A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 45. szám - A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben. 3. (r.)

A JOG 325 ügy érdemében hozott ítéletnek minden az ügy érdemét érintő kérelem felett döntenie kell. Legújabb javaslatunk hasonló intézkedést 430. § ában tesz. Csakhogy mig a német perrend a viszontkeresetet kifejezetten megemlíti, addig a mi javaslatunk csakis a akeresettel érvényesített jog»-ról szól. Ugyanezen javaslat 405. §-a tartalmazza, hogy «Ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas, a bíróság végitélettel határoz. Az ítélet tartalmának kellékeit meghatározó 420. §. a viszontkereset megjelölését szintén nem írja elő. Nem férhet ugyan egyáltalán semmi kétség ahhoz, hogy ugy a jelenlegi perrendünk, mint az 1901. javaslatunk szerint is a bíróságnak a viszontkereset érdeme fölött is kell határoznia. Azonban a határozat módja és annak következményei körül sok oly kérdés merül fel és tolul előtétbe, mikép szerény véleményünk szerint nem lenne talán fölösleges kimondani a törvényhozónak, hogy: 1. Az ügy érdemében hozott Ítéletnek minden a kereset és viszontkereset érdemét érintő kérelem felett határoznia kell. 2. A javaslat 430. §-ában kiteendő lenne még, hogy: «Az ügy érdemében hozott ítéletek csak annyiban válnak jogerősekké, amennyiben a keresettel vagy viszontkeresettél érvényesített jog iránt határoznak. 3. Ha a viszontkereset együttes tárgyalásának hely nem adatott és a viszontkereset megszüntettctett; vagy pedig, ha a viszontkereset érdemi elbírálás alá vétetett, avagy elutasittatott; ezen körülmények az Ítélet rendelkező részében megállapitandók. Ami az első és második kérdést illeti, az leginkább a perrend intézkedéseinek teljessége szempontjából lenne szükséges. Ami pedig a harmadik kérdést illeti, ezt, szerény véleményünk szerint, azért tartanok célszerűnek törvényben kimondani, mert ez nagy befolyással lehet annak a megállapítására, hagy az ítélet mennyiben vált jogerőssé, vagyis hogy mi tekintendő ítélt dolognak. Ugyanis jogerőre az ítéletnek csupán rendelkező része emelkedik, s az indokok nem képesek jogerőre. Mármost ha az, hogy az alperes viszontkeresete érdemileg biráltatott-e el, avagy csupán formai okokból lön el- s ekként külön perre utasítva, s hogy amennyiben érdemileg biráltatott el : hely adatott-e annak, megitéltetett-e az alperes ellenkövetelése, avagy fenn nem állónak mondatott-e az ki, mindjárt az itélet rendelkező részéből kitűnik : akkor az az ítélet anyagi jogerejéről keletkezhető nézeteltérésnek és vitának elejét venné. Egyébként 1901 évi legújabb perjogi javaslatunk anynyira a kor magas színvonalán álló. kitűnő és önálló szellemi termék, hogy azt még mostani első szövegezésében is üdvözölnénk, ha jelenlegi mozaik perrendünket kiszorítva, törvénycikkelyeink közt méltó helyét elfoglalná. Annyival inkább kell annak majdan törvénynyé válandó végleges szövegezéséhez hő reményeinket fűznünk, mert tudjuk, hogy a nagynevű szerzők maguk is folyton tökéletesitik azt, a csiszolás pedig, még a gyémántot is csak növeli értékében. A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben.*) Folytatás. Párbaj esete volt 27, (1899: 4); az emelkedés a Bp. eredménye, mert az ügyészség itt is a rendőrséget keresi meg a vizsgálat megejtése végett. Vagyon elleni bűncselekmény volt 13,528, az előző évnél 2.733-aI több. Ezen bűncselekmények jó részének elkövetési ideje a korábbi évekre (?!) esik és csak a nyomozás nyert 1900. évben befejezést. Ebből esik lopásra 9,317 eset, melyek közül 3,886 bűntett, 5,431 vétség volt. A kár nagysága szerint tulnyomóak az egészen csekély jelentéktelen esetek. Kitett a kár 914,567 K-át; ebből megtérült 399.046K.,maradt elveszett érték gyanánt 515,521 K. De kifelejti itt a jelentés azon fontos körülményt, hogy sok káreset nem is lett feljelentve; mert eltekintve attól, hogy a károsulta lanyha és késedelmes nyomozás folytán nem látja szükségét az amugv is eredménytelennek látszó feljelentésnek, — a többszöri beidézéssel, zaklatással és tetemes időveszteséggel járó hivatalos procedúra is sok embert tart vissza a feljelentés eszközlésétől Az a nembánomság. melylyel a rendőrség ily esetben eljár sok emberrel sajnáltatja az ez irányban tett minden lépését. Aki *) Előző közlemény a «Jog» él. és íí. számában. nek csak egyszer is dolga akadt a rendőrségnél tanú minőségében, midőn előszoba hiján a folyóson kénytelen volt mindenféle csőcselék társaságában órákat át tölteni — az lemond a bűntett megtorlásában rejlő ethikai momentumról és inkább fogcsikorgatva sinyli a karát, mintsem, hogy jogaiért és a jogrend helyreállításáért mártiromságot vállaljon. Bármily badarságnak látszik, mégis való igaz. hogy ekkép a rendőrség — akarata ellenére is — a tolvajok kezére dolgozik. A feljelentett 7,983 tettes közül 6,171 lett kinyomozva ; ezek közül csak 787 lett előzetesen letartóztatva, illetve a bíróságnak átadva. Szomorú adat : a 16 éven aluliak és a visszaesők számának folytonos emelkedése ; 1899: 393, 1900: 38. A kétadat között bizonyos összefüggés látható — a z ü 11 ő gyermekek száma növeli a visszaesők számát. E kérdéssel már egyszer foglalkoztam a «Jog» 1900. évi öt. számában: «rendőri humanismusa cím alatt megjelent tárcámban. Az ott éi akkor mondottakhoz nincs semmi hozzáadni valóm. Rablás történt 78, ebből a nyomozás sikerrel járt 69, sikertelen maradt 9 esetben. Szükségesnek találja azonban a jelentés itt hangsúlyozni, hogy ezen esetek legtöbbje is közönséges lopás, mely csak a lopott tárgynak megtartása érdekében kifejtett erőszak folytán minősült rablássá, valamint az által, hogy az elitéltek legnagyobb része ittas állapotban volt. Tekintve, hogy a lopás 1—5 évig terjedhető börtönnel, a rablás ellenben 5—10 évig terjedhető fegyházzal büntettetik, a jelentés is büntetőtörvénykönyvünk ezen minősítését kissé tulszigorunak mondja. — Annyi eset minden nagy városban fordul elő, ahol nincs is annyi dologtalan és kétes létű elem, mint Budapesten és ezért a rablások száma korántsem oly kedvezőtlennek mondható, mint az első tekintetre látszik. A rablás által okozott kár mindössze 1,540 K. volt, amiből a nyomozás során 820 K. megtérült. Letartóztatva 25 egyén lett. Zsarolás 152 jelentetett fel; 33 bűntett, 119 vétség; a fel,elentett kárösszeg 3,320 korona volt, amiből 3200 korona megtérült. A feljelentett 191 egyén közül 174 lett kinyomozva Sikkasztás volt 1,849, ebből bűntett 561, vétség 1,288 eredményes volt a nyomozás 1,695 esetben. A bejelentett kár volt 467,980 K, ebből megtérült 90,710 K. Előzetes letartóztatásba helyeztetett 115 egyé.n Csalás előfordult 1,040, ebből 528 bűntett és 512 vétség; eredményes volt á nyomozás 868, sikertelen 172 esetben. A feljelentett kár összege 607,620 K., ebből megtérült 317,800 K. Előzetes letartóztatásba helyeztetett 127. Vagyonbukás 14 volt, de mindegyikben százszámra kellett a tanukat kihallgatni, ugy hogy ezekben a nyomozás hetekig-hónapokigj tartott és 2 tisztviselőt teljesen lefoglalt. Nézetem szerint az ebbeli nyomozás kizárólag a bíróságokra volna visszaruházandó, ahol több a nyugalom, megfontoltság és szakértelem is. Orgazdaság volt 36, ebből 20 bűntett, 16 vétség; a náluk elhelyezett érték 1,200 K. tett ki, miből 750 K. megtérült. Kinyomoztatott 40 orgazda, ezekből 12 előzetesen letartóztattatok. Gyújtogatás volt 36; ebből 8 bűntett, 28 vétség, az okozott kár 12,600 K. rúgott. A kinyomozott tettesek száma 57. Uzsora-feljelentés 25 volt, 20 személy ellen, letartóztatva 8 egyén volt. — Egyéb vagyon elleni bűncselekmény mint jogtalan elsajátítás, vagyonrongálás stb. volt 983: ebből 30 bűntett, 953 vétség, a bejelentett kár volt 8000 K. ebből megtérült 470 K. Magánosok elleni erőszak előfordult 3 (1 bűntett, 2 vétség) a tettesek száma 12. Személyes szabadság megsértése közhivatalnok által 22, mások által 25. A családi állás e 11 e n i bűncselekmény volt 16, akinyomozott tettesek száma 18. Ide tartoznak a gyermekelhagyások és kitételek, többnyire vidékről jövő bukott leányok részéről, kik azt remélik, hogy itt szabadulhatnak legkönnyebben bukásuk gyümölcsétől, — holott rendszerint kézrekerülnek. Okirathamisitás volt 111, (86 b., 27 v.); eredményes 107, az okozott kár volt 70,000 K. ebből megkerült 21.000 K, tettes volt 171. Megvesztegetés 10. Közveszélyt okozó cselekmény, 8 (1 b. 7 v.) A bejelentett és a nyomozás során megkerült kárösszegek tekintetében szükségesnek tartja a jelentés hangsúlyozni, ahogy a közölt adatokból semmiféle következtetés sem vonható)). (!!) A kárt ugyanis a felek rendszerint rosszul jelentik be, vagy többet vagy kevesebbet mondva, viszont a megtérü-