A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 35. szám - Az üzleti könyvek bélyegkötelezettségéről

A JOG 247 Ez az aggály azonban, -- mint a döntvény megokolása kifejti — alaptalan. Aránylagos fizetési kötelemről több személyre intézvényezett váltónál azért nem lehet szó sem, mert ugy a német váltótörvény, mint általános fölfogás szerint a váltóösszeg egysége absolut követelmény. Az ily váltónak tehát az a természetes és adott magyarázata, hogy a fizetésre való utalványozás, ugy amint szól, osztatlanul van több incézvényezetthez intézve, ennélfogva az elfogadás végetti bemutatásnál az intézvényezettek mindegyikének a váltó teljes összegének adósává kell magát az elfogadvány által tennie. Ha tehát a több személyre való együttes intézvényezést arra irányulónak tekintjük, hogy a váltó elfogadása által az intézvényezetteknek a váltóösszegért való együttkötelezettsége álljon elő, ugy az ilyen váltót továbbító kibocsátó, vagy forgató azt igéri, hogy a váltó vevőjének az intézvényezettekben együttes adósokat fug szerezni s ebből következik, hogy az elfogadás hiánya miatti visszkeresetnek már akkor van helye, ha az intézvényezettek közül csak egy is nem, vagy megszorítással fogadja el a váltót s a miatt az óvás fölvétetett. Másfelől az, aki az ilyen többekre nézve intézvényezett váltót elvesz, köteles beváltás céljából minden egyes intézvényezetthez fordulni és csak ha ezen a módon sem sikerül fizetéshez jutnia és ez óvás által meg van állapítva, csak akkor van joga fizetés hiánya miatt visszkeresetre. Az 1899. évi határozat még azt is fölhozza a többekre intézvényezett váltó érvénye ellen, hogy ez cda vezetne, hogy egy és ugyanaz a váltói lépés — összefüggésben az elfogadással — az intézvényezett részéről több önálló kötelmet létesítene és hogy ez meg nem férhet a váltótörvény elveivel. Az előbb emiitett 81. §. ez ellen nem bizonyít, mert abból, hogy egy fő kötelezettséghez egy másik kötelezettség, mint járulékos, csallakozhatik, még nem szabad több főkötelezettségnek egymás mellett való fennállását következtetni Minden további nélkül világos — fejti ki ezzel szemben a most hozott döntvény indokolása — hogy oly váltónál, amelynek többekre való intézvényezése által, összelüggésben az elfogadással, több kötelezettség létesítése ven célba véve, ez az ellenvetés sem bír jelentőséggel, mert hiszen itt csak egy és ugyanazon pénzösszeg kifizetésének kötelezettsége vállaltatik át és nincs megmagyarázva, hogy miért ne férne össze több ilyen elfogadói kötelemnek egymás mellett való fennállása a váltótörvény elveivel, mikor pedig ezekkel az elvekkel összefér az, hogy saját váltónak többek által való kibocsátása által a kibocsátók részén nem áll elő ugyanoly nemű kötelezettségek többsége, é; pedig olyan kötelezettségek többsége, amelyek abban is egyneműek, hogy egyikök sem járulékos természetű. Végül utal az indokolás arra a közismert tényre, hogy váltót érvényesen lehet közkereseti társaságra intézvényezni, holott nem vonható kétségbe, hogy a cég elfogadói nyilatkozata által nemcsak a társaság ez alatt a cég alatt, hanem minden egyes társtag is igénybe vehető, mint váltóadós. Irodalom. A magyar polgári perrendtartás tervezete immár német nyelven is napvilágot látott a következő cim alatt: «Gesetz-Entwurf einer ungarischen Gvil-Processordnung. Umgearbeiteter Entwurf, veröff'entlicht durch den k. u. Justizminister.» A fordítást eszközölték Sgalitzer Gyula dr, a német nyelven és az igazságügyminisztérium anyagi támogatása mellett (miért nem részesülnek a magyar jogi folyóiratok is ily támogatásban ?) megjelenő *Zeitschrift für Ung. Öff. u. Privatrecht> szerkesztője, és P o 1 1 ák Miksa dr. bécsi védőügyvéd. A 28* oldalra terjedő munka a M a n z-féle jó hirnevü könyvkereskedés bizományában jelent meg. Ara 3 korona. A bizományképeni kiadás arra vall, hogy a külföldi kiadó cégek nem nagy anyagi sikert várnak ezen mü kiadásától. Az erkölcsi sikerről még ezúttal nem nyilatkozhatunk, előbb össze kell hasonlítanunk az eredetit a fordítással, a mi kis időt igényel. Mindjárt első pillantásra azonban feltűnik, hogy miért nem adtak a fordítók egy kis tájékoztató bevezetést? Beküldetett. Az uj orvosi díjszabás és az orvosi szolgálat díjazására fennálló szabályzat. Irta F á y Aladár dr, kir. közegészségügyi felügyelő. Ezen füzet' a K a'm p i s János dr által szerkesztett Közigazgatási Könyvtárnak f. évi 6. száma. Ára 1 K. 20 fii. Megjelent: Athenaeum 5 Filozófiai és államtudományi folyóirat. A magyar, tud. Akadémia megbízásából szerkeszti Pauer Imre dr. osztálytitkár. X. évfolyam, 3. szám. A magyar tud. Akadémia kiadása. Vegyesek. Sorba vesszük a vidéki jogakadémiák évkönyveit, mindenik erősen lüktető életről és a jogtudomány fejlesztése iránti érdeklődésről tesz tanúságot. Ez alatt pedig mély és előkelő hallgatásba burkolódzik a budapesti m. kir. tudomány-egyetem, melynek tanári kara — tisztelet a nagyon gyér kivételeknek — már rég leszokott arról, hogy a jogirodalom terén bármily számot tegyen. Maholnap ezen egyetem már csak a szellemi rokkantak menháza lesz és a milyen a tanár, olyan a hallgató. Csodálkozhatunk-e ezek után az egyetemi ifjúság körében is grassáló szellemi sivárságon és az ott folyton ismétlődő botrányokon r Valamit csak kell tenni és ha a tanárok—nem tudnak ? — de nem, nem képesek! — a tudomány iránti szomjat hallgatóikba beojtani, akkor csak természetes, hogy az politikai szereplésre vágyódik és faute de mieux klerikális uszályhordozóvá elfajul. — Ujabban vettük a nagyváradi kir. kath.*i jogakadémia almanachját az 1900—1901. évről. Az igazgató: Bozóky Alajos dr. tanár megnyitó beszédébőlkiemeljük az alábbi az ifjúsághoz intézett sorokat: «Győződjünk meg személyesen arról, hogy e falak között nem rideg tudósokkal, hanem az önök javát szivükön hordozó nemeskeblü jóbarátokkal fognak önök érintkezni, a kik nem elégszenek meg azzal, hogy önöket csupán a tudomány igazságaiba beavassák, hanem akik ezenfelül arra is törekszenek, hogy egyúttal az igazi humanizmus,az önzetlen hazafiság, a polgári erények alapelveit csepegtessék ifjú sziveikbe és hogy ép azért nyíltan és minden tartózkodás nélkül fordulhatnak tanáraikhoz, valahányszor eg y b en-m á s ba n útbaigazításra van szükségük. Mi nem idegenekként, hanem jó barátokként, hogy ugy mondjam, egy nagy családnak tagjaiként állunk szemben egymással stb.> . . . Milyen arcfintoritással fogadná a budapesti nagyságos, méltóságos vagy kegyelmes tanár ur azon szerencsétlen hallgatóját.aki őt hason célból felkeresné ! A megnyitó beszédet követi- Némethy Gyula dr magántanár tanulmánya «Az Übermensch filozófiája és a művelődéstörténetről.* Nagy veszteség érte a tanári kart a lefolyt tanévben Sipos rtrpád dr., a magyar és osztrák magánjog és a magánjog tanárának 1901. évi tebr. 9-én történt elhunytával. A tanári kar áll: 1. Bozóky Alajos dr., a római jog ny. r. tanára, igazgató; 2. Molnár Imre dr., a nemzetgazdászat, pénzügytan és m. pénzügyi törvényeknek és «tételes nemzetközi jognak* ny. r. tanára; 3. Persz Adolf dr., a jogtörténet és egyházjog ny. r. tanára, az államszámviteltan magántanára; 4. Nagy Ernő dr., az encyklopédia, magyar közjog és politika ny. r. tanára, a legujabbkori történet előadására feljogoUtott tanár; 5 Hoványi Gyula dr., a jogbölcsészet és büntető jog ny. r. tanára; 6. Szolcsányi Hugó dr., a statisztika és m. közigazgatási jognak ny. r. tanára; 7. Magyary Géza dr., a peres és perenkivüli eljárás, keresk. és váltójog ny. r. tanára; 8. Sipos Árpád dr. elhunyta folytán a magyar magánjog az év hátralevő részében Bozóky Alajos dr. igazgató által adatott elő. Magántanárok voltak: Hoványi Ferenc )dr., orvost., a törvényszéki orvostan és közegészségtanból; Károlyi Iván dr., giran. tanár a bölcsészeti erkölcstanból; Némethy Gyula dr., theologiai tanár a művelődéstörténetből. Helyettes tanár képpen működött: Bozóky Ákos dr., t. főorvos a tszéki orvostan és közegészségtanból. i\ vizsgálati bizottságok állottak az I. és II. alapvizsgálati, a jogtudományi és az államtudományi államvizsgálati bizottságokból. Egy külön rovat beszámol a tanárok irodalmi működéséről, mely őszintén vallva elég sovány. De honnét is vennék a munkakedvet, mikor a sokkal jobban dotált egyetemi tanárok az irodalmi működést szégyenletesnek tartják. Ifjúsági egyletek. 1. A joghallgatók segélyegylete 20,678 K. 52 f. alaptőkével; segélyezésben részesült 23 joghallgató 1,030 K értékben. (!!) 2. Az önképző és olvasó egylet 2,168 K. 63 f. alaptőkével. A kör résztvett a budapesti k. egyetemi «Sz. Imre egylet zászló szentelése ünnepélyén* és a Selmecbányái diák kongresszuson stb. Hallgató volt összesen 222 (I. é. 87, II. é. 64, III. é. 38, IV. é. 35.) Ösztöndíjas volt 43. 1,000 K.-tól 30 K.-ig terjedő összeg erejéig. Első alapvizsgára jelentkezett összesen 75, ebből képesittetett 64; a második alapvizsgára jelentkezett 66, képesittetett 51; az államtud. államvizsgára jalentkezett 20, képesittetett 17; a jogtud. államvizsgára jelentkezett 21, képesittetett 20. Az akadémia könyvtára áll 12,280 kötetből 59,867 K. 14 f. értékben. Itt is szerettünk volna némi bővebb részletezést. Mert nem közömbös mire forditta tik a vételre szánt összeg, mely a lefolyt évben 1,295 K. 60 f.-re rúgott. A kecskeméti Ev. Ref. Jogakadémia tanrendje az 1901 — 902-sk tanév I-ső felében. I. Első évi jogi tanfolyam. Római jog; hetenként 8 óra, előadja Pázmány Zoltán dr. — Magyar alkotmány- és jogtörténet; hetenként 7 óra, előadja Móric Károly dr. — Bevezetés ajog- és á 11 a m t u d o m á n y o k b a ; előadja J á s zi Viktor dr. II. Másodikévi jogi tanfolyam. Nemzetgazdaságtan; hetenként 5 óra; előadja Sz i g e t h y Lehel dr. —Jogbölcsészet; hetenkét 6 óra, előadja Tegze Gyula dr. — Magyar magánjog, hetenként 5 óra előadja Kiss Albert dr. — Művelődéstörténet; hetenként 4 óra, előadja Kovács Pál dr. III. Harmadik évi jogi tanfolyam. Büntetőjog; hetenként 5 óra, előadja Tegze Gyula dr. — Osztrák magánjog *) Az intézet a kath. tanulmányi alapból tartatik fenn.