A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Dologi jog- a polg. törvénykönyv tervezetében

205 Hol vannak a mi törvénytervezetünkben ezek a distinc­tiók ? Sehol. Ki fogja és mikor ezeket a distinctiókat meg­tenni s ezen distingvált esetek mindenikére megfelelő törvény­szakaszt alkalmazni? Nem tudom. De az bizonyos, hogy a mig az itteni megkülömbezteté­seket töl nem veszi valamely törvénykönyv magába, addig az ingatlanra vonatkozó törvényhozás és bíráskodás egy kalap alá es'k a tjkvek behozatala után is az ingókra vonatkozó törvényhozással és bíráskodással ; vagy pedig akkor elesik a hármas védelem, a tjkvi tulajdonos a valódi tulajdonos rová­sára fog dolgozni, vagy megfordítva: avagy pedig a birtok védelme esik el egyik (tjkvi), másik (valódi) tulajdonossal szem­ben vagy megfordítva. A valódi tulajdonos és tényleges birtokos joga és rendelke­zése fölötti megállapodások ugy az elméletben, mint a gyakor­latban elég megnyugtatók és kielégítők ; nem is csoda, mert a birtokjog és tulajdonjog több évezredes történeti ideje alatt volt alkalma a codíficatiónak megfelelő módon széttekinteni; de a tjkvi tulajdonjog egészen uj dolog, ezen dolgokra nézve hiányzanak azok a szabályok, melyek a lehető tökély érdekéből kötelesek a birtokjog és valódi tulajdonjog szabá­lyait is respectálni. A tjkvi tulajdonra vonatkozó szabályok megalkotásával ugy vagyunk, vagy legalább olyan formán, mint az ABC kettős betűivel : az egyes betűt feltalálták régen mások mind és most mi nem vagyunk képesek egy­két pár kettős betű helyett egyest beállítani, pedig erősen akarjuk. A tjkvi tulajdonos jogára és rendelkezésére vonatkozó felfogások nagyon divergensek, nagyon szétágazók elméletben és birói praxisban egyaránt. Én mint gyakorló ügyvéd lép­ten-nyomon összeütközésbe jövök az ujabb tekintélyek nyo­mása alatt álló bírákkal, midőn a tjkvi tulajdonos joga van kérdés alatt és épen ez a mindennapi vita kényszeritett reá, hogy a törvénytervezet azon részének, mely a dologi jogot tárgyalja, bírálatába bocsátkozzam. Mondottam, hogy a birtokban lévő és tjkvileg is kitünte­tett valódi tulajdonos helyzete sohasem lehet vitás. Ezt — ugy hiszem — elismeri mindenki. Azt is mondom — és ezt meg tudja mindenki — hogy telekkönyveink folytonos poc­kolás után sem felelnek meg a tényleges jogi állapotnak és ebből származott s származik az ingatlanra vonatkozó perek 90 százaléka. Ezekből azután világosan következik, hogy a törvény korántsem azoknak a jogosítottaknak szükséges, kik egy személyben valódi tulajdonosok is, tjkvi tulajdonolok is ugyanazon ingatlanra nézve, hanem azon perlekedőknek, kik egyfelől mind valódi tulajdonosok, másfelől, mint tjkvi tulaj­donosok szemben állanak ugyanazon dologra nézve. Es szük­séges a törvény azoknak is, kik egyfelől mint tulajdonosok (valódi és tjkvi), másfelől pedig mint tényleges birtokosok vitatkoznak ugyanazon dolog jogosultsága felett. Ezekben a vitákban minő fontosságot tulajdonít­sunk külön-külön a tjkvi bejegyzésnek és külön-külön minő joghatálylyal mérjük a tjkvi tulajdonos jogát, a tervezet egé­szen fogyatékos; abban pedig, hogy az ujabb doktrínák nyo­mán, melyek félrevezetik jogász ifjainkat és részben a birói kart, túlságos sok tartalommal ruházza fel a tjkvi tulajdonos jogát: határozottan téves uton jár. Polgári társadalmunk socialis mozgalmainak befolyása alatt ugy a codificatio, mint a birói ítélet, az osztályok és vagyoni különbségek némi csekély paralisalásául, észrevehető­lég az adósoknak kedvez általában ; ujabban azonban kizáró­lag a tjkvi jogok megítélésénél, feltétlenül igazat ad a telek­könyvre támaszkodó követelőnek ugy a codificatio, mint a birói gyakorlat. Miért van ez ? Azért, mert a tjkvi tulajdonos jogát túlbecsülik ; a tjkvi hitel védelme érdekében túlhajtanak a határon és ez által megtámadva van a jogszerű valódi tulaj­don, a békés birtok ; a tjkvi kitüntetés váltónyargalássá ala­kul és jogforrását képezi a rosszhiszemű szerzőknek a valódi tulajdonosok kárára. A forma elöli a lényeget. Ezen téves irány befolyása alá került a tervezet is ; ennélfogva elejtette a hár­mas védelem igazságos, természetes és harmonikus kielégíté­sére tartozó kötelességét: elejtette a tényleges birtok és valódi tulajdon védelmét a tjkvi tulajdon kedvéért. A tervezet a tulajdonról szóló fejezetek megirását azzal a kijelentéssel kezdi, hogy a tulajdonos jogosítva van a ő dol­gáról tetszése szerint rendelkezni és más mindenkit a rendel­kezésből kizárni. Későbbi fejezetében (659 — 685 §.) a tulaj­donból származó követeléseket sorolja fel; ámde egyátalában sehol sem emliti a tjkvi tulajdont sem az abból származtat­ható követeléseket. Természetesen következik ebből, hogy az ide vonatkozó törvényszabályok sincsenek sehol. Ez az eljárás teljesen igazolja a tervezet fogyatékosságát. Bizonyára, ha a tervezet több súlyt fektetett volna a tapasztalati életre, mint a külföldi codificátiókra és megmoho­sodott doktrínákra, akkor a mi tervezetünk s ennek alapján a mi törvényünk volna a legeredetibb, de egyszersmind a legjobb is minden törvények között. Nem igy történt. A tervezet helytelen irányát pedig az a cim igazolja, mely a tjkvi jogokra vonatkozó általános szabályokkal foglal­kozik (525—529 §.). Ingatlan tulajdonának átruházásához tjkvi bejegyzés szük­séges (525. §.) ; a tjkvi bekeblezés jogv ál toztató hatálya közvetlenül beáll (539. §.). Mit magyaráznak a kijelentések ? Először kétséget támasztanak : váljon a tervezet, midőn a tulajdonról szóló fejezetében a tulajdon kérdéseit s az arra vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja, nem-é épen a tjkvi tulaj­dont tartja szem előtt; váljon midőn a tulajdoni kereset jog­alapját és megítélhetőségét fejtegeti, az alatt nem-é épen a tjkvi tulajdoni keresetet érti-e; váljon midőn a tulajdonost mindenütt szembe állítja a birtokossal, nem épen a tjkvi tulajdonost lépteti-e fel mindenütt ? ? ? E kérdésekre épen e percben, midőn azokat irom, sze­retném a tudós szerző válaszát hallani, mig t. i. fejtegetései­met tovább nem vezetem. Azt hiszem- különben, hogy a tervezet szerzőjének vála­sza igen is az, hogy miután ingatlan dolgokra nézve beállit­tatott a tjkvi intézmény, miután ingatlan tulajdonának átruhá­zásához tjkvi bejegyzés szükséges, miután a tjkvi bekeblezés jogváltoztató hatálya közvetlenül beáll — semmi kétséget sem idézhet elő a tervezet, mert hát a tervezetben tulajdonos alatt, ingatlan dologról lévén szó, mindenkor a tjkvi tulajdonos értendő. Ezt a választ nyújtják a tervezet szakaszai is (551 — 556), midőn az eredeti bejegyzés és átruházott bejegyzés megtámadhatóságát tárgyalják. Már most mi következik ebből ? Vissza kell vonnom épen most kijelentett azon állításai­mat, mintha a tervezet sehol sem említené a tjkvi tulajdont s az abból származtatható kereseteket; mintha ezen keresetekre hiányzanának a megfelelő szabályok ; mintha e miatt lenne fogyatékos és hézagos a tervezet. Igenis, épen a tjkvi tulaj­donra van gondja csakis a tervezetnek ! Hát ez a dolog azonban igy sincs jól. Ki merné azt álli­tani, hogy minden tjkvi tulajdonos egyszersmind valódi tulajdonos is? Senki. Hol van hát akkor a valódi tulajdon védelme a tervezetben ? Az ingatlanra vonatkozó perek nagy százaléka (ha nem is épen 90, mint előbb mondtam) a tjkvi és a valódi tulajdonos között tapasztalható, ezt mint gyakorló ügyvéd mondom. A tjkvi intézmény hitelét egyenesen az teszi inga­dozóvá, hogy a tjkvi tulajdonos nem egyszersmind valódi tulajdonos és hogy a valódi tulajdonosnak tulajdona másnak a nevén van tjkvileg kitüntetve. Az innen származó perek a leg­kényesebb perek. Ott, ahol — ismétlem újból — a birtokos a tjkvi és valódi tulajdonossal egy személy, nem keletkezhetik vitás kérdés, t. i. magánjogi vitás kérdés, tehát magánjogi tör­vényre sincs szükség ; ott a hol a valódi tulajdonos egyszers­mind tjkvi tulajdonos is, vagy megforditva, szóval ahol a tjkvi és valódi tulajdon egy kézben van — a birtokossal szemben igen könnyen elbánhatik a tulajdonos régi jogszabályaink sze­rint ; de a hol a tjkvi tulajdonos lép fel, akár a valódi tulaj­donossal, akár a tényleges birtokossal szemben, ott a legké­nyesebb kérdések merülnek fel és ezekre a kérdésekre nincs szabály a tervezetben sem, mint ahogy nincsenek egyes betűink, kettős betűink helyett. Szükségleteinket képtelenek vagyunk fedezni. Megemlíti, vagy helyesebben biz az nem emliti, csak kimagyarázni lehet sok jó akarattal a tervezetből, hogy a tulaj­don fejezetben van tulajdon, ez lesz a valódi tulajdon ? külön az ingatlanra vonatkozó jogszabályok fejezetében tulajdonos alatt pedig bizonyosan a tjkvi tulajdonost kell éiteni. Ennyi van a tervezetben, azt elismerni kell. Ámde külön a tjkvi tulajdonos tulajdonára és jogosultságára tartozó meghatározá­sok nagyon hézagosak, egyoldalúak ; az pedig a mi a fő dolog ! lenfte t. i. a tjkvi tulajdonos tulajdonát és jogosultságát tár­\ gyazó jogszabályoknak a valódi tulajdonos és tényleges birto­• kos jogosítványára vonatkozó jogszabályaival való összemé­! rése, szembe állítása teljesen hiányzik a tervezetből. Mihelyt nehézkes egy kicsit a stylus, rögtön vegyünk elé egy példát. Van egy ingatlan terület a birtokomban. Tényleges bir­tokos vagyok. Mondjunk egy nevet pl. Szilágyi, Szilágyi a valódi tulajdonos (a terület öröklött vagyona), Bánffy a tjkvi tulajdonos. Próbálja meg alkalmazni valaki pl. az elbir­toklás (elévülés) szabályait ezen ingatlan területre; vegye elő ezeket a szabályokat a tervezet, ha vannak? ámde nincsenek.

Next

/
Thumbnails
Contents