A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 49. szám - Kir. közjegyzők és az I899. évi XV. t.-c. 21. és 25. szakaszai
49. szám. Budapest, 1901 december hó 8. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre ._. '•>> korona Fél « _ 6 « Egész « — 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Kir. közjegyzők és az 1899. évi XV. t.-c. 22. és 25. sza kaszai. Irta K u binyi János dr, kir. közjegyzöhelyettes Rozsnyón. — A mesgve kiigazításáról. Irta Törő k János, zsombolyai aljárásbiró — A kereskedelmi társaságok törvényszéki ellenőrzéséről. Irta B e n k e Nándor, nvitrai tszéki aljegyző. — A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok üzleti adó-alapjának megállapítása. Irta Gold Ferenc, pénzügyi s. titkár. — Belfold (Uj ügyvédi rendtartás. — A Magyar Jogászegylet ülése.1 -- Külföld ^Oszirák bűnügyi statisztika.) — Nyilt kérdések és feleletek (Az örökösödési eljárás némely hiányáról. Irta G r é b Brúnó dr.. dévai tszéki aljegyző.) — Sérelem (Igazságot kérünk az Írnokokkal szemben. Irta H e u m a n n József dr.> moóri ügyvéd.) — Irodalom (Beküldött könyvek.) — Vegyesek. TÁRCA : A cigányvajda Ítélete. Irta P o r u t i u Emil dettai járásbiró. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «i udapesti Közlöny»-ből. Kir. közjegyzők és az I899. évi XV. t.-c. 21. és 25. szakaszai. Irta KUBINYI JAN'OS dr., kir. közjegyzőhelyettes Rozsnyón. A képviselőválasztás érvénytelenítését legalább tiz választónak együttesen kell kérnie, akik kötelesek a kérvényben igazolni: 1. választói jogosultságukat: a névjegyzék hitek-s kivonatával, 2. azon ténykörülményt, hogy a kérvényezők azonos személyek a névjegyzékben foglalt választókkal : a községi eiőjáróság vagy kii. közjegyző tanúsítványával, végre 3. kötelesek a kéi vényt sajátkezüleg aláírni vagy kézjegy gyei ellátni és aláírásukat vagy kézjegyüket közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesitt etni. Ezen törvény nem szabja elő azon alakiságokat, amelyek megtartása mellett pl. a kir. közjegyző a választói személyazonosságról a szükséges tanúsítványt kiállíthatja. — Ilyen esetről a közjegyzői törvény és novella sem intézkednek, s az 1874. évi XXXV. t.-c. 97. szakasza a tények 1 izony kásái ól szól ugyan, de nem említi föl a személyazonosság tényének tanúsítását, annál kevésbbé irja elő ily tanúsítvány alakiságát. Abután a törvényes intézkedések hiányát ezen téren gyakorlat még nem pótolhatta, igen valőszinü. hogy ha a kir. közjegyzők tanúsítványai meg is ütik a törvényes mértéket, de nem egyforma szabásuak, ami a kir. Kúriánál feltünhetik. Ezért óhajtandó, hogy a közjegyzői gyakorlatban ezen téren egyöntetű megállapodások jöjjenek 'étre, s a kérdés nézet csere tárgyát képezze. Kétségtelen, hogy annak igazolása, hogy a kérvényt a kir. közjegyző előtt aiáirt személyek azonosak a névjegyzékben foglalt azonos nevü választókkal, ténynek igazolásá*-, bizonyítását képezi, s ha a kir. közjegyző ezen személyazonosságról állit ki tanúsítványt, a közjegyzői törvény 103-dik szakasza értelmében jegyzőkönyvet vesz föl, melynek általános kellékeit a 103-ik szakasz előírja. Ezen általános kellékekhez járul nézetem szerint a személyazonosság tanúsításánál, mint. különös kellék, annak leírása- és megállapításánál, hogy mily módon győződik meg a közjegyző azon tények valódiságáról, melyek fenforgásáról a tanúsítványt ki kell állítania. Ha a közjegyző névaláírást hitelesít, jegyzőkönyvbe veszi pl. hogy : «Előttem stb. megjelent X., kit személyesen ismerek és aláirt előttem sajátkezüleg stb.» Tehát a jegyzőkönyv tartalmazza azon cselekvények leírását, amelyek megtörténtét a közjegyző maga hitelt érdemlőleg észleli, s melyek feljogosítják arra, hogy a szóban forgó tény valódiságáról tanuskodhassék. Az életbenlét bizonyiíásánál pl. a 95. és 103. szakaszok szerint fölvétetik a jegyzőkönyv, s annak alapján a közjegyző bizonyítványt állit ki, melyet pl. pénzfelvételnél egyenesen a nyugtára vezethet. Miután petíciót csak legalább tiz választó adhat be, ebLapunk mai szán bői hitelesen ki kell tűnnie, hogy: 1. ezt legalább tiz férfi sajátkezüleg aláirta és 2. hogy ezen tiz személy azonos az illető választókerület névjegyzékébe felvett hasonló nevü egyénekkel, vagyis választókkal. Azon körülmény, hogy az 1899. évi XV. t.-c. a 21. szakaszban említi a választói személyazonosságról szóló tanúsítványt, s a 25. szakaszban a névaláírás hitelesítését, nézetem szerint nem zárja ki azt, hogy a két ténykörülményről csupán egy tanúsítvány állitassék ki. Különben is a két dolog egymásért van, s egymásból folyik. A tiz egyén aláírásának csak azért és akkor van joghatálya, amiért és amennyiben ők csaKUgyan benfoglaltatnak a választói névjegyzékben. Nézetem szerint tehát jegyzőkönyvbe vétetik: «a személyesen ösmert vagy egyébként igazolt tiz egyén megjelenése, kiknek a választói névjegyzékben felsorolt hasonlónevü egyénekkel való azonosságáról, tehát választói minőségéről a közjegyző a letétben kezelt választói névjegyzék áttanulmányozása, felek, esetleg a személyazonossági tanuk kikérdezése, kétség | és szükség esetén a választói jogosultság alapját igazoló bij zonyitékok bekövetelése által hitelt érdemlőleg meggyőződik ; és ezután aláírják előtte sajátkezüleg a kérvényt, azon kérej lemmel, hogy a közjegyző tanúsítsa az ő személyüknek a képI viselőválasztási névjegyzékben foglalt hasonlónevü választók ! személyével való azonosságát és sajátkezű névaláirásukat illetve kézjegyüket hitelesítse. Miről azután a közjegyző kiadja a tanúsítványt.)) Az ilyen tartalmú jegyzőkönyv alapján kiadott tanúsítványt magára a kérvényre vezeti, s tanúsítja, «hogy a névszerint felsoroltak, akiket személyesen ösmer vagy akiknek személyazonosságáról a törvény által előirt módon meggyőződött, azonos személyek a hivatkozott letétben kezelt állandó névjegyzék sorszámai alatt felsorolt választókkal és ugyanazok a kérvényt előtte sajátkezüleg irták alá.» Igaz, hogy ily módon a hitelesítési záradék a megszokottnál valamivel bővebb lesz, de tekintetbe veendő, hogy egy külön jegyzőkönyv és egy külön tanúsítvány leírása megtakarítható, a munkadíj pedig ily kumulatív tanúsítványnál mindkét ténykörülmény tanúsításáért külön számitható, tehát külön a névaláírások és külön a választói személyazonosság tanúsításáért. A névaláirás-hitelesitésiz áradék megszokott rövid formájáról ezen esetben különben se lehet szó, mert a minimális tiz személy névaláírását hitelesítő záradék már magában véve is terjedelmes, tehát a kumulatív záradék ellen a terjedelmességet okul felhozni alig lehetséges. Aki pedig a névaláírás-hitelesítés megszokott formájától eltérni nem akar, külön jegyzőkönyvet vehet föl a megjelentek az iránti kérelméről, hogy személyüknek a választói névjegyzékben előforduló hasonlónevü egyénekkel való azonossága a közjegyző által megállapittassék és erről tanúsítvány adassék, magában foglalván ezen külön jegyzőkönyv annak rövid leírását, hogy mily módon győződött meg a közjegyző ezen azonosságról, s ezen külön jegyzőkönyv alapján bizonyítványt, vagy tanúsítványt állit ki, hasonlót ahhoz, mint az életbenlétről kiadott bizonyítvány. Lehetséges, hogy a jegyzőkönyvben, amely a személyazonosság tárgyában vétetik fel, először csak a 103. szakasz a) b) c) pontjait veszi fel a közjegyző, azt a felekkel aláíratja, s azután ugyanezen jegyzőkönyvön folytatólag irja le, miként győződött meg a választói személyazonosságról, s a végén megjegyzi, hogy erről kérelmezőknek tanúsítványt adott. — Ezek után pedig ugyanazon ügyszám alatt tanúsítványt állit ki, melyben újból szószerint felveszi a jegyzőkönyvet az aláírásokkal, az utána következő saját ténymegállapításait, s igazolja a tanúsítvány megegyezését az eredeti jegyzőkönyvön 1 12 oldalra térj esi.