A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 40. szám - Fegyelmi eljárás és vizsgálat a budapesti tözsdebiróság ellen

160 A JOcj Bűnügyekben. Vádlott, midőn a kir. tszék ítélete előtte kihirdettetett és semmiségi panaszát az ellen bejelentette, ezt határozottan a bűnvádi prdts 385. §. 1 a. pontjára alapította. Semmiségi panaszának okát tehát a vádlott ekként eléggé megjelölte, mert a bűnvádi prdts előbb idézett íj-ának I a pontja éppen a törvényben meghatározott anyagi semmiségi okok egyikének megjelölését foglalja magában ; és mert az a további kérdés, hogy a bűnvádi prdts fentidézett szakaszában megjelölt semmiségi ok a jelen esetben fennforog-e, az ügynek érdemleges elbírálásához tartozik. A m. kir. Kúria (1901. szept. 5-én 3,695. sz. a.) könnyű testi sértés vétségével vádolt D. Amitza ellen a körösbányai kir. jbiróság előtt 1900. dec. 11. B. 886/3. sz. a. a dévai kir. tszék által pedig a D. Iliana sértett felebbezésére 1901. febr. 26-án 5,417—1900 sz. a. elintézett bünperben vádlott részéről bejelentett semmiségi panaszt visszautasító végzés ellen bejelentett felfolyamodás következtében következő végzést hozott: A dévai kir. tszék mint felebbviteli bíróság fenti sz. a. kelt visszautasító végzésének megváltoztatásával, vádlott semmiségi panasza elfogadtatik s ez ügynek a kir. Kúria előtt leendő tárgyalása elrendeltetik. Indokok: Vádlott, midőn a kir. tszék fenti Ítélete előtte kihirdettetett és semraiségi panaszát az ellen bejelentette, ezt határozottan a bűnvádi prdts 385. §. 1. a. pontjára alapította. Semmiségi panaszának okát tehát a vádlott ekként eléggé megjelölte, mert a bűnvádi prdts. előbb idézett §-ának I. a) pontja épen a törvényben meghatározott anyagi semmiségi okok egyikének megjelölését foglalja magában; és mert az a további kérdés, hogy a bűnvádi prdts fentidézett szakaszában megjelölt semmiségi oka jelen esetben fenforog-e, az ügynek érdemleges elbírálásához tartozik. Minthogy pedig ezek szerint a vádlott semmiségi panasza a kir. tszék által törvényes ok nélkül utasíttatott vissza; ennélfogva azt a felfolyamodás tárgyává tett végzés megváltoztatásával elfogadni kellett. A Btk. 442. §-a elrendeli, hogy a II. R. XXXIX. fejezetében meghatározott büntetendő cselekmények esetén a 438. és 441. §§-ban megjelölt személyek az ellenök megállapított büntetésen felül egyszersmind hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozdításra itélendők. Vádlott a m. kir. államvasutaknál váltóőri minőségben volt alkalmazva. Szemben tehát a btk. 442. §. rendelkezésével, úgyszintén a kir. Kúriának büntetőjogi 42. sz. döntvényében kifejezést nyert azzal a kötelező kijelentéssel szemben, amely szerint a B. T. K. 54. §-ának második bekezdése azon esetekre, melyekre vonatkozólag a törvény nem «h i v a t a 1 v e s z t é s t», hanem «a viselt hivatal elvesztését)) rendeli, nem alkalmazható : kétséget nem szenvedhet, hogy a kir . törvényszék fenti mulasztásával a törvényt megsértette. A m. kir. Kúria (1901. szept. 10. 5.418.) közveszélyü megrongálás vétsége miatt jogérvényesen elitélt Cs. Zsigmond ellen a szolnoki kir. tszék előtt 1900. dec. 5. 6,395. sz. a elintézett bünperben a kir. koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán, nyilv. tárgyalás alapján, a koronaügyésznek meghallgatása után következő végzést hozott? A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a szolnoki kir. törvényszék fenti Ítélete által a törvényt megsértette, a mennyiben a B. T. K. 437. §-ában meghatározott vétség miatt bűnösnek itélt vádlott irányában a B. T. K. 442. §-ában meghatározott mellékbüntetést nem alkalmazta. Mert: a Btk. 442. §-a elrendeli, hogy a II. R. XXXIX. fejezetében meghatározott büntetendő cselekmények esetén a 438. és 441. §§-ban megjelölt személyek az ellenök megállapított büntetésen felül egyszersmind hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozdításra itélendők. Vádlott a m. kir. államvasutaknál váltóőri minőségben volt alkalmazva, amely hivatali minőségét különben maga az Ítélet is kiemeli. Szemben tehát a btk. 442. §. rendelkezésével, úgyszintén a kir. Kúriának büntetőjogi 42. sz. döntvényében kifejezést nyert azzal a kötelező kijelentéssel szemben, amely szerint a B. T. K. 54. §-ának második bekezdése azon esetekre, melyek re vonatkozólag a törvény nem "hivatalvesztés t», hanem «a v iselt hivatal elvesztését* rendeli: nem alkalmazható; kétséget nem szenvedhet, hogy a szolnoki kir. törvényszék fenti mulasztásával a törvényt megsértette. Végül megjegyeztetik, hogy a jelen határozat a bp. 442. §. végső bekezdése értelmében a felekre nézve hatálylyal nem bír. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az udvariasság befogadott szabályainak és jelesül az idegen államok képviselői iránt köteles tekinteteknek szem elől való tévesztése, fegyelmi vétséget egymagában még nem képez. A bpesti ügyvédi kamara (1901. ápr. 1. 43/1901. sz. a.iCh. Franknak az északamerikai egyesült államok consulának a nmélt. m. kir. ig. min. ur által közvetítve Z. M. dr. elleni panasza tárgyában a következőleg határozott: Az eljárás mellőztetik. Indokok: Az Északamerikai Egyesült Államok bpesti consulja Ch. Frank panaszszal fordult Z. M. dr. ellen a rímélt. m. kir. ig. ministerhez egy levélben foglalt sértés miatt, melyet panaszlott panaszoshoz 1900. nov. 17-én intézett. Ebben a levélben felhívja ugyanis panaszost Ch. F. hogy az ügyfele E Hermina ügyében nála befolyt összeget a tervbe vett levonások nélkül 2Í óra alatt kiadja, «mert ellenkező esetben annak jogtalan visszatartása miatt minden irányban meg fogja tenni ügyfele érdekében a törvény által megengedett lépéseket.* Jóllehet a sérelmesnek mondott levél alakja és szövege híján van a köteles udvariasságnak és a nemzetközi érintkezésben befogadott előkelő hangnak; tekintve mindazonáltal, hogy a levél szövege sértést nem tartalmaz, s ha ilyent tartalmazna, annak elbírálására nem a fegyelmi hatóság volna illetékes, hacsak a levél az ügyvédi állás tekintélye és integritása ellen nem vét, minek elemei ez esetben nem találhatók; tekintve, hogy az udvariasság befogadott szabályainak és jelesül az idegen államok képviselőinek köteles tekinteteknek szem elől való tévesztése, tegyelmi vétséget egymagában még nem képez, az eljárás mellőzendő volt. A m. kir. Kúria (1901. szept. 14. 254. sz. a.) az ügyvédi kamara fenti határozatát helybenhagyja. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Pfonczelt Mátyásé. Pozsony, u. o. trvszék, bej. nov. 5., fsz. nov. 22., csb. Würtzler Ödön, tmgg. Zernek Károly. — Kohn Ignácz e. Moór, székesfehérvári trvszék, bej. dec. 23., félsz. jan. 18, csb. Sohár Béla, tmgg. Saára Gyula dr. — Mendel Manó e. Budapest u. o. trvszék, bej. nov. 11., fsz. nov. 22.. csb. Gaár Vilmos dr. tmgg. Márkus Adolf dr. — Lengyel József e. Putnok, rimaszombati trvszék, bej. nov. 18., fsz. nov. 25 . csb. Kovách Géza, tmgg. Krausz Gyula dr. — Szemes Simon e. Kalocsa, u. o. trvszék, bej. dec. 28., fsz. jan. 27., csb. Jósa Gyula dr., tmgg. Hang Ferenc. Pályázatok : A fiumei trvszéknél a 1 b i r ó i áll. okt. 13. — A fehértemplomi trvszéknél aljegyzői áll. okt. 13. — A budapesti keresk. és váltótrvszéknél a 1 b i r ó i áll. okt. 16. — A besztercebányai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 17. — A szabadkai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll okt. 17. — A hajdúszoboszlói jbiróságnál albirói áll. okt 17. — A nyitrai ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 17. — A zsolnai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 17. — A marosludasi jbiróságnál a 1 b ir ó i áll. okt. 18. — A szolnoki trvszéknél aljegyzői áll. ok. 18. — A nagyszebeni trvszéknél jegyzői áll. okt. 18. — A dévai trvszéknél jegyzői áll. okt. 18. — A dárdai jbiróságnál a 1 b i 1 ó i áll. okt. 18. — A szigetvári jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 18. — A korponai jbiróságnál albirói áll. okt. 18. — A nagykállói jbiróságnál a Ibi ró i áll. okt. 18. — A nagylaki jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. okt. 18. — A lugosi trvszéknél jegyzői áll. okt. 18. — A karánsebesi trvszéknél jegyzői áll. okt. 18. — A szvidniki jbiróságnál albirói áll. okt. 18. — A győri trvszéknél j e g y z ö i áll. okt. 18. — A beregszászi trvszéknél jegyzői áll. okt. 18. THE MUTUAL new-yorki életbiztositó-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31 én 1,887,840,168-45 ,r,„k Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. PAJ.LA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ RÉVAI LAJOS dr. lakása V., Kálmán-utca^oT STILLER MÓR dr. lakása V., Rudolf-rakpart 3.