A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez (Eljárás a házassági perekben)

A JOG 259 örökösöket megperelni s a perben annak megállapítását kérni, hogy néhai Varga János a kötvényt Balázs Zsófinak adta, az azon alapuló követelést neki engedményezte s hogy ez engedményt az örökösök is elismerni tartoznak. A perre Balázs Zsófinak szüksége van azért, mert az engedmény létrejöttének megállapítása nélkül Soós János adós se fizethetne veszély nélkül Balázs Zsófinak. Bármelyik perben Balázs Zsófinak az engedmény érvényes létrejöttét kellene igazolni,— erre nézve azonban, — mint már fentebb emiitettem, — mi bizonyítéka sincsen és szerelmi viszony közte és Varga János közt nem állván fenn, még erre a szerelmi viszonyra, mint az engedményezés okára — se hivatkozhatik. Ennek folytán az ügyet a S. Elj. 95. §-a értelmében valamelyik félnek eskü alatt kihallgatása utján kellene tisztázni. Vita tárgyául se szolgálhat, hogy az állítólagos engedményezés megtörténte vagy meg nem történte felől tudomással nem bíró örökösök eskü alatt kihallgatása helyt nem foglalhat s a kérdés most már az, hogy Balázs Zsófi kihallgatható-e eskü alatt az engedményezésre vonatkozólag. Tény. hogy bármelyik perben B a 1 á z s Zsófi lenne a bizonyító fél, neki kellene tehát az engedmény létrejöttét igazolni s ő mint bizonyító fél, a S. E. 96. §-a értelmében csak akkor lenne eskü alatt kihallgatható, ha állítását valószínűvé is teszi. El kell tehát bírálni azt a kérdést, vájjon valószínűvé tette-e jogalapitó tényállítását? Tény, hogy ő mit se bizonyított. Fennforog-e tehát ennek ellenére állításának valódisága mellett a valószínűség ? Valószínűséget csak az a tény alkothatna, hogy ő van a kötvény birtokában. De épp azt tartom ez ügyben a legnagyobb kérdésnek, hogy a kötvény biitoka megállapit-e annyi valószínűséget, hogy ennek folytán Balázs Zsófi eskü alatt kihallgatásának helye lehet. Találkoztam oly véleménynyel. mely szerint a kötvény birtoka elég valószínűséget nyújt arra, hogy Balázs Zsófi eskü alatt kihallgatásának helye legyen. Nézetem szerint azonban a kötvény puszta • birtoka, — egyéb körülmények fenforgása nélkül nem valószínűsíti azt a tényt, hogy örökhagyó a kötvényen alapuló követelését a kötvény birtokosának ajándékozta. Hiszen lehetséges, hogy a kötvényt az örökhagyó megőrzés céljából avagy zálogba adta Balázs Zsófinak s Balázs Zsófi csak birtoklója a kötvénynek, sőt az se lehet kizárva, hogy a kötvény tiltott uton került Balázs Zsófi kezébe. Ezért én nagyon veszélyesnek tartanám ily esetben már a kötvény puszta birtoka mellett a birtokosnak eskü alatt kihallgatását. Ily elvvel módot nyújtanánk egyes hagyatékok kifosztására. A fennforgó esetben tehát a kötvény birtokában nem látom valószínűségét annak a ténynak. hogy az örökhagyó a kötvényen alapuló követelését Balázs Zsófinak ajándékozta, s ekként eskü alatt kihallgatásának se látom helyét. A bizonyítás ügyének ekként való állásában azt a tanácsot adtam Balázs Zsófinak, hogy a kötvényt szolgáltassa át az örökösöknek, — mely tanácsomat Bal á z s Zsófi követte is, mert még eddig a pert egyik fél sem indította meg. Lehet azonban szerintem oly eset, melynél a kötvény birtoka az engedmény létrejöttének külön igazolása nélkül is helyreállíthatja az engedmény valószínűségét. Ily esetben ugyanis szerintem kutatás tárgyává kell tenni, vájjon forgott-e fenn az örökhagyó s a kötvény birtokosa közt oly viszony, mely az ajándékozás indító okául szolgálhatott. Ilyen lehet a rokonsági, sógorsági, baráti, szerelmi stb viszony. Ha ily viszony létezését a kötvény birtokosa igazolja, ugy már helyét látom az ajándékozásra nézve Balázs Zsófi eskü alatt kihallgatásának. Ha tehát az emiitett esetben Báláz s Zsófi előadta volna legalább azt, hogy neki az örökhagyóval szerelmi viszonya volt, — ugy azt a kérdést intéztem volna hozzá, hogy e viszony egykori fennállását az örökösök elismerik-e, vagy pedig, hogy a viszonyt tudja-e bizonyítani s igenlő válasz esetén meg mertem volna kockáztatni azt a tanácsot, hogy a kötvényt az örökösöknek ne adja ki. Felmerült azonban előttem egy más kérdés, és ez az, hogy a szerelmi viszonyra hivatkozás esetén az örökösök a turpis causa kifogását találják felhozni — azzal, hogy a szerelmi viszony jutalmát a törvény nem engedi bírói uton érvényesíteni ; — felhozzák továbbá esetleg a Házassági törvény 2. §-át, mely szerint minden teljesítés kikötése arra az esetre, ha a házasság meg nem köttetnék, — semmis. Felmerült előttem az a kérdés, hogy ha felhozzák, ugy sikerrel hozhatják e fel az emiitett kifogásokat. Jogelv az, hogy a turpis causán alapuló, ugy általában a birói ótalomban nem részesülő kötelmek birói uton. tehát se kereset, se viszontkereset (esetleg beszámítási kifogás) által, — nem érvényesíthetők, — ha azonban a követelés a törvény utján kívül mégis kielégittettik, ugy a fizetett összeget az adós vissza nem követelheti. Igaz, hogy a házassági igéret nem teljesítésének esetére a törvény bármily kikötést tilt, de nem tiltja azt, hogy az illető önként, anélkül, hogy magát lekötelezné, — tegyen szolgálatot annak részére, akivel szemben házassági ígéretet tett. Balázs Zsófi azonban nem követeli szerelmi viszonyának jutalmát, se pedig a házassági igéret nem teljesítése miatt, kikötés alapján járó összeget, — hanem csupán megtartani kívánja azt a jutalmat, amit kapott s a mint ezt nem lenne köteles a jutalmazónak visszaadni, ugy nem lenne kötelezhető a jutalomnak a jutalmazó örökösei kezeihez kiadására sem. A bíróságnak tehát csak azt a kérdést kellene eldönteni, hogy az örökhagyó a kötvényen alapuló követelést Balázs Zsófinak ajándékozta-e s ha az örökhagyó életében történt ajándékozás és az ajándék tárgyának tekinthető kötvény átadásának tényei megállapíthatók, ugy megállápitandó az a tény is, hogy Balázs Zsófit az örökhagyó kielégítette, Balázs Zsófi a követelés átengedésében jutalmát már elnyerte, a már megnyert jutalmat pedig az örökhagyónak nem volt köteles, sem örököseinek nem köteles vissza, illetve átszolgáltatni. A turpis causa kifogása sikerrel csak akkor érvényesiti hető, ha Balázs Zsófi az örökhagyótól mitse kapott volna jutalmul s ily helyzetben peresítette volna jutalmáért az örökhagyót vagy ennek halála után örököseit. A fenforgó esetben azonban az örökösökkel folyó perben csakis ez tehető kérdés tárgyává, hogy az engedmény utján eszközölt ajándékozás létre jött-e vagy nem. Ennél tovább menni nem lehet s épp ezért a turpis causa kifogását az örökösök sikerrel nem érvényesíthetik. Ezekben bátorkodtam az általam tapasztalt, de perré nem vált jogesetet fenti véleményemnek megbirálhatása céljából közzé tenni. Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez. / (Eljárás a házassági perekben.)* Irta RAFFAY FERENC dr., eperjesi jogtanár. Vége.*) 715. §. Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást külföldi bíróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt jogerejü ítélettel kimondotta, az 1894 : XXXI. t.-c. 115. §-ában említett felbontási kereset az 1894: XXXI. t.-c. 107. §-ában megszabott kétévi idő letelte után indítható meg. A bontó keresetet ilyen esetben előzetes békéltető kísérlet nem előzi meg és az 1894: XXXI. t.-c. 99. §-ában szabályozott különélés elrendelésének nincs helye. A bíróság a külf öldi bíróság jogerejü ítéletében megállapított elválasztó okul szolgált tény valódiságának vizsgálatába nem bocsátkozhatik. Ez a §. is a nem érvényben lévő jogszabályokat tartalmazza. Helyes az a kijelentése, hogy a bontó kereset ebben az esetben is csak a H. T. 107. §-ában megszabott két évi idő letelte után indítható meg, ami a törvény analóg alkalmazásából is következik, mert a külföldön ágytól és asztaltól elválasztott házastársakat nem 'ehet kedvezményben részesíteni, a magyar bíróság előtt elvált házastársakkal szemben. Itt is kiemeljük, hogy a 714. §-nál említett indokok alapján határozottan elő kellene irni, hogy békéltetésnek nincs helye ez esetben sem. 716. §. Ha a házassági kereset, a mely a házasfelek magyar állampolgárságának elnyerése előtt külföldi bíróság előtt meg volt indítva és még folyamatban van, a magyar állampolgárság elnyerése után a belf öldi bíróság előtt indíttatik meg, a házassági perre vonatkozó szabályok a következő eltérésekkel nyernek alkalmazást. A kereset, a melynek megindítására nézve az 1894 : XXXI. t.-c. 57. és 83. §-ai határidőt szabnak, e határidő letelte után is megindítható, feltéve, hogy a magyar állam*) Előző cikkek a f. évi 9., 11., 13., 16., 18., 21., 24., 29., 31. 33. és 35. számokban. 1*