A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 15. szám - A Bűnvádi perrendtartás 532. §-a

120 A JOG Irodalom. «Curiai határozatok kereskedelmi-, váltó- és csődügyekben 1900. évben* Összeállította Grecsák Károly, a m. kir. Curia keresk-,váltó- és csődtanácsának tagja. Bpest, az Athenaeum kiadása. Szerző a fenti cim alatt egybegyüjtötte mindazon elvi jelentőségű határozatokat, a melyeket a Curia az elmúlt esztendőben a kereskedelmi-, a váltó- és csődjogra vonatkozólag hozott. Ez a mű 3. kötetét képezi annak a gyűjteménynek, melyet Grecsák 3 évvel ezelőtt indított meg és a melyet szorgos iparkodással folytonosan tökéletesíteni törekszik. Grecsák e kötetbe a kereskedelmi eljárás körébe eső határozatokat is bele vette, a váltóeljárásra vonatkozó határozatokon kivül, ugy hogy teljes áttekintését nyújtja a feldolgozott anyagnak. A 356 oldalból álló műi bő tárgymutatóval van ellátva, a mely a kezelést megkönnyíti. Ára 6 kor. Országgyűlési képviselőválasztás és curiai bíráskodás kódexe. Kiegészítve az összeférhetlenségi és mentelmi jog, a parlamenti relorm kérdéseivel, az uj házszabályokkal, az összes törvényhatóságok választási fuvardij-szabályrendeletével, a választókerületek és választók statisztikájával stb. Hivatalos adatok felhasználásával irta: dr. Szivák Imre országgy. képviselő, ügyvédBudapest, Athenaeum kiadása 1901. Ara kötve 12 korona. Feltaláljuk ebben a könyvben a választási törvényt azon módosításokkal, a melyeket a törvény novellája folytán tettek az eredeti tervezeten. A törvény pontosan megállapított, jelenleg érvényben levő szövegét számos jegyzetek és megszámlálhatatlan elvi határozatok és jogesetek egészítik ki. Ennek a résznek, valamint a mentelmi jogról szóló résznek kidolgozásában a szerzőt- dr. Dolenecz József segítette, ki a választási jog irodaimái. • is-vretes müvelője. Mondhatni, a könyvnek mintegy gerincét képezi a választási ügyekben való curiai bíráskodás. Ezt a részt dr. Szivák Imre rendkívüli alapossággal, erős judiciummal és mindenekfelett a leghitelesebb és legpontosabb adatok alapján dolgozta ki. Ez a curiai bíráskodás a választási fuvardij-szabályzatok gyűjteményével együtt, a több mint 65 ivre terjedő műnek rendkívüli aktuális része, melyre előreláthatólag a legtöbb hivatkozás fog történni ugy a választási mozgalmak alatt, mint különösen majd akkor, ha a kérvénynyel megtámadott mandátumok iránti pereket fogják tárgyalni a Curia előtt. Most pedig a választások küszöbén nélkülözhetetlen a választási fuvardijak gyűjteménye, mely nélkül ki sem lehet számítani az alkotmány által megengedett választási költségeket. Dr. Szivák Imre könyvében hiteles alakban közölve vannak az összes vármegyéknek fuvardij-szabályrendeletei kerületenként, községek szerint. Ugyancsak a választási költségek kiszámítása végett a választók statisztikáját is közlik e könyvben. Ezenkívül dr. Szivák Imre a büntető jogi részre és a mentelmi jogra, a parlamenti gyakorlatra vonatkozólag nélkülözhetetlen kutforrást csinált ebből a művéből, melynek megírására, mint a törvény országgyűlési előadója első sorban bír hivatottsággal. Önügyvéd vagyis gyakorlati útmutatás jogügyletek elintézésére. Irománypéldákkal szerkesztette Knorr Alajos. Hatodik kiadás. Kiadja if). Nagel Ottó könyvkereskedése, Budapesten. Vegyesek. A m. kir. Curia büntető szakosztályai 1901. évi ápril hó léik napján (pénteken) d. e. 10 órakora disz- j teremben Czorda Bódog másodelnök elnöklete alatt teljes ülést t ártanak. Tárgy: I. Megvitatása és eldöntése a kir. Curia ellentétes elvi alapokon nyugvó határozataiban észlelt következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek: «A kir. törvényszék előtt csupán ennek hatásköréhez tartozó bűntett vagy vétség miatt emelt vád, vagy ezzel a váddal kapcsolatban a kir. járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt vétség vagy kihágás miatt indított bűnvádi ügyekben hozott törvényszéki ítélet ellen, tekintet nélkül arra, vájjon a törvényszék a bűntett és a hatáskörébe utalt vétségre nézve a fenntartott váddal egyezőleg vagy attól eltérőleg itélt : a 381-ik §. általános rendelkezése szerint egyedül a kir, ítélőtábla elintézése alá tartozó felebbezésnek van-e helye ?» A kir. Curia vonatkozó határozatainak számai: 9,314/B. 900. és 10,306/B. 900. Előadó: dr. Tarnai János, a kir. Curia bírája. II. Folyó tárgyak (esetleg). A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége az lgoi. év első negyedében. I. E1 i n t é z é s r e várt: 4,941 polgári, 857 váltó, 54 úrbéri, 280 felülvizsgálati sommás, 4,818 büntető, 270 fegyelmi, 4 felszólalási (orsz. gyül. képviselőválasztói jog kérdésében,) összesen 11.325 ügy. II. Eli ntéztetett: polgári 2,227, váltó 366, úrbéri 22, felülvizsgálati 199, büntető 2,891, fegyelmi 147, felszólalási 4, összesen 5,806, III. Hátrálék. polgári 2,674, váltó 591, úrbéri 32, felülvizsgálati 81, büntető 1,018, fegyelmi 123, összesen 5,519. IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanezen időszakával szemben: polgári + 445, váltó -j- 318, úrbéri — 2, felülvizsgálati + 2, büntető — 1,399, fegyelmi +51, összesen — 585. Illetékesség megállapítása az alperes képviselőjének egy előző perben fele nevében tett nyilatkozata alapján. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa a megtámadott végzést megváltoztatja, az alperes pergátló kifogását elveti s az elsőbiróságot illetőségének megállapítása mellett további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A fiumei kir. törvényszék által 1900. március 2-ár 3/VI. 1900/28. sz. a. felvett D alatti tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy alperes a felperes által ellene a kereseti követelés iránt a fiumei kir. törvényszéknél indított perben a bíróság illetősége ellen pergátló kifogást tett azon az alapon, hogy kereseti áruk vételára a felek közt létrejött határozott megállapodásnál fogva Budapesten fizetendő; nem vitás az sem, hogy felperes az alperesnek ezen kifogása folytán még a kifogás feletti tárgyalásra kitűzött ujabb határnap előtt a fiumei kir. törvényszéknél indított keresetét visszavonta. E tényállás alapján a jelen keresetre nézve az elsőbiróság i.letőségét az 1868: LIV. t.-c. 35. §-a első bekezdése alapján meg kellett állapítani, mert alperes nem bizonyított, hogy képviselője a fiumei kir. törvényszék előtt tévedésből tette volna az idézett nyilatkozatot, az a körülmény pedig, hogy fizetési helyül Budapest sem a megrendelési jegyzékben, sem a facturában kitéve nincs, nem zárja ki, hogy az iránt a felek közt megállapodás jött létre, minek következtében azon nyilatkozat alapján, melyet alperes képviselője ügyfele nevében a fiumei kir. törvényszéknél tett, bizonyítva van, hogy a felek közt vételi szerződés teljesítési helyéül Budapest határoztatott meg; felperestehát joggal vehette igénybe a B adipesten székelő kir. járásbíróságok bármelyikének illetőségét. Ez okból a megtámadott végzést megváltoztatni kellett stb. (1901. évi január hó 23. napján. 1900. E. 380. sz. a.) «Partie-áruk üzlet* felírásának a cégtáblán való használata az ipartörvény 51. §-a alá esik. (K. M. 1901. február 27-én 8192. sz. a. kelt ítélete.) Özv. S. E-nét A. szab. kir. város főkapitánya, mint elsőfokú és ugyan ezen város tanácsa, mint másodfokú iparhatóság egybehangzóan 600 korona pénzbüntetésre, elmulasztott engedélydijban 100 korona és az eladási árból befolyt összeg 10°/o-ka fejében 1,000 korcna megfizetésére ítélték az 1884: XVII. t. c. 51-ik szakaszába ütköző kihágás miatt, mert saját beismerése szerint cégtábláján «Partie-áruk üzlet* felírást alkalmazott és ez által tömeges gyors vételre ingerelt a nélkül, hogy erre az ipartörvény 51. §-ában követelt engedélyt az illetékes elsőfokú iparhatóságtól kieszközölte és a hivatkozott törvényszakaszban előirt kimutatásokat vezette volna; továbbá, mert a panaszlott már jogtalan iparűzés miatt 1899-ben első izben 2 frt birságra, ugyanazon évben jogtalan címnek használata miatt 20 frt pénzbirságra, végül harmadízben ugyancsak még az 1899-ik évben engedély nélkül gyors és tömeges elárusitásra ingerlő felhívás miatt 600 korona birságra ítéltetett, mely Ítéletek jogerőre is emelkedtek, a kereskedelemügyi minister, mint harmadfokú hatóság, az ügy elbírálása előtt az aradi kereskedelmi és iparkamarát véleményadásra hívta fel. A kamara miután ugy az ügyiratokból, mint az elbírálás tárgyát képező eset és panaszlott eljárásának ismeretéből, azt a meggyőződést merítette, hogy panaszlott:az 1874: XVII. t.-c. 51. §-ába ütköző kihágást valóban elkövette, s miután ipari kihágás miatt egy év leforgása alatt immár negyedízben került eljárás alá, de meg hasonló kihágás miatt már 600 korona pénzbüntetéssel sújtatott: a büntetés maximumát kimondó és a törvény rendelkezéséből folyó másodfokú itélet jóváhagyását véleményezte. A kereskedelemügyi minister a kiderített tényállás alapján az alsófoku iparhatóságok büntető Ítéletét'1901. évi február hó 27-én 8192. sz. a. kelt harmadfokú Ítéletével egész terjedelmében helybenhagyta. Szerkesztői üzenetek. Dr. A. A. Nagy Károly. Zálogjog bekebelezhetése céljából részvénytársulatok, pénzintézetek és egvletek javára kiállított hitelbiztosítási okiratok, úgyszintén az ezek alapján bekebelezett zálogjog törlésére adott engedélyek állandó 1 koronás bélyeggel látandók el Magánosok javára kiállított hitelbiztosítási okiratok illetve zálogjog törlésre adott engedélyek a II. fok szerinti illeték alá esnek Curiai és táblai értesítések . , BrtkuS- L K, Népbank-Füredi nem érk. - 1,674/601 márc. 26. hh - Debrecen^ K. J. Blaskovits-Reke (1050/901 P. sz.) ápr. 1 rend. - Jászberény. Dr. M. B. Népbank-Szurovy érk. 2392, 2393 és 2947 sz. a. eloa Nyarasdy, n e. - Mhábovics-Juhász a Curiára érk. 8,191/901 P. sz a. eloa. P.nkovits (2039/901 a perbeszüntető kérvény elint.) Kecskemét. Sz. M Bajnoki-Serman (522/801 P. sz.) már. 28. hh. Keszthely Dr. Sch. Zs. Stefanics-Stefanics érk. 1.878/901 P. sz. a. ?o-%^\ y\?- e- ~ Laskai-Laskay nem érk. Kis-Schwarcz h í ^/QniSZR °f •- HÜVÖS' ápr 1- hh- ~ Móór Dr H J- Schloss b u. (313/901 B. sz.) ápr. 9. hh. - Német-Ujvár. Dr. S. L Közigazbr°lTa' 1CV° üRyekről nincs módunkban értesítést adni Székes-Fehérvar. K. J. 767/901 sz. „. e. - Szepes-Szombat. Dr. Egyik_sincs elintézve. - Több ügyről a jövő számban