A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Dologi jog- a polg. törvénykönyv tervezetében

205 Hol vannak a mi törvénytervezetünkben ezek a distinctiók ? Sehol. Ki fogja és mikor ezeket a distinctiókat megtenni s ezen distingvált esetek mindenikére megfelelő törvényszakaszt alkalmazni? Nem tudom. De az bizonyos, hogy a mig az itteni megkülömbeztetéseket töl nem veszi valamely törvénykönyv magába, addig az ingatlanra vonatkozó törvényhozás és bíráskodás egy kalap alá es'k a tjkvek behozatala után is az ingókra vonatkozó törvényhozással és bíráskodással ; vagy pedig akkor elesik a hármas védelem, a tjkvi tulajdonos a valódi tulajdonos rovására fog dolgozni, vagy megfordítva: avagy pedig a birtok védelme esik el egyik (tjkvi), másik (valódi) tulajdonossal szemben vagy megfordítva. A valódi tulajdonos és tényleges birtokos joga és rendelkezése fölötti megállapodások ugy az elméletben, mint a gyakorlatban elég megnyugtatók és kielégítők ; nem is csoda, mert a birtokjog és tulajdonjog több évezredes történeti ideje alatt volt alkalma a codíficatiónak megfelelő módon széttekinteni; de a tjkvi tulajdonjog egészen uj dolog, ezen dolgokra nézve hiányzanak azok a szabályok, melyek a lehető tökély érdekéből kötelesek a birtokjog és valódi tulajdonjog szabályait is respectálni. A tjkvi tulajdonra vonatkozó szabályok megalkotásával ugy vagyunk, vagy legalább olyan formán, mint az ABC kettős betűivel : az egyes betűt feltalálták régen mások mind és most mi nem vagyunk képesek egykét pár kettős betű helyett egyest beállítani, pedig erősen akarjuk. A tjkvi tulajdonos jogára és rendelkezésére vonatkozó felfogások nagyon divergensek, nagyon szétágazók elméletben és birói praxisban egyaránt. Én mint gyakorló ügyvéd lépten-nyomon összeütközésbe jövök az ujabb tekintélyek nyomása alatt álló bírákkal, midőn a tjkvi tulajdonos joga van kérdés alatt és épen ez a mindennapi vita kényszeritett reá, hogy a törvénytervezet azon részének, mely a dologi jogot tárgyalja, bírálatába bocsátkozzam. Mondottam, hogy a birtokban lévő és tjkvileg is kitüntetett valódi tulajdonos helyzete sohasem lehet vitás. Ezt — ugy hiszem — elismeri mindenki. Azt is mondom — és ezt meg tudja mindenki — hogy telekkönyveink folytonos pockolás után sem felelnek meg a tényleges jogi állapotnak és ebből származott s származik az ingatlanra vonatkozó perek 90 százaléka. Ezekből azután világosan következik, hogy a törvény korántsem azoknak a jogosítottaknak szükséges, kik egy személyben valódi tulajdonosok is, tjkvi tulajdonolok is ugyanazon ingatlanra nézve, hanem azon perlekedőknek, kik egyfelől mind valódi tulajdonosok, másfelől, mint tjkvi tulajdonosok szemben állanak ugyanazon dologra nézve. Es szükséges a törvény azoknak is, kik egyfelől mint tulajdonosok (valódi és tjkvi), másfelől pedig mint tényleges birtokosok vitatkoznak ugyanazon dolog jogosultsága felett. Ezekben a vitákban minő fontosságot tulajdonítsunk külön-külön a tjkvi bejegyzésnek és külön-külön minő joghatálylyal mérjük a tjkvi tulajdonos jogát, a tervezet egészen fogyatékos; abban pedig, hogy az ujabb doktrínák nyomán, melyek félrevezetik jogász ifjainkat és részben a birói kart, túlságos sok tartalommal ruházza fel a tjkvi tulajdonos jogát: határozottan téves uton jár. Polgári társadalmunk socialis mozgalmainak befolyása alatt ugy a codificatio, mint a birói ítélet, az osztályok és vagyoni különbségek némi csekély paralisalásául, észrevehetőlég az adósoknak kedvez általában ; ujabban azonban kizárólag a tjkvi jogok megítélésénél, feltétlenül igazat ad a telekkönyvre támaszkodó követelőnek ugy a codificatio, mint a birói gyakorlat. Miért van ez ? Azért, mert a tjkvi tulajdonos jogát túlbecsülik ; a tjkvi hitel védelme érdekében túlhajtanak a határon és ez által megtámadva van a jogszerű valódi tulajdon, a békés birtok ; a tjkvi kitüntetés váltónyargalássá alakul és jogforrását képezi a rosszhiszemű szerzőknek a valódi tulajdonosok kárára. A forma elöli a lényeget. Ezen téves irány befolyása alá került a tervezet is ; ennélfogva elejtette a hármas védelem igazságos, természetes és harmonikus kielégítésére tartozó kötelességét: elejtette a tényleges birtok és valódi tulajdon védelmét a tjkvi tulajdon kedvéért. A tervezet a tulajdonról szóló fejezetek megirását azzal a kijelentéssel kezdi, hogy a tulajdonos jogosítva van a ő dolgáról tetszése szerint rendelkezni és más mindenkit a rendelkezésből kizárni. Későbbi fejezetében (659 — 685 §.) a tulajdonból származó követeléseket sorolja fel; ámde egyátalában sehol sem emliti a tjkvi tulajdont sem az abból származtatható követeléseket. Természetesen következik ebből, hogy az ide vonatkozó törvényszabályok sincsenek sehol. Ez az eljárás teljesen igazolja a tervezet fogyatékosságát. Bizonyára, ha a tervezet több súlyt fektetett volna a tapasztalati életre, mint a külföldi codificátiókra és megmohosodott doktrínákra, akkor a mi tervezetünk s ennek alapján a mi törvényünk volna a legeredetibb, de egyszersmind a legjobb is minden törvények között. Nem igy történt. A tervezet helytelen irányát pedig az a cim igazolja, mely a tjkvi jogokra vonatkozó általános szabályokkal foglalkozik (525—529 §.). Ingatlan tulajdonának átruházásához tjkvi bejegyzés szükséges (525. §.) ; a tjkvi bekeblezés jogv ál toztató hatálya közvetlenül beáll (539. §.). Mit magyaráznak a kijelentések ? Először kétséget támasztanak : váljon a tervezet, midőn a tulajdonról szóló fejezetében a tulajdon kérdéseit s az arra vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja, nem-é épen a tjkvi tulajdont tartja szem előtt; váljon midőn a tulajdoni kereset jogalapját és megítélhetőségét fejtegeti, az alatt nem-é épen a tjkvi tulajdoni keresetet érti-e; váljon midőn a tulajdonost mindenütt szembe állítja a birtokossal, nem épen a tjkvi tulajdonost lépteti-e fel mindenütt ? ? ? E kérdésekre épen e percben, midőn azokat irom, szeretném a tudós szerző válaszát hallani, mig t. i. fejtegetéseimet tovább nem vezetem. Azt hiszem- különben, hogy a tervezet szerzőjének válasza igen is az, hogy miután ingatlan dolgokra nézve beállittatott a tjkvi intézmény, miután ingatlan tulajdonának átruházásához tjkvi bejegyzés szükséges, miután a tjkvi bekeblezés jogváltoztató hatálya közvetlenül beáll — semmi kétséget sem idézhet elő a tervezet, mert hát a tervezetben tulajdonos alatt, ingatlan dologról lévén szó, mindenkor a tjkvi tulajdonos értendő. Ezt a választ nyújtják a tervezet szakaszai is (551 — 556), midőn az eredeti bejegyzés és átruházott bejegyzés megtámadhatóságát tárgyalják. Már most mi következik ebből ? Vissza kell vonnom épen most kijelentett azon állításaimat, mintha a tervezet sehol sem említené a tjkvi tulajdont s az abból származtatható kereseteket; mintha ezen keresetekre hiányzanának a megfelelő szabályok ; mintha e miatt lenne fogyatékos és hézagos a tervezet. Igenis, épen a tjkvi tulajdonra van gondja csakis a tervezetnek ! Hát ez a dolog azonban igy sincs jól. Ki merné azt állitani, hogy minden tjkvi tulajdonos egyszersmind valódi tulajdonos is? Senki. Hol van hát akkor a valódi tulajdon védelme a tervezetben ? Az ingatlanra vonatkozó perek nagy százaléka (ha nem is épen 90, mint előbb mondtam) a tjkvi és a valódi tulajdonos között tapasztalható, ezt mint gyakorló ügyvéd mondom. A tjkvi intézmény hitelét egyenesen az teszi ingadozóvá, hogy a tjkvi tulajdonos nem egyszersmind valódi tulajdonos és hogy a valódi tulajdonosnak tulajdona másnak a nevén van tjkvileg kitüntetve. Az innen származó perek a legkényesebb perek. Ott, ahol — ismétlem újból — a birtokos a tjkvi és valódi tulajdonossal egy személy, nem keletkezhetik vitás kérdés, t. i. magánjogi vitás kérdés, tehát magánjogi törvényre sincs szükség ; ott a hol a valódi tulajdonos egyszersmind tjkvi tulajdonos is, vagy megforditva, szóval ahol a tjkvi és valódi tulajdon egy kézben van — a birtokossal szemben igen könnyen elbánhatik a tulajdonos régi jogszabályaink szerint ; de a hol a tjkvi tulajdonos lép fel, akár a valódi tulajdonossal, akár a tényleges birtokossal szemben, ott a legkényesebb kérdések merülnek fel és ezekre a kérdésekre nincs szabály a tervezetben sem, mint ahogy nincsenek egyes betűink, kettős betűink helyett. Szükségleteinket képtelenek vagyunk fedezni. Megemlíti, vagy helyesebben biz az nem emliti, csak kimagyarázni lehet sok jó akarattal a tervezetből, hogy a tulajdon fejezetben van tulajdon, ez lesz a valódi tulajdon ? külön az ingatlanra vonatkozó jogszabályok fejezetében tulajdonos alatt pedig bizonyosan a tjkvi tulajdonost kell éiteni. Ennyi van a tervezetben, azt elismerni kell. Ámde külön a tjkvi tulajdonos tulajdonára és jogosultságára tartozó meghatározások nagyon hézagosak, egyoldalúak ; az pedig a mi a fő dolog ! lenfte t. i. a tjkvi tulajdonos tulajdonát és jogosultságát tár\ gyazó jogszabályoknak a valódi tulajdonos és tényleges birto• kos jogosítványára vonatkozó jogszabályaival való összemé! rése, szembe állítása teljesen hiányzik a tervezetből. Mihelyt nehézkes egy kicsit a stylus, rögtön vegyünk elé egy példát. Van egy ingatlan terület a birtokomban. Tényleges birtokos vagyok. Mondjunk egy nevet pl. Szilágyi, Szilágyi a valódi tulajdonos (a terület öröklött vagyona), Bánffy a tjkvi tulajdonos. Próbálja meg alkalmazni valaki pl. az elbirtoklás (elévülés) szabályait ezen ingatlan területre; vegye elő ezeket a szabályokat a tervezet, ha vannak? ámde nincsenek.