matyaskó Aladár e., Felső-Szent-Iván, szabadkai trvszék, bej. febr 28., félsz. márc. 9., csb. dr. Solti Károly, tmgg. dr. Reich Aladár. — Neumann Ármin e., Rima-Szombat, bej. márc. 4., félsz. márc. 27., csb. Kovács Géza, tmgg. Institóris Endre. — Schwarz Lipót e., Kislőd, veszprémi trvszék, bej. ápr. 6., félsz. míj. 1., csb. dr. Misley Sándor, tmgg. dr. Fodor Mihály. — Epstein Adolf e , Szigetvár, kaposvári trvszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 22., csb. Kelemen József, tmgg. Szabó Sándor. Pályázatok : A kőhalmi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 15. — A szent-endrei jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. febr. 15. — A szolnoki trvszéknél aljegyzői áll. febr. 16. — A facseti jbiróságnál birói áll. febr. 16. — A nagy-kaposi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 17. — A nagy-kikíndai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 21. — A szegedi trvszéknél aljegyzői áll. febr. 21. — A temesvári trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. febr. 21. — A balassa-gyarmati trvszéknél a 1 b i r ói áll. febr. 22. Ügyvédjelölt, ki tárgyalásokat és irodai munkálatokat önállóan végez azonnali belépéssel alkalmazást nyerhet. Ajánlatok Dr. Engel Arnold ügyvédhez Miskolczon. Helyettest keres Mihálkovics Tivadar kir. közjegyző Győrött. 1—1 Ügyvédjelölt, keresztény, doctor iuris, ügyvédi irodába ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. 3—3 .'!'. ;»*. íií #j^|&.i^y A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosítótársasága. "THE MUTUAL" newy orki életbiztosító társaság. Alapíttatott 1842-ben. Tiszta kölcsönös. Részvényesei nincsenek, Változatlan díjtételek utánüzetési köt elezettség nélkül Kivonat az 1900. évi decz. hó 31-én lezárt mérlegből Frank Összes vagyon 1900. végén... ... 1,687,840,000 — 1 ehermentes nyeremény tartalék (felesleg) 280 424 000 — A biztosítottak között 1900-ra felosztandó nyeremények __ 12,642,000.— Összes bevétel lí)00-ban ... ... ... ... 313,900 000.Usszes kifizetések kötvénytulajdonosoknak 1009-ban ... ... ... ... ._ 136,589,000.fc-rvényben levő biztositások ._ 5,914,496.000 — Legszabadelvübb kötvény-feltételek. Díjtáblázatokkal cs bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. Tekintélyes képviselők alkalmazást nyernek. =, Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán^utca^ Dr. STTLLERjaÓRjakjkV.. Rudolf-rakpart j,