A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 36. szám - Német birod. törvény a magán biztosító vállalatokról

142 A JCG bályszerü megállapítására és arra utasittatik, hogy hozzon a költségnek ki által leendő viselésére is kiterjedő uj Ítéletet. Indokok: Alperesnek első sorban az a panasza, hogy a haszonbérleti szerződés a haszonbér fizetésének elmulasztása okából megszüntethető azért sem volt volna, mert a haszonbér fizetése elmulasztásának jogkövetkezményéül a haszonbérleti szerződés megszüntethetése szerződésileg ki nem köttetett, és mert felperes a jelen perben magát a haszonbérfizetést is keresete tárgyává tette, már pedig a haszonbérleti szerződésnek a haszonbér fizetése elmulasztása okából megszüntetésére és egyúttal az illető haszonbéri részlet megfizetésére irányuló kereseti kérelem jogilag egymást kizárja. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint a haszonbér fizetésének elmulasztása még akkor is maga után vonhatja a haszonbérleti szerződésnek megszüntetését, ha ez a szerződésben kifejezetten kikötve nincs és mert a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt indított per folyama alatt is és addig, a míg a haszonbérlő a bérleményt tényleg használja, a haszonbéri összeget jogosan követelheti. Egyéb ékben alperes panasza lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ítélete illetve a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint ugyanis felperes az 1900. február hó 18-ik napján beadott keresetével a közte és alperes között egy vízi malomra nézve létesült haszonbérleti szerződést megszüntetni és alperest 1,000 korona haszonbérben elmarasztalni azért kéri, mert alperes az 1900 febiuár hó 15-ik napjától ugyanaz év május hó 15-ik napjáig terjedő \ évre esedékes azt az 1,000 korona haszonbért az 1900. február hó 15-ik napján, mint szerződésileg kikötött határidőig ki nem fizette; alperes pedig védelmül felhozta azt is, hogy felperes a bérleményt még az 1899. év december havában zár alá vétette és azóta zárgondnoki kezelés alatt tartja és hogy felperes a szerződés ellenére nem intézkedett a víztartó csatorna használhatására vonatkozóan az iránt, hogy a malom hosszabb fennakadás nélkül üzemben tartható legyen, továbbá hogy a szerződés ellenére felperesnek kéthdmi uradalmi alkalmazottjai nem őröltettek a malomban. Az alperes részéről védelmül felhozott ezek a körülmények ténybeli valóságok esetében anyagi tartalmuknál fogva esetleg felperes kereseti kérelmének jogosultságát egészben vagy részben megszüntethetik, és igy az a védelem magára a felperesi kereset érdemére vonatkozó olyan kifogás, a mi alakszerű viszonkereset vagy számszerű beszámítási igény támasztása nélkül sem mellőzhető. mert habár az által, hogy a felperes a bérleményt zár alá vétette és zárgondnoki kezelés alatt tartja, alperes a haszonbér fizetésének kötelezettsége alól feltétlenül még nem menekült; azonban tekin ettél arra, hogy a haszonbér a bérlemény használatának ellenértéke és hogy a haszonbérbeadó ezt a használatot a haszonbérlőtől el nem vonhatja, az esetben, ha a közvetlen használatot alperestől maga a lelperes vonta el a zárlat kieszközlésével, a zárlat ideje alatt esedékes haszonbért felperes esetről esetre első sorban a zárlat alatti jövedelemből követelheti, az alperestől pedig c-ak akkor és annyiban, ha és a mennyiben abból a jövedelemből ki ne;n kerül: következésképen annak megállapítása nélkül, hogy a zárlat alatti jövedelemből az a haszonbér egészben vagy részben ki nem kerül, az sem állapitható meg, hogy alperes tartozott-e és mennyi haszonbért fizetni és igy e fizetés elmulasztása által alperest jogilag számításba vehető késedelem terheli-e f és mert a haszonbérbeadó tartozik a bérleményt a szerződéshez képest a haszonbérlő rendelkezésére bocsátani és íentartani, továbá a maga részéről a bérlemény kihasználása körül szerződésileg elvállalt kötelezettséget teljesíteni; ellenkező esetben a haszonbérlő a haszonbéri követelésével szemben a nem szerző- • désszerü használhatás mérvéhez képest megfelelő és a birói megállapítás tárgyát tevő és külön felszámítás nélkül is megállapítható bérleengedést követelhet; következésképen alperes részéről a víztartó csatornára és a malomból a felperesi alkalmazottak elmaradására vonatkozóan felhozott kifogás érdemi méltatása nélkül szintén nem állapitható meg az, hogy alperes mennyi haszonbért tartozott fizetni és igy e fizetés elmulasztása által alperest jogilag számításba vehető késedelem terheli-eTéves tehát a felebbezési bíróságnak az az indokolása, a mely szerint alperesnek ama kifogásait azon az alapon mellőzte, hogy a záriati jövedelem feleslege különben is alperest illeti meg, hogy alperes vagyoni igényeit összegszerűen és közelebbről nem részletezte és hogy azok a kifogások egyáltalában nem alkalmasak arra hogy felperesnek szerződéses jogai érvényesítésében akadályul szolgáljanak vagy alperest szerződésileg elvállalt esedékes fizetési kötelezettségei alól menfesitsék. Minthogy pedig a felebbezési bíróság e téves jogi felfogásból kiindulva, alperes ama kifogásaira vonatkozóan a tényállás megállapításába a maga egészében, tehát az alperest ssetleg megillethető bérleengedés összegére vonatkozóan sem bocsátkozott és igy a tényállás e hiányosságánál fogva ama alperesi kifogások jogi jelentősége és ekként a per érdeme e helyütt el nem dönthető: ezeknél fogva a S. E. 20Í. §. értelmében a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani. (1901 január 29. G. 596'1903. sz. a.) Az elvált nejének tartására már jogerős ítélettel kötelezett férjnek eme kötelezettségére a nő későbbi vagyoni körülményei többé nem bírhatnak befolyással: a férj hagyatékára megnyitott csöd e kötelezettség megszüntetésére szintén nem szolgál alapul j az 1804 • XXXI. t.-c. 92. íj ának az a rendelkezése, hogy a férj örökösei a tartásnak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhetik, alkalmazást nem nyerhet. (A m. kir. Kúria : 1901. július. 7. 8,854/900. sz. a.) ^ az okiratot, mely szerint a felek jogviszonyából folyó vitás kérdésekben a tőzsbebiróság dönt, a fél azzal a kijelentéssel irja alá. hogy tartalmával egyetért, ezzel a tőzsdebiróság illetékességének kikötését magára nézve is kötelezőnek fogadta el. (A m. kir. Kúria: 1901- június 18. 759/901. sz. a.) Ha a családi név viselésére vonatkozó vitás kérdés házassági köteléken alapul, annak eldöntése a házasság megszüntetése után is a bíróságok hatáskörébe tartozik. (A m. kir. Kúria : 1901. január 9. 5,336. sz. a.) A szabadalombitorlás miatt emelt panasz folytán a panasz tárgyát képező gyártmányokra előzetes zárlat foganatosíttatván, a zárlat által okozott kár megtérítésére, noha a panaszolt felmentetett, a panaszos nem kötelezhető abban az esetben, ha a panasz nem találtatott mindsn alapot nélkülözőnek és panaszosnak a bitorlasi per megindítása körüli rosszhiszeműsége meg nem állapitható. (A m. kir. Kúria : 1901. június 12. 408'901. sz. a.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a hagyatékot terhelő adósság kifizetéséhez, amennyiben az örökhagyó ettől eltérően nem rendelkezett, vagy az örökösök az adósság kifizetése tekintetében mas megállapodásra nem jutottak, az örököstársak örökrészük arányában hozzájárulni tartoznak. Az örököstársaknak ezen egymás közötti jogviszonyára nincsen befolyással az a körülmény, hogy a kérdéses adóság egyik ingatlanra be volt kebelezve. (A m. kir. Kúria: 19J1. június 4. G. 201/901. sz. a.) 154. sz. a.) _ Ha a felperes követelésével elutasittatik és perköltségben marasztaltatik, az ítéletnek a perköltségre vonatkozó részére a végrehajthatóság nem mondható ki. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: 1901. jun. 5. E j A jogellenes cselekmény vagy mulasztás egymagában még nem foglalja magában rosszhiszeműséget és rosszhiszemű birtokosnak csak az tekinthető, a ki tudva azt, hogy a birtok nem őt, hanem egy harmadikat illeti, a birtokot ennek felhívása ellenére sem bocsátja át (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: 1901. máj. 1. I. G. 233. sz. a,) A kikötött haszonbér a haszonbérbe adott ingatlan haszonélvezetének ellenértékét képezi, következően a haszonbérlő annak fizetésére csak akkor köteles, ha viszont az ingatlan haszonvételében nem akadályoztatik. A gyámsági törvény 113. S-a csak a közönséges gyámra nyer alkalmazást, ellenben az anyára, mint t. t. gyámra nézve a 35. 4?. szerint a 20. tj. rendelkezései az irányadók, e szerint pedig a haszonbérbe adáshoz gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: 1901. febr. 14. G. 3. sz. a.) A házasság tartama alatt született gyermek származásának törvényességét a férj jogutódai az esetre egyáltalán nem vitathatják, ha a férjnek a gyermek születéséről tudomása volt s annak törvényes származását maga kétségbe nem vonta, avagy ha a jogutódok azt nem bizonyítják, hogy a férj a származás törvénytelenségének megállapítására irányzott eljárás folyamatba tételében akadályozva volt (A m. kir. Kúria: 1901 márc. 20. 116. sz. a.) A gyárosnak nem szabad megengedni, hogy a munkás az előirt védökészülék használatát munkaközben mellőzze, hanem tartozik felügyelni, hogy ilyesmi elő ne forduljon, mély felügyelet kötelezettsége alól fel nem menti a gyárost, hogy a munkások a gyárban kifüggesztett írásbeli figyelmeztetéssel a gépek védökészülékének használatára vannak utasítva (A m kir. Kúria : 1901. máj. 26: 7,448/900. sz. a.) Midőn a hagyaték részben ági, részben pedig szerzeményi természetű vagyonból áll s e két külömböző természetű vagyonban külön örökösödésnek van helye, a hagyatéki terhek első sorban a szerzeményi vagyonból, az abban részesülő örökösök által elegitendo^kv és az ági vagyont s illetve annak örököseit csak másodsorban, t i. csak akkor és csak annyiban terhelik, ha és a mennyiben azok fedezésére a szerzeményi vagyon nem elegendő. (A m. kir. Kúria: 1901. jun. 19. 7,393/900. sz. a) A törlési keresetnek a tkvi rendelet i48. és következő szakaszai szerint alapját és feltételét az a körülmény kénezi hoev felperes a megtámadott telekkönyvi bejegyzés által nyilvánkonyvi jogaiban sértve legyen. Minthogy a fél nyilvánkönyvi jogaiban az előjegyzés által is sértve van. az a körülmény hogy a nyilvankonyvi jog csak elő van jegyezve, ha az előjegyzett jog érvényesítése s igy az előjegyzés igazolása iránt a kereset mef