A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 16. szám - Hagyaték tárgyát képező jelzálogos követeléseknek az örökösök javára leendő telekkönyvi bekebelezés illetékkötelezettségéről

64 A JOG A debreceni kir. Ítélőtábla (1900 jun. 19.2,296 sz. a.) minthogy a vádlott terhére rótt cselekmény a helyesen kiemelt enyhítő körülmény dacára is súlyosabb beszámítás alá esik, ugyanezért vádlott fogházbüntetését 6 hónapi tartamra felemeli, egyebekben pedig az ítéletet helybenhagyja. A. m. kir. Curia (1900 márc. 13. 10,365 sz. a.) által mindkét alsóbiróság ítélete a bűncselekmény minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében megváltoztattatik, vádlott a btk. 284. §-ába ütköző gyermekülés, a btk. 65.§-a szerinti kísérletének bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért a btk. 284. és 66. §§'a) alapján (i havi börtönbüntetésre és a btk. 289. §-hoz képest 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. I n d o kok: Kísérlet esetén, a btk. 66. §-a alapján, csak akkor változtatható át a törvényben megállapított büntetés enyhébb büntetési nemre, ha a rendes büntetés legkisebb tartama is tulszigorunak mutatkoznék. Minthogy azonban a kir. itélő tábla vádlott szabadságvesztés büntetését 6 havi tartamban állapította meg és a büntetés tartamát a kir. Curia is a bűnösség fokával arányban állónak találja, a btk. 284. §-ában a gyermekölés bűntettére meghatározott börtönbüntetés helyett enyhébb büntetési nem, vagyis a fogházbüntetés alkalmazásának és ebből íolyóan a büntettet képező gyermekölés vétséggé való minősítésének helye nincs: mindkét alsóbiróság ítéletének e részben megváltoztatásával, vádlottat a gyermekölés kísérletének bűntettében kellett bűnösnek kimondani és a fenti büntetéssel sújtani. A mennyiben a bíróság a sértett félnek kihallgatását szükségesnek találván, öt a tárgyalásra való személyes megjelenésre kötelezte, a törvénynek e tekintetben való minden különös rendelkezése nélkül magából a bírói hatalom gyakorlásának komolyságából és a bűnvádi per közjogi természetéből önként következik, hogy sértett esetleges ellenszegülésének megfékezésére mindazok az eszközök és szigoiu intézkedések (B. P. 194. Ig5. §§.), a melyeket a makacs tanuk irányában a B. P. alkalmazhatóknak kijelöl, foganatba vehetők. A magyar kir. Curia (1900. márc. 28. 1,782. sz. a.j becsületsértés vétsége miatt elitélt dr. W. László ellen a Selmecbányái kir. jbiróság előtt folyamatba tett bűnvádi perben a kir. koronaügyész által használt perorvoslat folytán következő végzést hozott : A perorvoslat alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a s.-bányai kir. jbiróság fenti Ítéletének indokolásában tett azzal a kijelentéssel, mely szerint ^sértettet vallomás tételre kényszeríteni nem lehet» a törvényt megsértette. Mert: a B. P. 9. §-a kötelességévé teszi a bíróságoknak, hogy a terhelő és súlyosító, valamint az enyhítő és mentő körülményeket egyenlő figyelembe vegyék. Ebből tehát az következik, hogy ha a most jelzett körülmények felderítésére a sértettnek tanuként való kihallgatása szükségessé válik, a sértett még akkor is megidézhető, ha különben a perrendtartás értelmében az ügy tárgyalásáról távol maradni vagy magát meghatalmazott által képviseltetni jogosult volna (B. P. 286. §. negyedik és utolsó bekezdése, valamint az 529. §. második és harmadik bekezdése. A 205. §-a tanuzás és eskü kötelessége alól mentes személyek között a sértett felet tel nem emliti, sőt a 222. §. szerint a sértett meg vagy meg nem esketése egyedül a bíró belátásától tétetik függővé, a 223. §. pedig az esetben, ha tanuként idéztetett, a sértettet tanudij vagy uti költségben részesithetőnek mondja. Amennyiben pedig a bíróság a sértett félnek kihallgatását szükségesnek találván, őt a tárgyaláson való személyes megjelenésre kötelezte, a törvénynek e tekintetben való minden különös rendelkezése nélkül magából a birói hatalom gyakorlásának komolyságából és a bűnvádi per közjogi természetéből önként következik, hogy sértett esetleges ellenszegülésének megfékezésére mindazok az eszközök és szigorú intézkedések (B. P. 194., 195. §§), a melyeket a makacs tanuk irányában a B. P. alkalmazhatóknak kijelöl, foganatba vehetők. Minthogy pedig a B. P. 521. §-a szerint, az előbbi fejezetek rendelkezései, eltérő különös szabályok hiányában, a kir. jbiróságok előtti eljárásban is megfelelően alkalmazandók, — tekintet nélkül a fenforgó perre és az abban követett eljárásra, hanem csakis a tett elvi kijelentésre szorítkozva, — ki kellett mondani, hogy a Selmecbányái kir. jbiróság, végzésében idézett kijelentése által a törvényt megsértette. Kivonat a „Budapesti Közlöny'*-böl. Csődök : Thanhoffer Imree., Cegléd, kecskeméti trvszék, bej. jun. 3., félsz. jun. 25.. csb. Kazinczy Lajos, tmgg. dr. Véli Zsigmond. Lázár János e., Gy -Ditró, csik-szeredai trvszék. bej. máj. 31., félsz, jun. 19., csb. Jerzsák János, tmgg. dr. Tiltscher Ede. — Reitter Gyula e., Szerb-Elemér, bej. máj. 15., félsz. jun. 1., csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Pollák Győző. — Lonchár Alfréd e., Sopron, u. o. trvszék, bej. jun. 17.. félsz. jul. 1., csb. Lukács Béla, tmgg. dr. Baboss Imre. — Kelemen Salamon e., Pápa, veszprémi trvszék, bej. jun. 13., félsz. jul. 6., csb. dr. Misley Sándor, tmgg. dr. Kende Ádám. — Kohn Henrik e., Újvidék, u. o. trvszék, bej. máj. 25., félsz. jun. 8., csb. dr. Longauer Ferenc, tmgg. Adamovits István. — Baeuml Manó e , Soroksár, pestvidéki trvszék, bej. máj. 31., félsz. jun. 19., csb. Józsa István, tmgg. Mauks István. — Zila Vencel e., Tomasevác, pancsovai trvészék, bej. ápr. 22., félsz. máj. 25., csb. Furdek Miksa. Pályázatok A nagyváradi trvszéknéi jegyzői esetleg aljegyzői áll ápr. 27. - A csíkszeredai jbirőságnál aljegyzői áll ápr 27 - A mármaros-szigeti trvszéknéi aljegyzői all. apr. 28. •-'A evergvó-szent-miklósi jbirőságnál aljegyzői all apr. 28 Rimaszombatban kir. közjegyzői áll. máj. 7. - A letenye, jbirőságnál aljegyzői áll. ápr. 30 - A kiskőrösi jbirőságnál b 1 r o 1 áll ánr 30 — A veszprémi trvszéknéi alj eg y z 01 all. apr. 30. A deési trvszéknéi jegyzői áll. ápr. 30. - A szegedi trvszéknéi aljegyzői áll. ápr. 30. A somorjai kir. közjegyző irodájában helyettes, esetleg jelölt május elsejétől alkalmazást nyer. 3—2 Királyi közjegyzőhelyettes, dr. juris, ügyvéd, teljes gyakorlattal, kitünö bizonyítványokkal, nagyobb közjegyzői irodába helyettesül ajánlkozik. Cím a kiadóhivatalban. Fővárosi ügyvédi irodában keres alkalmazást jogi pályára készülő jártas fiatal ember, Szántó Károly, Egrespatak, u. p. Zilah. iiiaiii mm mmmmwmwm§< Pályázati hirdetmény544/901. T. szám. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa egy negyedik jogügyi titkári állásra ezennel pályázatot hirdet. Ezen állás a következő javadalmazással jár: 3800 korona törzsfizetés. 1140 c lakbér. A kinevezett titkár egy éven át ideiglenes jelleggel alkalmaztatik s végleges kinevezése ez időn tul a tőzsdetanács határozatától van függővé téve. A kinevezett titkár véglegesítése után a nyugdíjintézet tagja lesz s a nyugdijszabályzatban meghatározott nyugdíjra tarthat igényt. A pályázatban csakis olyan magyar állampolgárok vehetnek részt, akik 35-ik életévüket tul nem haladták, ügyvédi oklevéllel bírnak, vagy a bírói gyakorlati vizsgát letették. Mindazok akik ezen állást elnyerni óhajtják, fölhivatnak, hogy szabályszerűen fölszerelt kérvényüket bezárólag 1901. évi április hó 30. napjáig a tőzsdetanács titkári hivatalában (Mária Valéria-utca 12. sz.) a hivatalos órák alatt nyújtsák be. Budapesten, 1901 március 29-én. Budapesti áru- es értéktőzsde tanácsa. THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31-én 1,687,840,168-45 frank Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. »AI.LU «llivi«r i»lltjo Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16 Dr^STOXERMÓR iakikJV^udolf-rakpart 3.