A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Bizalomszegés

A JOG 263 sére mindig az a bíróság, illetőleg hatósági közeg fog köteleztetni, a ki a bérmentesítésre vonatkozó fentemiitett szabályt figyelmen kivül hagyta. (1. A polgári jogsegély egyéb kérdéseiben a Hágában létrejött nemzetközi egyezményt becikkelyezö 1899. évi XIII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1899. évi máj. 20-án 30,021. I. M. sz. a. kelt rendeletet kell követni. 7. Kiadatási ügyekben a közvetlen érintkezés esetében is irányadók az 1896. évi XXXIII. t.-c. (B. P.) 475. és 476. §-aiban foglalt rendelkezések. Kelt Budapesten, 1901. évi augusztus hó 3. Külföld. A német polgári törvénykönyv és a tisztességtelen verseny. Németorság irodalmában élénk vitatkozás tárgyául szolgált eddig az a kérdés, vájjon az 1896. évi május 27-iki speciális törvény rendelkezése mellett a polgári törvénykönyv, főleg pedig annak 823. és 826 §-ai a tisztességtelen versenynyel szemben alkalmazandók-e ? A kommentátorok többsége igenlőleg vélekedett. Most már a birodalmi törvényszék is állást foglalt e tárgyban és a hatodik polgári tanács folyó évi március hó 4-én kelt döntésével szintén igenlő véleményt adott. Ez a döntés és még inkább annak indokolása, nagy jelentőséggel bir a tisztességtelen verseny megszüntetésére. E legfőbb törvényszék ebben az esetben először adott a polgári törvénykönyv 823. és 826. §-ainak oly magyarázatot, amely igazolja, hogy Németországban ugyanazon eredmény érhető el, melyet a gyakorlat Franciaországban a «Code civil> 1,382. szakaszának alkalmazásával már régen elért. A birodalmi törvényszék jelzi, hogy az 1896. évi május 27-iki törvény koránt se merítette ki a tisztességtelen versenynek minden formáját, minél fogva az kiegészíttetik a polgári törvénykönyv rendelkezéseivel, főleg annak 826-ik ^-ával, mely iparszabadságnak nyerészkedési vágyból való kizsákmányolása ellen nyújt oltalmat. Életbiztosító társaságok orvosainak kongresszusa. Csak két éve annak, hogy az életbiztosítási társaságok orvosai is iájöttek azon közelfekvő gondolatra, hogy nekik is vannak közös érdekeik, melyek épugy, mint az orvosi szakba is vágó általános életbiztosítási kérdések nemzetközi kongresszusokon tárgyalhatók. Most szeptember havában (23—25) lép össze Amsterdamban a második orvosi kongresszus, melynek az életbiztosítás minden ágára terjedő programmja, ugy a kérdések fontosságát, mint az előadók és értekezők tudományos tekintélyét szem előtt tartva, igen gazdagnak és érdekesnek Ígérkezik. A tárgyalandó kérdések kózül mindjárt az első, teljes mér tékben köti le figyelmünket. Ez az első, kétév előtti kongresszus által, egy általános érvényességgel felruházandó bizalmi orvosi formuláre kidolgozására kiküldött bizottság tervezete és jelentése. Ma csaknem minden életbiztosító intézet más — egymásnak gyakran ellentmondó — orvosi formulárékat használ; mit csináljon már most azon fővárosi vagy vidéki orvos — aki több intézet bizalmi férfia ? Amily nehéz és háládatlan lesz a feladata az ily eltérő formulárék kitöltésénél, ép ugy ez szükségkép maga után vonja, hogy az orvos a kérdéseket egyáltalában nem veszi komolyan és igy megbízóját nolens-volens károsíthatja. Ha a kongresszus egy egységes formulárét elfogad és a biztosító intézetek azt magukévá teszik, akkor evvel nagy lépés történt előre. A napirend második pontja: albumineria (fehérnye-betegek) az életbiztosítás szempontjából. Előadó: Stockvis dr. amsterdami tanár; 3. a glykose cukor-betegek biztosítása, előadó: S i r edey dr. Párisból; 4. a csekélyebb életértéknek biztosítása, előadó: Poels dr. Brüsszelből; 5. fülbajok és életbiztosítás, előadó: Burger dr. Amsterdamból; 6. a biztosítottak kiválasztása, különös tekintettel a tüdőbajosokra, előadó: F 1 o r s c h u t z dr. Góthából; 7. syphilis és életbiztosítás, előadó: S a 1 a m o n s o n dr. Koppenhágából; 8. anomáliák és betegségek az életbiztosítás szempontjából, előadó: Grosse dr Lipcséből; 9. a reflexek megvizsgálásának fontossága az életbiztosítás szempontjából, előadó: C r o c q dr Brüsszelből: 10. Tremor ugyané szempontból, előadó Werth e i m-S a 1 a m o n s o n amsterdami tanár; 11. a nő az életbiztosítás szempontjából, előadó: Ma h illón dr. Brüsszelből; 12. a hosszabb időn át a trópusokban élt egyének elfogadhatóságáról, előadó: van der Burg dr. Laag-Sverenből; 13. appendicitis az életbiztosítás szempontjából, előadó: Weile-Mauton dr. Párisból; 14. sérvek a balesetbiztosítás szempontjából, előadó: Coert dr. Hágából; 15. Szembajok és életbiztosítás, előadó: Landsheere dr. Brüsszelből; 16. műtétek és boncolások utáni infekciók a balesetbiztosítás szempontjából, előadók: Pernandes dr. és P o é 1 s dr. Brüsszelből. Látjuk tehát, hogy nagyérdekü és kiváló fontosságú anyag vár a kongresszus munkálkodására és határozathozatalára. A 4., 6. és 11. pont alatti kérdések már eddig is élénk diskusszió tárgyát képezték a szaksajtóban. Ha nem is tételezhető fel, hogy a brztositandók tale quale, minden behatóbb vizsgálat nélkül befogadtassanak, ugy az eddigi tapasztalat, mely szerint a halandóság átlagán aluli mérték legalább is 20°/„-ra értékelhető, azt tanúsítja, hogy az orvosi szigor kissé túlhajtott és hogy itt is észszerű reformra van szükség, mely talán a biztosító vállalatok érdekében is áll. A nő mint biztosítandó is némi sérelemről panaszkodhatik, amennyiben sok életbiztosító intézet életképességét 10°/0-al kevesebbel értékeli. A szülés kedvezőtlen esélyei, melyek tényleg fenforognak, egyensúlyozva vannak a férfi terhére eső létért való küzdelem, a fokozott szenvedélyek, iszákosság, katonai szolgálat stb. által. Tehát itt is egyenjogúság felé kell törekedni. Talán lesz még alkalmunk a hozott határozatokat is regisztrálhatni. Nyilt kérdések és feleletek. Kinek van igaza ? (Válasz.) A fenti cím alatt e lapok utolsó számában megjelent nyilt kérdést következőkép oldom meg. Sz. I.-nek aktorátusa F.-fel szemben azon alapul; hogy F. őt, t. i. Sz. I.-t megkárosította. A factum damnificans a felperesi váltóelfogadmány jogtalan értékesítése a felperesi ingatlanra való zálogjogi előjegyzés által. A kártérítés általános szabályai szerint alperes (F.) teljes kártérítéssel tartozik felperesnek (Sz. I.), ha rosszhiszemű, azaz ha a váltó értéktelen voltát ismerte. E kártérítésnél substraháljuk a kár előtti állapotból a kár utáni helyzetet, jelen esetben tehát Sz. I. 300 frt készpénzt követelhet, mint kárának megtérítését. Ha azonban F. — a váltóbirtokos — jóhiszemű, s a váltó értéktelen voltát nem ismerhette, Sz. I.-nek a biró nem fogja a 300 frt készpénzt megítélni, mert F. csak gazdagodása erejéig felelős. Gazdagodott pedig az által, hogy Sz. M. értékes váltóját kapta az Sz. I.-féle értéktelen elfogadmány helyett . Csak a különbözet értékéig lehet felelős, s igy Sz. I. a váltó visszakövetelését csak feltételesen igényelheti. Hiszen a «gazdagodás kiadása* megkívánja az in integrum restítutio-t. Sz. I. aktorátusa F-fel szemben mind a két esetben a kártérítési jogalapon nyugszik. S ha megadjuk a kereseti jogot Sz. I-nek a jóhiszemű F-fel szemben az uj váltó kiadására, ezen aktorátus semmi esetre sem alapul az egyszemélyiségen. (L. 2. kérdés.) Sz. M. átvállalta azon adósságot, amelyről azt hitte, hogy Sz. I-t terheli F-fel szemben. Irányadók a subrogativ fizetés, a tartozásátvállalás szabályai. A keletkezett jogviszony Sz. I-t nem érinti, reá nézve ez negotium inter alios factum. Az oblationál adós is a hitelezővel (Sz. I., F-fel) szemben csak akkor léphet fel, ha a hitelező a harmadik közbenjárását el nem fogadta, elhárítja a késedelmet stb. Tartozásátvállalás által Sz M. igenis érvényesíthetné F. jogait (opt. 1,358. §.) Sz. I.-vel szemben. Következőleg Sz. M. egy személynek tekintendő F-fel, de semmi esetre sem Sz. I-vel. Bernhard Miksa dr., Budapest. Irodalom. Magánjog-politikai tanulmányok. Irta M e s z 1 é n y Artúr dr., aljegyző a budapesti törvényszéknél. Budapest, Politzer Zsigmond és fia kiadása. 1901. Ára 5 korona. Szerző, kinek nevével a hazai jogi folyóiratokban mind sűrűbben találkozunk, a föntebbi cimen bocsátja közre magánjogi tanulmányainak első sorozatát, amelyből lapunk legutóbbi száma is közölt mutatványt. A minden izében nagy tanultságra valló, érdekes munka tartalmából kiemeljük a következő főbb pontokat: Bevezető tanulmány. A nem vagyoni érdekek jogi védelméről. A magánjog hatásáról a vagyon megosztására. A hitelező poziciójaa Tervezetben. Mit várhat mezőgazdasági politikánk a magánjogtól? A szo 1gálati szerződés szociális vonatkozásaiban. — Nagyon emeli a könyv aktuális értékét az, hogy a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére való különös tekintettel készült. Magánjogi kérdésekkel foglalkozó szakembereinknek melegen ajánljuk e művet. Megjelentek Ráth Mór kiadásában: 1901: XX. t.-c. A .Közigazgatás egyszerűsítéséről.* 1896: XXVI. t.-c. a magyar közigazgatási bíróságról. Jegyzetekkel és utasításokkal. — A m. kir. igazságügyminiszter ,200/1899. I. M. E. sz. rendelete a bűnvádi perrendtartás tárgyában. — 1901: XXIV. t.-c. az összeférhetetlenségről. — 1899: XV. t.-c. az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal. — 1900: XXVII. t.-c. a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról. Második, a végrehajtási rendelettel bővített kiadás. — 1900: XXX. t.-c. a közérdekű öntöző csa:ornák létesítése tárgyában. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal. Vegyesek. A budapesti kir. magyar tudományegyetem tanrendje az igoi— go2. tanévre. Jog- és államtudományi kar. Polgári törvénykezési rendtartás. (Bírósági szervezet. Ügyfelek. Sommás és rendes eljárás. Bizonyítás.) Naponkint csütörtök