A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 25. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány. (Tizenegyedik ülés)

198 A JO Vavnk Antal nézete szerint az ügyvédet, aki helytelen, a törvény által kizárt jogorvoslatot használ, — ne illesse meg a visszkere eti jog ügyfelével szemben. Ellenben a szakértők és tanuk dijai a felet terheljék. , , ^OTTL HAJlandó az ügyvédek kívánalmait pártolni azon M u h°gy 3 íelektő1 'rásbeü utasítást kelljen fölmutatniok. Mohay a perben nem kívánja az ügyfelet az ügyvédtől elválasztani. Itt az összes költségek a felet terhelik. Pl ősz minister utal arra, hogy a törvény értelmében a tanudijak s egyéb költségek nem követelhetők az ügyvédtől. Dr. Nagy Dezső támogatja a kamara kívánságát, migVi­s o n t a i Vavnk nézetéhez csatlakozik. Mivel a VII. kérdőpont (az ügyvédek mulasztásai­ról) már a XI. ministeri kérdőponttal megoldatott, azügyvédi meghatalmazás bizonyító erejéről és e meghatalma­zás korlátozásáról szóló VIII. kérdőpontra tért át az értekezlet. Ez arra is kiterjeszkedik, vájjon nem kellene-e az ügyvédeknek illetékeik és költségeik tekintetében zálog-, illetőleg megtartási jogot adni. s s P 1 ó s z miniszter ugy vélekedik, hogy ez a mellékkérdés az ügyvédi rendtartás keretébe tartozik s azért ehelyütt nem vitatható. E kérdéshez Dr. N a g y Dezső, G o t 11, R ó t h, dr. S t i 11 e r, Mór, dr. Pap József, Nagy Ödön és Mohay Sándor szólot­tak hozzá, mire a minister fölemlíti, hogy a Tervezet állás­pontja nagy haladást jelent a külfölddel szemben. A feleknek nem lehetne megtiltani, hogy nagy ügyekben korlátozzák a meg­hatalmazázt és csak az volna megfontolandó, mennyiben juthat érvényre ez a korlátozás harmadik személy ellenében. Az erre következő IX. kérdőpontnál, amely arra a rendel­kezésre vonatkozik, hogy oly pörben, a melyet fizetési megha­gyás utján is el lehetett volna intézni, az adósság elismerésének vagy makacsságnak esetén csak a legutóbb emiitett eljárás költ­ségei itélendők meg, megjegyzi a minister, hogy ezt a ren­delkezés ugy kívánja kiegészíteni, hogy azt a felperesnek ked­vező illetékesség esetén ne lehessen alkalmazni. Egyébként össz­hangban van ez a rendelkezés a perköltségek általános szabály­zatával és a mai váltóeljárás hasonló intézkedésének is megfelel. Dr. P ap József és Mo h a y Sándor a rendelkezés kikü­szöbölését kívánják. Dr, Nagy Dezső utal arra, hogy a fizetési meghagyás intézménye és ezen paragrafus ellen ügyvédi körökben nagy a zúgolódás, mert ennek folytán sok ügyvéd megkárosul majd praxi­sában. Dr. S t i 11 e r Mór általános helyeslés közben helyesli a tervbe­vett intézkedést, mert nem járja az, hogy ha felperes saját elő­nyéért a drágább utat választja, az ellenfél is nagyobb költsé­gekbe sodortassák. Végül a X. pontot tárgyalta az értekezlet, hogy t. i. nem volna-e célszerű a perrendtartással egyidejűleg megfelelő ügy­védi költségtörvényt is életbe léptetni s ha igen, minő alapelveken f Plósz miniszter megjegyzi, hogy e kérdésben a nézetek nagyon elütök egymástól és erről konkrét tervezet nélkül nem lehet tárgyalni. Chorin az ügyvédi munkának megbecsülését, a sablon­munkákat nem számítva, helytelennek, lealacsonyitónak és cél­szerűtlennek tartja. Dr. Nagy Dezső nem osztozhatik e nézetben, de szintén ugy gondolja, hogy ez a kérdés most nem vitatható meg. Ezzel az ügyvédi kamara kérdőpontjai is letárgyaltattak. Plósz minister köszönetet mondott a bizottság tagjainak élénk érdeklődésükért és szives közreműködésükért. A hallott véleményeket behatóan meg fogja fontolni és hiszi, hogy a bizott­ság működése lényegesen előmozdítja majd a közös célt, egy lehetőleg tökéletes polgári perrendtartás megteremtését. Dr. Nagy Dezső ugy a maga mint tagtársai és megbízója a budapesti ügyvédi kamara nevében köszönetét fejezi ki a miniszternek azon rendkívüli előzékenységeért, amelylyel a kama­rától fölvetett kédőpontokat itt in extenso tárgyalásra bocsátotta. Nem fér hozzá kétség, hogy az ország egész ügyvédi karában erős mozgalom induit meg. Tervezet ellen és e kérdések talán nagyon is szenvedélyesen tárgyaltattak, mer hiszen éppen a pol­gári perrendtartás az ügyvédeknek ugy erkö esi, mint anyagi érdekeit nagyon közelről érinti. Tudja, hogy az ügyvédek érde­keinek nem szabad ellentétben állani az általános igazságszolgál­tatási érdekkel s meg van győződve, hogy a további mozgalma­kat megfosztja alapjuktól az, hogy a minister bölcs belátásával a súlyosaknak tartott kérdéseket is ugy fogja megoldani, hegy az ügyvédi kar ne szenvedjen sérelmet. Biztosan hiszi, hogy a minister a netáni ellentéteké közmegelégedésre fogja majd kiegyenlíteni, miáltal elérhető lesz a közös cél, minden igazságszolgáltatási szempontnak összhangzó figyelembe vétele. Erre a miniszter a szaktanácskozmányt lelkes éljenzés köz­ben bezárta. Nyílt kérdések és feleletek. A hitelbiztosítási okirat bélyegilletékének kérdéséhez. (Kérdés.) Létezik-e oly közigazgatási pénzügyi bírósági határozat, amely hatályon kívül helyezte avagy megváltoztatta volna azon közig, pénzügyi bírósági határozatot, mely szerint «váltóhitelbiztositek bekebelezésénél, vagy törlésénél az okmányra csak egy koronás bélyeg kell ?» (20/886 és 635/886 sz.) y s v Vidéki ügyvéd. Adalék a tűzvész vétségének kérdéséhez. (Kérdés.) «A BTK 425. §-a értelmében a tűzvész okozás vétségét követi el s egy évig terjedhető fogházzal stb. büntetendő az, ki a 422. vagy 423. §§-ban megjelölt valamely tárgyat gondatlanság­ból gyújt föl. A B. T. K. 422. s 423. §-ai taxatíve felsorolják azon tár­gyakat, melyek meggyújtása a gyújtogatás bűntettét képezik; midőn tehát a BTK. 425 §-a a BTK. 422. s 423. §-aiban felsorolt tárgyak meggyújtásáról szól, önként következik, hogy a tűzvész okozásának vétségét is csakis a BTK. 422. s 423. §-aiban felsorolt tárgyak felgyújtása által lehet elkövetni. Ezek után azon kérdéssel vagyok bátora t. jogász közönséghez fordulni, vájjon az ellen, ki szobájának szekrényében Jevő saját holmiját gondatlanságból meggyújtja, de a tüz, mielőtt a szek­rényen s a benne levő holmin kivül más tárgy megégett volna, — eloltatott, — meginditható-e tűzvész okozásának vétsége miatt a bűnvádi eljárás ? Mindszenti. Sérelem. Adalék a birói kinevezések gyakorlatához. Legutóbb a nagyobb városokban megüresedett birói állá­sok, pályázat meghirdetése nélkül, hivatalból töltetnek be, majd­nem kivétel nélkül ; igy töltetett be ugyanis legközelebb 3 hó lefolyása alatt a deési, nagyváradvidéki, kassai kir. járásbírósá­goknál 1—1 járásbirói és a nagyváradi kir. törvényszéknél 2 birói stb. állások. Ezen eljárás felette sérelmes a vidékre kinevezett és nagy családdal megáldott bírákra, kik hosszú éveken keresztül azon reményben küzdenek e rögös pályán, hogy utóbb s legalább át­helyezés folytán nagyobb városokba jutva, gyermekeiket cseké­lyebb költséggel neveltethessék. E sérelemmel szemben egyedül az lehetne megnyugtató, hogy nagytudományu és tapintatosan méltányos igazságügyminis­terünk jövőre nézve csak a legritkább esetben fogja a kir. itélő táblai elnökök hivatalbóli betöltésre irányuló, ügyviteli szabályel­lenes előterjesztéseit figyelembe venni és pedig annyival inkább, mert ez esetben mindig a központnál — «a tüznéU — levő s rendszerint fiatalabb hivatalnokot éri a szerencse, a hasonló qua­lificátióval rendelkező és egyébként sem kifogásolható idősebb vidékit pedig alig. Justus. Irodalom. Magyar bűnvádi eljárási jog. Irta:Dr. Balogh Jenő egyef tanár. Első rész. Grill Károly kiadása 1901 A cimben megne­vezett mű első kísérlet bűnvádi eljárásról bűnvádi eljárásunk szélesebb keretben való tudományos alapon feldolgozására. Az eddig megje­lent művek inkább egyszerű törvénymagyarázatok voltak. így érthető szerző munkájának nagy jelentősége nemcsak az elmélet, de a gyakorlat szempontjából is, miután lehetetlen, hogy oly nagy tudományos készültséggel, az európai jogfejlődés alapján kritikai­lag megalkotott mű, a gyakorlatra termékenyítő hatással ne legyen. A munka nagyszabásúnak ígérkezik, amennyiben ezen mintegy 444 lapra terjedő vaskoskötet csakis az eljárás általá­nos részét tartalmazza. Szerző valóban bámulatra méltó olvasottsága által a büntető jog terén, és alapos ismerete által az eljárás elméletének, egyike a leghivatottabbaknak ezen mun­kának megírására azt felesleges külön hangsúlyoznunk, hisz álta­lánosan tudatva van, hogy szerző volt egyike azoknak, kik a bün­ávdi eljárási törvény előkészítésének nagy munkájában legtevéke­nyebben hivatalosan részt vettek. A magyar jogtudomány büsz­keséggel tekinthet szerző ezen müvére és nagy várakozással nézünk folytatása elé. Magyarország közjoga, (Államjog). Irta Dr. Nagy Ernő jogak. tanár. Negyedik átdolgozott kiadás. Athenaeum kiadása. Budapest 1901. Már azon egy körülmény, hogy e kiváló munka rövid idő alatt négy kiadást ért, mutatja nagy hasznavehetőségét. A munka, lényegét tekintve, a jelen kiadásban semmit sem változott, habár majdnem minden szakasz többé-kevésbbé átdolgo­zás alá került, valamint terjedelmében is némileg nagyobbodott. Most is csak azt a célt szolgálja, a melyért eredetileg napvilágot látott: A magyar közjogot megfelelő módszerrel, rendszeresen kidolgozni, hogy annak tartalmát lehetőleg szabatosan és jogi határozottsággal bemutathassa. Különös figyelemmel volt szerző

Next

/
Thumbnails
Contents