A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 47. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. (2. r.)

amelynek helyettesitőként való kiszabását is a biróra bizza, ugyancsak hat hónapon alul levő büntetés esetén. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Várady Zsigmond dr nagyváradi ügyvéd szólalt fel. Külföld. A szerb csődtörvény, melyet Antonovic igazságügyminiszter a Skupstina elé terjesztetett, mindenekelőtt azon panaszoknak kiván véget vetni, melyek az eddigi szerb csődeljárás ellen felhozattak s a külföld bizalmát igyekszik megerősíteni. Az eddigi eljárás ellen azon panasz volt legsűrűbb, hogy nemcsak drága, hanem borzasztóan hosszadalmas volt; néha ily csőd évtizedig húzódott el; most az eljárás legfölebb egy évig huzrdhatik. Ezt elérni kívánja azzal, hogy a csődvagyon-leltár felvételével nem a rendőrhitóságok, hanem a rendes bíróságok bízatnak meg; továbbá, hogy a megtámadási keresetek soron kivül intézendők el. A határozat ellen 8 nap alatt a semmitőszékhez felfolyamodhatni ugyan, de ennek nincs felfüggesztő hatálya. A csődbiztos csak biró lehet; ez különben az eljárás lelke. A tömeggondnok személyének kiválasztása tekintetében is rendelkezéseket tartalmaz a törvény. A külföldi hitelező hasonló jogokban részesül, mint a belföldi. Rendelkezéseket tarta!maz a törvény a csőd előtti vagyonátruházásokkal űzött visszaélések ellen. Az ily vagyonátruházások mindjárt a csőd megnyitásánál a törvény 71. §. értelmében semmiseknek nyilváníttatnak. A női hozomány csak közjegyzői okmány alapján biztositható s igazolandó, hogy a hozomány tényleg átadatott. A hitelezők külön csoportba esnek, aszerint amint kedvezményezett záloghitelezők, dologi jogot nyerő vagy személyes hitelezők. Külföldi hitelezők követeléseiket csak ügyvéd utján érvényesíthetik. A törvény nagyobbára a német 1877-iki csődtörvény alapján épült fel. Külföldi judikatúra. Ha a sérült életében fájdalomdíj iránt követelést nem támasztott ilynemű követelést örökösei támaszthatnak. (A bécsi legfítélőszék 7,021/1900. sz.) Egy szakértő nem utasítható vissza azon okból, hogy a másik szakértővel szolgálati alárendeltségi viszonyban áll. (A bécsi legf. Ítélőszék 4,940/1900.) 1. Az O. p. t. 427. §-a szérint való jelképes átadás, mégpedig okiratok utján, oly dolgok tekintetében is* joghatálylyal bír, amelyekre^ nézve a tényleges (testi) átadás bár nem lehetetlen, de nehézségekkel van összekötve. 2. Az idézett törvényhely értelmében okiratnak tekintendő a vevőnek az eladási levéllel együtt átadott számlamásolat is, a melyből kitűnik, hogy a tulajdonos az egy harmadik személynél lévő dolog tulajdonát magának fentartotta. (A bécsi legf. ítélőszék 8,337/1900. sz.) A munkaadó kártérítéssel tartozik azért a kárért, amelyet munkásai a munkaüzem tartama alatt egészségükben szenvednek a védelmükre hozott hatósági intézkedések figyelmen kivül hagyása következtében. (A bécsi legf. ítélőszék 7,301/1900. sz.) Valamely kikötmény előtt való telekkönyvi elsőbbség megnyerése által a jelzálogos hitelező csupán arra nyer jogot, hogy követelését a kikötmény hatályának tartama alatt időnként esedékessé váló kikötményi szolgáltatásokból elégítse ki, de nem nyeri meg azon jogot, hogy magát az egész fedezeti tőkéből kielégítse. A házassági Ígérettel elcsábított és megbecstelenitett nőszemélynek csábitójával szemben joga van teljes elégtételre. (A bécsi legf ítélőszék 7,506/1900. sz.) Sérelem. A férjnek minden szabad. (Egy kűriai Ítélet.) Valódi igazságszolgáltatás csak ott van, ahol megállapodott birói jogelvek uralkodnak, és ahol a bizonyítékok valódi tartalmuk és nem a bírák egyéni benyomása vagy felfogása szerint mérlegeltetnek. Nálunk — sajnos — ettől még nagyon távol állunk. Egészen hasonló ügyekben más-másként döntenek bíróságaink, mert hiszen ma már a járásbíróságok, a törvényszékek, a táblák és a Kűria is önálló elvi döntvényeket hozhatnak, a bizonyítékok szabad mérlegelése pedig oda vezetett, hogy például válóperekben a felek műveltsége, társadalmi állása, lelkülete a referensek autosuggestiója alapján állapittatik meg. Ezen kijelentésekre a Kúria 1,745/901 sz. Ítélete indít. Az ügyállás a hivatok ítéleti ügyben a következő. Marcell János keresztényfalvi szász ember házasság felbontása iránt indított pert a brassói kir. törvényszék előtt. A törvényszék a keresetet elutasította, mert — az ítélet indokai szerint — tanuk és felperes részben való beismerése szerint beigazolást nyert, hogy felperes terhes nejét házából kilökte, hogy felperes nejét a kilökés után egy hóval - a községi bíróságnál — hol békítési kísérlet folyt — kurvának szidta és kijelentette, hogy nejének gyermeke nem tőle való; továbbá mert a beszerzett bűnügyi iratokkal és felperes beismerésével beigazolást nyert, hogy házasfelek az utolsó különválás előtt — a 3 évig fennállott házasság tartama alatt négyszer is külön váltak és hogy mindannyiszor — utoljára 7 havi különélés után — kibékültek, hogy felperes a neje sérelmére elkövetett becsületsértések miatt kétszer büntetve is volt; egyizben különösen azért, mert nejét a békéltető lelkész előtt tettleg bántalmazta, másodszor mert felperes nejét házasságtörésse! vádolta. Mindezen okok alapján — habár utólag felperes nejét vissza is hivta és ez iránt birói felhívást is menesztetett alperesnőhöz, — felperes vétkessége forogván fenn — keresetének annál kevésbbá lehetett helyt adni, mert alperesnő azon védekezése, hogy mint önérzetes nő ily körülmények között önmegalázás nélkül férjéhez többé viszsza nem mehetett, mert a jövő békés együttélés iránti bizalma megszűnt, elfogadandó volt. A törvényszék ezen ítéletét a marosvásárhelyi kir. tábla indokaiból helyben hagyta. A Kúria hivatolt Ítéletével az alsóbirói Ítéleteket megváltoztatta, a házasságot felbontotta és a nőt vétkesnek mondta ki, mert «habárbebizonyittatott — hogy a kiüzésnap ján a nő nem minden ok nélkül szüntette meg az életközösséget; tekintve mégis, hogy a beszerzett bűnvádi iratokból és a felek nyilatkozataiból az tünikki, hogyfeíperesingerültsége főlegabból származott, hogy Richter Frigyes azzal kérkedett felperes előtt, hogy nejével közösült;tekintve azt, hogy alperesnő beismerte, hogyférjeőtkésőbbazéletköüösségviszaállitására felhívta, anő azonban ezt megtagadta; tekintve végre, hogy a nő birói visszahívás ra semtért vissz a, sőt a tárgyalásnál kijelentette, hogy viszatérni nemhajlandó, azt pedig alperes nem is állította, hogy férje azután, hogy őt visszahívta, a házasság folytatásának megtagadására okot, szolgáltatott, — kétségtelen, hogy az é 1 e tk özö s s ég felperes őszinte békülékeny közeledése dacára, — alperesnek — afelekéletviszonyáinál fogva alaptalannak mutatkozó vonakodása miatt, nem volt vissza állitható* A Kúria idézett ítéleti indokaiból kétségtelenül az foly: hogy ha egy Richter Frigyes vagy más nevü urnák tetszik a korcsmában azzal kérkedni, hogy valaki nejével házasságtörést követett el, ezen valaki jogosult nejét megverni, házától elűzni, hónapok múlva is uton-utfélen a községi biró előtt kurvának nevezni és a békéltető pap előtt tettleg bántalmazni, anélkül, hogy az elkergetett nőnek ezek után más joga volna mint az, — hogy ha férje egy év múlva visszahívja — őt kövesse. 2. hogy ha a férj az 1. pontban Írtakat elkövette, nejével szemben elkövetett becsületsértésekért el is ítéltetik — elegendő a férj részéről, hogy a nőt visszahívja, mert ezzel összes addigi ténykedései jóvá vannak téve és 3. hogy a Kúria, hol a felek soha személyesen jelen nem voltak — jobban ismeri a felek életviszonyait, mint a tárgyaló biró, ki a feleket személyesen kihallgatja és azok egész valójába alapos bepillantást nyer. Jelen esetben a felek szász parasztok. A férj 6 gymnasiumot végzett, a nő az alsó és felső leányiskolát végezte, mint ez a brassóvidéki és más erdélyrészi szászok között általános szokás. A nő különben is érzékeny, müveit lelkületű; a községbeliek életviszonyai, felfogása az erkölcsös — erényes életről, a házasfelek jogairól és kötelességeiről, magukkal hozzák, hogy jelen esetben a nő — ha csak általános lenézésnek magát kitenni nem akarja—férjéhez vissza nem mehetett, és hogy férje ténykedései és elűzése után, — joggal hagyta el férjét. Mit tartson most a közönség igazságnak, saját jogérzetét-e, vagy a Kúria felfogását ? és fel fog-e tűnni, ha ily kúriai ítélet után a férjek nejeiket ütik-verik, uton-utfélen rágalmazzák szabadon, mert hiszen a nő az első hívásra ismét követni köteles férjét ? Weiss Ignác dr. brassói ügyvéd. Irodalom Magyar magánjog. Szerkeszti Fodor Ármin dr. V. köt. Öröklési jog. Bpest Singer és Wolfner kiadása. Ezen nagyszabású munkának most megjelent kötete az öröklési jogot tartalmazza és pedig következő fejezetekben. I. A magyar öröklési jog fejlődésének történet e irtiKolozsváry Bálint dr. II Az öröklési jog általános szabályai. III. A t ö rvé n y es örö k 1 és. IV. Az örökhagyó rendelkezésén alapuló öröklés, irta Kern Tivadar dr. V. A hagyományokról, irta Baranyai Béla dr. VI. A köteles rész, irta Fodor Ármin dr. VII. Az örökös jo gál lás a, irta S z 1 ad i t s Károly dr. VIII. Az egyházi