A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 18. szám - A közigazgatási hatóságok rendbirságolási joga az ügyvédekkel szemben

144 A JOG zett ügyvédben, a ki egyúttal uri ember, már hivatásánál fogva is olyan mértékben van kifejlődve a törvénytisztelet, hogy a fenti törvényszakaszok alkalmazására a lehető legritkább esetben szolgáltathatnak okot. Ellenben a társadalmi élet némely más ellemeivel szemben — a kik alaposan rászolgálnak, még pedig igen gyakran — nincs semmi fegyver a közigazgatási hatóság kezében. Mi az ügyvédeknek, a közigazgatási hatóságoknál való positióját, nemcsak az általános jogrend szempontjából tartjuk fontosnak, hanem a gyakorlati élet szempontjából is. Belföld. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. Az ügyvédi kamara m. hó 28-án tárgyalta a fizetésmegsz üntetéséről, a csődön kívüli kényszer egyezségről és acsődön kivüli megtámadási jogról, meg a csődtörvény módosításáról szóló tervezeteket. A közgyűlésen Győry Elek dr. elnökölt. A hiteltörvénytervezetek előadója M e s s i n g er Simon dr. volt, a ki a fizetésbeszüntetésről és csődönkivüli egyezségről szóló törvényjavaslat kiegészitéseképen azt javasolja, hogy az adós alternatív ajánlatot legyen köteles tenni, vagy egyezségi hányad fizetésére, vagy egész vagyonának az összes^hitelezök részére végkielégítésül való átadására. A második törvénytervezet dolgában azt javasolja, hogy azok az ügyletek, melyeknél a megtámadás jogalapja se dolus, se ingyenesség, se rokoni viszony, hanem a fizetésképtelenségről való tudomás s a hitelezők egyenlő kielégítési igényének megsértése, szintén belevonassanak a csődön kivüli megtámadás keretébe. Uj és részletesen kifejtett javaslatot terjeszt elő továbbá az előadó arra nézve is, hogy a csődön kivül való megtámadásnál se szolgáljon a megtámadott jogcselekmény hatálytalanítása csupán egyes hitelezők javára, hanem az eképen visszahódított vagyonban az összes hitelezők aránylagasan részesüljenek. A harmadik törvénytervezet a csődtörvény módosítására vonatkozik, melyet az előbb emiitett két törvénytervezet elfogadása fog szükségessé tenni. Előadó véleményes jelentésében számos gyakorlati javaslattal egészíti ki a tervezetet. A megindult általános vita során Rác Géza dr. a vagyonelpazarolási eseteket is bekivánja vonni a megtámadási jog keretébe. Messin g e r Simon dr. válasza után a közgyűlés az előadónak mind a három törvényjavaslatról szóló véleményes jelentését egyhangúlag elfogadta. Ezzel a közgyűlés véget ért. Irodalom. A Corpus Juris Hungarici (Magyar törvénytár). Kiadja dr. Márk us Dezső szerkesztése és több szaktudós közreműködése mellett a Franklin kiadó cég. Most, hogy ezen nagyszabású irodalmi vállalat be van fejezve, a két utolsó kötetnek (1657—1835. évi) megjelenése által érdemes rövid pillantást vetni az egész gyűjteményre. A gyűjtemény — melyet Márkus Dezső tanulmánya vezet be az 1848 előtti Corpus Juris Hungarici mai jelentőségéről és Kolosvári és Óvári tanulmánya a Corpus Juris eddigi összes kiadásairól és kéziratairól — magában foglalja az 1000—190C. években alkotott összes törvényeket, még pedig az 1000—1830. évekből valókat a latin eredeti szövegben s az ezen kiadás számára készült uj magyar fordításban, mely a latin szöveggel párhuzamosan folyik, az ideiglenes törvénykezési szabályokat, továbbá Werbőczy Hármaskönyvét, ugyancsak latinul és magyarul (két Werbőczy tanulmánya a szerkesztő és a fordítók tollából) végül — ami eddigelé egyáltalán nem volt együttesen megszerezhető — az 1526—1848. évek közt keletkezett erdélyi törvényeket (Approbatae et Compilatae Constitutiones, Articuli novellares et provisionales), szintén uj magyar fordítással, melyet ugyancsak a fordítók és a szerkesztő tanulmányai előznek meg Erdély külön törvényhozásáról. A latin szövegek fordítását Nagy Gyula orsz. levéltárnok, akadémiai tag (Árpádházbeli királyok törvényei), dr. K o 1 o s v á r i Sándor és dr. Óvári Kelemen kolozsvári akadémiai tagok, egyetemi tanárok (az 1301—1657. évi törvények, Werbőczy Hármaskönyve, Erdélyi törvények), dr. Tóth Lőrincz, ny. curiai tanácselnök, főrendiházi tag, akadémiai tag (1657—1740.) és dr. C s i k y Kálmán műegyetemi tanár, akadémiai tag (1740—1835.) végezték. A fordítók azonban nem érték he a szövegnek magyarra átültetésével, hanem lelkiismeretes bírálat tárgyává tették a Corpus Juris Hungarici eddigi kiadásainak szövegét és — eredeti levéltári kutatások alapján — a jegyzetek ezreivel mutattak reá az azokban előforduló toll- és sajtóhibákra, amelyek sok helyütt teljesen kiforgatják a törvények igazi értelmét. E mellett a fordítók nagy számú, fölötte értékes jogtörténeti fontosságú jegyzetekkel kisérik fordításukat, melyet nagyobb szabású bevezetésekkel is gazdagítottak. Azonfelül a fordítók és a szerkesztő, míg egyfelől mindenütt utalnak a Corpus Juris Hungariciból kimaradt törvényekre, másfelől, levéltári kutatások alapján, kiegészítették az eddigi kiadásokban hiányosan közölt törvényeket. A fordítók, Nagy Gyula, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Óván Kelemen, dr. T ó t h Lőrincz, és dr. Csiky Kálmán kiváló munkásságával vállvetve dolgozott a szerkesztő, dr. Márkus Dezső. Minden kötethez bő tartalomjegyzék készült (az 1830 előtti törvényekhez latin és és magyar nyelven). Az egész gyűjteményhez Márkus Dezső egységes betűrendes tárgymutatót dolgoz ki, mely ez év folyamán jelenik meg. Az egész gyűjtemény ára, (1000—1895-ig) fűzve 120 korona, az 1896—1900. törvénynek ára fűzve 25 korona. Megjelentek ; A Magyar Jogászegyletben tartott értekezések közül: Földbirtokjogunk reformjához tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére. Irta: dr. Fellner Frigyes. Felebbezés és felülvizsgálat a polgári perrend tervezetében. Irta: Dr. Ma gyári Géza, nagyváradi kir. jogak. tanár. Budapest. Franklin-társulat. 1901. Egyenként 40 fillér. Az 1900. évi október 28—29-én Budapesten tartottelső országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerkesztette: Dr. Epstein László, a szervező bizottság és az értekezlet titkára. Budapest, Palias r. t. nyomdája. 1901. Jogászokra nézve különös érdekkel bír a következő íejezet : Fischer Jakab előadása: «Az indulatban elkövetett bűncselekményekről orvostörvényszéki elmekórtani szempontból* és Moravcsik Ernő Emil előadása: «A bűntettes elmebetegek elhelyezése és ápolása.* Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara a polg. perrendtartás törvényjavaslat tárgyában az összes társkamarákkoz a következő átiratot küldötte. Tekintetes Társkamara! Az igazságügyminiszter által közzétett polgári perrendtartás előadói tervezete, mint a t. társkamara előtt tudva van, több rendbeli oly intézkedéseket tartalmaz, melyek az ügyvédi karra sérelmesek; mert egyrészt anyagi existentiánkat támadják meg s másrészt az ügyvédi karra nézve egyébként is sértők: a kar tagjaival szemben nagyfokú bizalmatlanságot árulnak el, oly felfogásból indulnak ki, mintha az ügyvédi kar teher volna az igazságszolgáltatáson és igy hatásköre és működési köre lehetőleg korlátolandó. Kamaránk szükségesnek látta a tervezet ezen intézkedései ellen lehető legerélyesebben féllépni. Tanulmányozás alá vette a kérdést és a f. évi április hó 21-én megtartott közgyűlés a választmány javaslatát elfogadva, elhatározta, hogy e tárgyban felterjesztést intéz a nagymélt. m. kir. igazságügyi Ministerhez a melyben álláspontját és érveit kifejti. Ezen felterjesztés másolatát 5 példányban ide csatolva küldjük a t. társkamarának szíves tudomás vétel végett. Tekintettel pedig arra, hogy a veszély fenyegető és hogy az igazságügyiminister ur már a közelebbi napokban a polgári perrendtartás tárgyában szaktanácskozmányt fog tartani; tekintettel arra, hogy érdekeinket csak ugy óvhatjuk meg kellő erővel, hogy ha az ügyvédi kamarák által az ország egész ügyvédi kara összefogva és összetartva lép fel: mindezeknél fogva kérjük a t. társkamarát, hogy e kérdést és az igazságügyminiszter úrhoz intézett felterjesztésünket szíveskedjék tárgyalás alá venni és a mennyiben véleményük a miénkkel egyez, szíveskedjék hasonló értelemben sürgős felterjesztést intézni az igazságügyministe úrhoz. Budapest, 1901. április 25. Kartársi üdvözlettel. A budapesti ügyvédi kamara: Győry Elek elnök, dr. Nagy Dezső titkár. «Hallatlan olcsóság, üzletfeloszlás miatt a készletben levő ruhák bámulatos olcsó áron árusittatnak el» hirdetések mellett folytatott elárusitás az ipartörvény 51. §-a alá esik. A kereskedelemügyi miniszter f. évi január hó 24-én 4,337. sz. a. hozott ítéletében a szegedi kereskedelmi és iparkamara véleményének meghallgatása után az ipartörvény 51. §-ába ütköző kihágás miatt 200 koronával büntette K. F. sz.-i kereskedőt azért, mert falragaszokon azt hirdette, hogy «Hallatlan olcsóság!* K. F. ruharaktárában üzletfeloszlás miatt a készletben levő ruhák bámulatos olcsó áron árusittatnak el stb. A büntetése felül az 51. §. szerinti engedélydijnak és a fenti módon történt eladás következtében befolyt összeg tizedrészének megfizetésére is köteleztetett a vádlott. Curiai és táblai értesítések Békés. J. K. Békési nb. - Füredi érk. 455/901 V. sz. a. előa.. Kormos, n. e. - Békés-Csaba. F. K Kató-Kató (760/901 P. sz.) apr. 20. hh. — Debrecen. K. J. A jövő számban. — Derecske Dr. L. I. Gábor-Klein érk. 449-450/901 V. sz. a. előa. Tókuthv, n e Erzsébetváros. Dr. J. Gy. 51. XII. érk. 2289/901 P. sz. a. előa. Somogyi, apr. 25. rmv. - 237. XII. nem. érk. - Felső-Vissó. J J DunkaAczél (9974/900 B. sz.) ügyben terminus máj. 29. — Kassa Dr B K patt!^- fr" m,áj--.1' u- V- (6767/900 B- sz-) - Nagy-Kanizsa. Dr. K. J. Lrandlhoffer b. ügyben terminus máj. 30. — Szász-Régen Dr Ch. A. Majer-O-Toplicai urb. (1370/901 P. sz.) ápr. 20. msem. - SzékesFejérvár. K I A jövő számban. - Temesvár. Dr. B. Zs. 5885/900 LSQmaPv °- h\.r Jisz-Füred- Ö. K Gyöngyösi-Kovács érk. 228,901 V sz. a eda. Végh, n. e. - 1361/901. P. ! előa. Uhlyarik, TT hT vaf i y- J L' 129/900 urb' sz- áPr- 24 rhh, rmv.- VágUjhely. F. L. A jövő számban. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16 _Dr_STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.