A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Bizalomszegés

146 A JCG Az ügyfélnek az a nyilatkozata, hogy követelésének felét munkadíja és költsége fejében külön dij (honararium^ gyanánt átengedi az ügyvédnek, érvényes jogügyletet szül és nem azonos a per tárgyának magához váltásával. A későbbi engedmény hatálylyal csak annyiban birhat, amennyiben a korábbi engedménynyel nem ellenkezik. Ily megállapodás azonban nem teszi a követelési közös követeléssé és az arról szóló okiratot közös okirattá, minélfogva az ügyvéd ily megállapodás létében sincsen jogositva ügyfelé-; nek az ilyen okirat kiadását megtagadni és ha ezt mégis teszi: ugy tartozik az ebből eredt kárt megtéríteni. (A m. kir. Kúria 1901. június 1.1. I. G. 223/901. sz. a.) Általánosan elismert jogszabály, hogy a gyógyítási, ápolási és temetési költség a hagyaték terhét képezi és első sorban abból fedezendő, abban az esetben pedig, mikor az elhalt egyén után vagyon nem marad, a házastársi viszonyból folyik az a kötelezettség, hogy a vagyon nélkül elhalt házastárs gyógyításával, ápolásával és eltemetésével felmerült költséget, a túlélő házastárs viselje. (Budapesti kir. tábla : 1900. szeptember 28. I. G. 166. sz. a.} Jogszabály az. hogy ha az önálló vagyonnal nem biró fiu az apai házhoz, az apai vagyonba, az apa beleegyezésével nősül és a fiu tevékenységét az apai vagyonnak megmunkálására érvényesiti, az önhibáján kivül különélni kénytelen nőt a férjnek apja is köteles eltartani, és pedig mindaddig, mig a fiu tevékenységét apja érdekében érvényesiti. A nő keresetképessége csak a tartásdíj összegének megállapításánál vehető figyelembe. Ezen jogszabály abban az esetben is alkalmazandó, ha a házastársak közt a házasság már fennállott akkor, amikor az apa házába költözködtek. (A m. kir. Kúria : 1901. június 21. I. G. 205. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Biztosítási szerződés feltételei: kikötés, hogy a szerződés csak az első dij megfizetése után lép érvénybe. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: . . . . Alperes kifogásai szerint, ő a szerződést megszüntette, mihez E. László hozzájárult. Alperes állítása szerint a szerződés azért szüntettetett meg, mert E. László a kötvény hátsó lapján olvasható általános feltételek 5. §-ában foglalt kikötésnek, az első díjrészletet le nem fizetvén, eleget nem tett. . . . Alperes azt is vitatta, hogy az általános feltételek 5. §-ában foglalt kikötésnél fogva, joga volt a biztosítási szerződést egyoldalúan is megszüntetni. . . . . . . Minthogy a díjfizetés iránti felszólítás E. Lászlónál sikerre nem vezetett, alperes a bizt. szerződést megszüntette és erről biztosítottat az 1898. február 18-án kelt 5. sz. a. csatolt levelével értesítette. Erre E, László a 2. sz. a. csatolt levelében, melylyel az 5. sz. aiatti levél tartalmát tudomásul véve, közli alperessel, hogy a díjfizetést tévedés folytán mulasztotta el és az ellen, hogy alperes e miatt a szerződést megszüntette, semmi észrevételt nem tesz, sőt a szerződés megszűntét saját hibája által okozottnak elismervén, a szerződést maga részéről is megszűntnek tekinti. Ennek folytán a 2. sz. a. levelében a biztosítás újbóli életbeléptetésére ajánlatot tesz alperesnek, melyre ettől levélbeli értesítést vár. Mindezek a körülmények a 2. sz. és 5. sz. a. levelek tartalmával és az ezen levelekre kihallgatott tanuk vallomásával igazolva vannak. . . . Minthogy pedig felperes semmi bizonyítékot sem állit elő annak igazolására, hogy alperes E. Lászlónak a 2. sz. a. levélben tett ajánlatát akceptálta volna s egyáltalában nem bizonyította, hogy alperes a 2. sz. alatti levélre levélbeli értesítést adott volna: ezek szerint igazolva van, hogy a kereseti kötvény szerint megkötött biztosítás még E. László életében a felek közös akaratával megszüntettetett, miért is felperesnek a kereseti igénye fenn nem áll, őt tehát keresetével elutasítani kellett. De elutasítani kellett felperest keresetével, még ha nem is járult volna hozzá E. László a biztosítási szerződés megszüntetéséhez alperes egyoldalú intézkedése folytán is. Ugyanis a fentiek szerint alperes igazolta, hogy E. László az első díjrészletet többszöri felszólításra sem fizette le. Ez esetre pedig az általános feltételek 5. £-ában szerződéses megállapodás erejével kikötötte alperes, hogy a biztosítási szerződés érvényes csak akkor és csak az időponttól fogva lesz, amikor az első díjrészlet lefizettetik. Az e tekintetben létrejött megállapodás a K. T. egyetlen szakaszába sem ütközik és igy az 5. sz. alatti okirat és a tanuk vallomása szerint az általános feltételek 5. pontja alapján alperes a biztosítási szerződést megszüntetvén, ez intézkedése jogos volt. (1899. november 17-én, 118,859. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét annyiban amennyiben az elsőbiróság felperest keresetének 397 kor. 30 fillér tökére és kamatára vonatkozó részével elutasította, helybenhagyja, egyéb részeiben megváltoztatja és alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek 15 nap alatt 5,602 kor. 70 fillér tőkét stb. fizessen. Indokok: Alperesnek a K. T. 505. §-ának 1. pontjára alapított az a kifogása, hogy a biztosítási szerződés hatályát vesztttte volna az által, hogy az esemény, melynek bekövetkeztétől a biztosítási összeg kifizetése függővé tétetett, a szerződés megkötése után, de azon időpont előtt következett be, melytől kezdve a biztosító a kockázatot viseln, tartozott, figyelembe vehető azért nem volt mert a biztosítási kötvényre vezetett altalános feltételek 5 S-a a biztosítási dij első részletének tényleges befizetésétől, nem miként alperes vitatja, a kockázat viselésének kezdetét, hanem a biztosítás érvényességének kezdetét teszi függővé; ez az utóbbi kikötés pedig mint a K. T. 468. és 473. faival ellenkező, hatálylyal n^m T _Q7 g_a értejmében ugyanis a felek életbiztosítási ügyleteknél csak annyiban állapodhatnak meg a biztosítási szerződésben, amennyiben a törvény ellenkező rendelkezést nem tartalmaz- amiből következik, hogy a díjfizetési késedelem esetere egyéb joghátrányt, mint amely a K. T, 473. és 485. §-aiból következik, ki nem köthetnek és igy a biztosítási feltételek 5. §-ában foglalt az az intézkedés, hogy a biztosítás érvénye csak az első díjrészlet tényleges befizetésével veszi kezdetét, mint a K. T. 468. és 473. §-aival ellenkező, hatálylyal nem birhat. Az 1889. évi március 16-án lejárt második díjrészlet lefizetésének elmulasztása pedig a biztosítási szerződést hatálytalanná azért nem teheti, mivel a biztosított halála már ezen hó 21.. napján, vagyis a kérdéses díjrészlet lefizetésére a K- T. 505 §-ában meghatározott 30 napi határidőn belül bekövetkezett. . De nem vehető figyelembe alperesnek a 2. •/• alatti levélre alapított az a másik kifogása sem, hogy a biztosítási szerződés szerződő felek kölcsönös akaratával a haláleset bekövetkeztét megelőzőleg hatályon kivül helyeztetett volna; mert a 2. •/• alatti levélben olyan kijelentés, mely szerint a biztosított a szerződés hatályon kivül helyezésébe beleegyezett volna, nem foglaltatik, hanem abból éppen az tűnik ki, hogy a biztosított a szerződést hatályában fentartani kívánta. Minthogy ekként alperes kifogásai jogos alappal nem birnak, alperes a biztosított 6,000 koronát felperesnek megfizetni tartozik. Emez összegből azonban az alperes által viszonkövetelésbe helyezett alábbi összegek alperes javára levonásba helyezendők, úgymint 1. bélyegilleték fejében 60 korona .... 2. az A) alatti kötvény után az egész első évre járó dijat: vagyis 335 korona 58 fillért, mivel a kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének ide vonatkozóan felhozott indokai alapján, valamint a 2. •/. alatti levél tartalmából bizonyítottnak látja, hogy néhai E. László a kérdéses kötvény után még az első díjrészletet sem fizette be, már pedig az általános biztosítási feltételek 6. §-a szerint alperes az első évi dijnak még fizetlenül maradt részleteit a fizetendő biztositasi tőkéből levonni jogositva van. 3. . . . (1900. nov. 6-án 119. sz.) A m. kir. Kúria: A kir. ítélőtáblának ítélete felebbezett abban a részében, mely szerint alperes felperes részére 5,602 korona 70 fillér tőke és járulékai fizetésére köteleztetett, helybenhagyatik, a benne vonatkozólag felhozott indokoknál fogva és azért, mert a biztosítási feltételek 5. §-a kifejezetten a biztosítás érvényét, nem pedig a kockázat viselési kötelezettség beálltát teszi a tényleges díjfizetéstől függővé, ennek a szerződési kikötésnek tehát, mely a biztosítási ügylet egyik legsarkalatosabb kérdését határozottan mint az ügylet érvényét érintőt szabályozza, az alperes által vitatott azt az értelmet tulajdonítani nem lehet, hogy ezen kifejezés alatt «biztositás érvénye* csak a biztosítás hatályának, illetve a kockázat viselésének beállta érthető és értendő, mert a felperes jogelődjének 2. sz. alatt csatolt leveléből az, hogy ez a jogelőd — a biztosított — a biztosítási szerződésnek az alperes által elhatározott megszüntetésébe beleegyezett volna, meg nem állapitható, minthogy abban a joglemondás vagy hozzájárulás az érintett irányban nem foglaltatik, de sőt abban a biztosított annak ad kifejezést, hogy az elmulasztott díjfizetést teljesíteni hajlandó. (1901. június 25-én, 151. v. sz.) A k. t. 82. szakaszának 2-ik bekezdése szerint a cégvezetési jogosítványt mindegyik társasági tag, aki annak adására van jogositva, vagyis az üzletvezető tagok mindegyike vonhatja vissza. A budapesti kir. keresk. és váltó tszék mint keresk. bíróság (1899. dec. 13. 132,711. sz. a.) K. Károlyné szül. Z. Annának, mint «Z. A. és fia* cég tagjának, e cégnél G. Ferenc cégvezető jogosultságának sértése iránt folyamatba tett kereskedelmi perenkivüh ügyében következő végzést hozott: Tekintve, hogy a 64,715'99 sz. kérelmet a beadványra vezetett közjegyzői hitelesítés szerint a «Z. A. és fia» cég egyik önálló képviseletre jogosított tagja u. m. K. Károiyné szül Z. Anna terjesztette elő és azt jelen jegyzőkönyvben is fentartottatekintve, hogy a k. t. 82. §-ának második bekezdése szerint mindegyik tarsasági tag jogositva van a cégvezetői jogosítvány visszavonására; tekintve hogy a felhívott törvényszakasz ezen értelmezése M y\aa- Q^foo tarsasáBi taS u- m- G. Ferencné szül. Z. Júlia által bo,388 99. sz a. valamint ezen jegyzőkönyvben előterjesztett kérelme figyelembe nem vehető; a kir. tszék K. Károlyné kérelmének helyt ád és a kereskedelmi tarsas cégek jegyzékének XV. kötete 106. lapján bejegyzett «Z A. es fia* <A. Z. & Sohn> cégnél Soroksáron G. Ferenc cégvezető jogosultságának megszűnése bejegyeztetni rendeltetik. A bpesti kir it. tábla (1900. márc. 28-án 768. sz. a.) az elsotnrosag végzését megváltoztatja, K. Károlyné szül. Z. Annát kérelmével elutasítja es a kir. tszéket megfelelő további eljárásra