A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Eladósodott köztisztviselők

Huszadik évfolyam 37. szám. Budapest, 1901. szeptember hó 15. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ 1GAZSÁL.ÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR CfiíÉl, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI K Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. STILLER MOR dr. ügyvédek. Felelős szerkesztő STILLER MÓR dr. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ... 6 « Egész « ... 12 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Eladósodott köztisztviselők. Irta Ödön fi Miksa dr. budapesti ügyvéd. — Végrehajható peregyességek. Irta Horovitz Gyula dr., eperjesi ügyvéd. — Egy jogeset. Irti Berzsenyi Jenő dr., siklósi albiró. — Észrevételek a polgári pörrendtartásrúl szóló törvényjavaslat XI. ciméhez. Irta Raffay Ferenc dr. cpeijesi jogtanár. — Bizalomszegés. Irta Rónai János dr., balázsfalvi ügyvéd, ügyészségi megbízott. — Belföld. (Az igazságügyminiszternek a Németbirodalom igazságügyi hatóságaival való érintkezés tár" gyában kiadott rendelete). — Külföld. (A német polgári törvénykönyv és a tisztességtelen verseny. — Lletbiztositó társaságok orvosainak kotigreíszusa). — Kyilt kéidések és feleletek (Kinek van igaza? Válasz. Irta Bernhard Miksa dr., Budapesten). — Irodalom (Magánjogpolitikai tanulmányok. Irta Meszlény Artúr dr. — Beküldött könyvek.) — Vegyesek. — Kúriai és táblai értesítések. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. — Hirdetések. Eladósodott köztisztviselők. Irta ÖDÖNFI MIKSA dr., ügyvéd Budapesten. A Szelle—Kormos ügy óta nap-nap után látunk a napi és szaksajtóban támadásokat egyes köztisztviselők ellen, hol az illetők nem rendezett anyagi visszonyai pertraktáltatnak és ezen nem rendezett anyagi visszonyok folytán, jellemük gyanusittatik és megb zhatásuk tétetik szóvá. A napi és szaksajtó egyaránt oltalmába vette a bpesti kir. ügyészség két kifogástalan jellemű tagját a rut támadás ellen legutóbb s igen helyesen tette, mert a két kir. ügyész kifogástalanságához szó sem fér, s kétségtelen, hogy a Sommer csőddel a két ügyészségi tagnak semmi összeköttetése nem volt. Kétségtelen az is, hogy minél befolyásosabb állása van egy köztisztviselőnek, ha e tekintélyes állás és nagy befolyás dacára, szegény és adós, ez hozzáférhetetlenségének és becsületes jellemének legbiztosabb jele, mert egy hozzáférhető biró, ügyész, főszolgabíró, alispán vagy főispán, miniszteri tanácsos, rendőrkapitány, előljáró, városi tanácsos vagy polgármester nem tisztességes uton, vagyis állása- és befolyásának értékesítésével oly jövedelemre tehetne szert, hogy nem kellene zilált anyagi viszonyok közt élni, s nem kellene eladósodottnak lennie. Kétségtelen tény végül az is, hogy Magyarországban a köztisztviselők fizetése olyan kicsiny, hogy abból megélni főkép családos tisztviselőnek majdnem lehetetlen. Ennek dacára határozottan azon véleményemnek adok kifejezést, hogy nem szabadna megtörténnie, hogy a közéletben tekintélyes közhivatali állást töltsenek be oly egyének, kiknek fizetése és minden illetménye állandóan le van foglalva, sőt házi bútoraik sem képezik tulajdonukat, vagy hogy köznapiasan szólva rajtuk egy krajcár sem hajtható be, s az iparos vagy kereskedő, ki ezen viszonyt nem ösmerve, hitelezett az illetőknek, árujának vételárát vagy munkájának diját meg ne kaphassa egy nagyobb közhivatalt betöltő egyéntől. Egy önálló működési körrel biró tisztviselővel szemben a hitelező ugyanis nem áll ugyanoly viszonyban mint más emberrel szemben. A kereskedő nem tagadhatja meg járásbirájának a néhány forintnyi hitelt, mert hisz egyéb követeléseit más adósai ellen éppen ezen járásbirónál kell érvényesíteni, s ha a jogi kérdés vitássá válik, éppen ezen járásbiró van hivatva neki igazat adni, vagy őt jogos igényeitől esetleg elütni. Az iparos vagy gyáros nem tagadhatja meg a szolgabíró vagy rendőrkapitánytól a hitelt, midőn minden előforduló ipari kérdésben ugyanezen szolgabíró vagy rendőrkapitány képezi az iparhatóságot s őt jelentékeny pénzbirsággal büntetheti, vagy iparának gyakorlásától el is tilthatja. Épp oly kevéssé tagadhatja meg a városi vállalkozó, vagy a várossal bármily szerződésben álló fél, a városi tanácsos- vagy polgármestertől a hitelt, midőn ujabb szerződés vagy vállalat elnyerése éppen a tanácsos-vagy polgármesterektől függ. Ha pedig a fent elősorolt személyeknek bármelyike adott esetben mégis megtagadja a hitelt s ügye az illető köztisztviselő előtt nem tetszése szerint nyer elintézést, minden körülmények között nem ügye igaztalan voltának tulajdonítja a kedvezőtlen határozatot, hanem annak, hogy épen a hitelt megtagadta s ezzel a tisztviselői állást megillető bizalom óriási csorbát szenved. Legszomorubbak e tekintetben a viszonyok sajnos épen Budapesten. Nemcsak a közigazgatási szak minden ágában vannak igen tekintélyes köztisztviselők, kiknek fizetése állandóan le van tiltva s ingóik vagy egyáltalában nincsenek vagy nem közelíthetők meg, hanem főkép a birói karban (még a kir. táblán és Kúrián is olykor) igen sok biró van, kinek fizetése állandóan le van tiltva s kiknél egy árva krajcár sem hajtható be s akik igen gyakran láthatók mint alperesek a birói tárgyaló teremben s mint halasztást kérők az ügyvédek előszobájában. Nem kell tovább fejtegetnem, hogy mily lealázó egy kúriai vagy táblabiróra (miniszteri tanácsos- vagy osztálytanácsosra) ha a szabó, vagy mészáros számláját egyáltalában nem tudja megfizetni, hogy minden hóban ott áll az ügyvéd I előszobájában a 10—15 frt részletre ujabb halasztást kérni, melyet az ügyvéd meg nem tagadhat, vagy ami még annál is rosszabb helyzet, midőn a biró fizetése a valószinü életkort meghaladó időre akár egy rokon javára egy nagyobb összeg erejéig, akár a régi hitelezők megmérhetlen sokasága által le van foglalva. Ha valakinek, ugy a biró nevének utólérhetlen magasságban kell állania, minden gyanú- és minden lealázással szemben, hogy Isten és király nevében s csak saját lelkiismeretének számolva, dönthesse el a felek közötti jogvitát, vagy döntsön polgártársai szabadsága és becsülete felett. Ha azonban bíróról köztudomású, hogy el van adósodva, legyen bármennyire hozzáférhetlen, ismét az az eset áll elő, hogy a felek nincsenek megnyugodva ítélkezéseiben s legyen az bármenny ire igazságos, külbefolyásnak s főképen megvesztegetésnek hajlandók betudni minden oly határozatát, mely akár anyagi érdekeiknek, akár erkölcsi reputációjuknak ártalmára van. S minthogy a biró funkciója közjogi cselekmény, ha közérdek kívánja meg, hogy a biróság intézkedéseiben a felek megnyugvást találjanak, — közérdek kívánja meg azt is, hogy az igazságügy kormány útját állja annak, hogy a polgárok anyagi érdekei, szabadsága, és becsülete felett oly emberek ítélkezzenek, kiknek minden ténykedéséhez a gyanú árnyéka férkőzik az érdekeltek szivébe. Mert ezzel megdől az igazságszolgáltatásba vetett hit és bizalom, megrendül a társadalmi egyensúly s az igazságszolgáltatás elleni rágalmazásoknak tág teret nyit, amint ezt épen jelenleg látjuk, midőn a bíróságok ítélkezése és határozatai elleni gyanúsítások és rágalmak, a birói ítéletek hírlapi felülbírálása napirenden van. Ezt pedig az igazságügyi kormánynak szanálnia kell minden áron és a legradikálisabb eszközökkel. A fővárosi összes nagyobb részvénytársaságoknál elfogadott szabály, mely a hivatalnok felvételénél szerződésszerüleg lesz kimondva, hogy amennyiben fizetése letiltatik és a letiltás bizonyos határidőn belül fel nem oldatik s az ügyet bizonyos határidőn belül nem rendezi, elbocsájtatik állásából. Ha magántársulatok ennyire megóvják hivatalnokaik reputációját és ezzel együtt magának a társaságnak reputációját is, mennyivel inkább kötelessége az államnak a tisztviselőivel, tisztviselőtársaival, a polgárokkal és saját közjogi reputációjával szemben. Lapunk, mai száma 12 oldalra terjed-