A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 14. szám - A polgári perrend tervezetének megvitatására egybehívandó ministeri szaktanácskozmány elé terjesztett kérdőpontok

56 A JOG különben az 1893. évi június hó 1-én 4,593. igazságügyministeri szám alatt kibocsátott rendeleti alapján kifejlett birói gyakorlat szerint ily büntetendő cselekmények csak abban a kivételes esetben vonhatók a magyar állam egyéb területén elkövetett büntetendő cselekményekkel együttes bűnvádi eljárás alá, ha azok között elválaszthatlan összefüggés forog fenn ; a jelen esetben azonban a szombathelyi kir. törvényszék közvetlen idézést elrendelő végzésének a nyilvános főtárgyaiásnak és ítéletének tárgyává tett s fenn megjelölt büntetendő cselekmények között az eljárás adatai szerint, elválaszthatlan összefüggés nincsen ; tekintve, hogy a bűnügyi iratoknál 15. napló sz. a. levő 1900. évi június hó 23-án 1.508. sz. a. kelt átirat szerint az eszéki kir. törvényszék vizsgálóbirája meg is kereste a szombathelyi kir. törvényszéket, mint büntetőbíróságot, hogy F. J. vádlottat a Horvát-Szlavonországok területén Eszéken elkövetett büntetendő cselekmények tekintetében való eljár ás végett oda átkísértesse s a vonatkozó bűnügyi iratokat a netán megkerült bűnjelt képező kerékpárokkal együtt megküldje ; és tekintve végül, hogy a BP. 15. §-a szerint a bíróság hatáskörét és illetékességét hivatalból tartozik megvizsgálni ; ezekhez képest a szombathelyi kir. törvényszék azzal az eljárásával, hogy a Horvát-Szlavonországok területén Eszéken elkövetett büntetendő cselekményeket is a magyarországi területen Pécsett és Szombathelyen elkövetett büntetendő cselekményekkel együttesen közvetlen idézt'si végzésének, a főtárgyalásnak és ítéletének tárgyává tette és ekként a Btk.-nak rendelkezéseit és a BP.-nak a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályait olyan büntetendő cselekményekre is alkalmazta, melyekre azoknak hatálya ki nem terjed, a szombathelyi kir. törvényszék a törvényben szabályozott hatáskörét túllépte és igy ebben az esetben, valamint az 1868: XXX. t.-c, ugy a Btk. és BP. rendelkezéseit megsértette ; minélfogva tehát a szombathelyi kir. törvényszéknek a jelen végzés rendelkező részében kiemelt eljárását törvénysértőnek kellett kijelenteni. Tekintve pedig, hogy a szombathelyi kir. törvényszék a Pécsett, Szombathelyen és Eszéken elkövetett összes cselekményekért egy összbüntetést szabott ki ; Ítéletét az annak alapul szolgált eljárással együtt a BP. 442. §-ának rendelkezése alapján a Horvát-Szlavonországok területén Eszéken elkövetett büntetendő cselekmények feletti hatáskör hiánya miatt megsemmisíteni s a-rendelkező rész szerint megfelelően intézkedni kellett. (1901 febr. 20. 1,002/1901 sz. a.) A közadós álta! a csőd elrendelése előtt hitelezőinek sérelmére elkövetett büntetendő cselekmények által sértve nem a csődtömeg- van, hanem a hitelezők, tehát a tömeggondnok nincs jogosítva a közadós által a csődnyitás előtt a hitelezők kárára elkövetett cselekmények miatt mint pótmagánvadló fellépni. A közadósnák a Btk. 414. i;-ába ütköző cselekményei miatt minden egyes hitelező, vagy a hitelezők közül többen is mint potmagánvadlók felléphetnek. — Ha a tömeggondnok is felléphetne mint pótmagánvadló, akkor ugyanegy cselekmény és ugyanazok a tartozások miatt nemcsak a sértettek, hanem még a tömeggondn;ik pótmaganvádja, vagyis kétszeres pótmagánvád foghatna helyt, a mi a pótmagánvád intézményének természetével ellenkezik. (Budapesti kir. itélő tábla 1901. február 20. 545/901. sz. a.) A kir. táblai határozat a Bp. 425. 5j-ának 2. bekezdése szerint vádlottnak csak abban az esetben hirdetendő ki, esetleg kézbesítendő, ha a kir. tábla fötárgyalásán sem ő, sem védője nem volt jelen. A Bp. 431. §-ának utolsó bekezdése szerint, ha a seiimnségi panasz bejelentésére jogosultak a kir. tábla fötárgyalásán mind jelen, vagy képviselve voltak és valamelyikök semmisegi panaszszal élt, az iratok minden egyéb kihirdetés mellőzesével a Curiához felterjesztendök. Az esetben mikor a vádlott a táblai főtárgyaláson ügyvéd által képviselve van, a táblai ítéletnek a vádlott részére való külön kihirdetése az idézett §-okban előírva nincs. (A m. kir. Curia 1901. jan. 110,514/1900. sz. a) A kir. ügyész a tárgyalás folyamán semmiségi panaszt jelentett be, mert egy általa javaslatba hozott kérdés az esküdteknek nem tétetett fel ; minthogy a Bp. 426. §. 1. pontja szerint semmiségi panasz csak az esküdtbíróság ítélete ellen használható a kir. ügyész az itélet kihirdetése alkalmával kijelenteUe, hogy az emiitett kérdésnek mellőzése miatt már bejelentett semmiségi panaszon kivül más perorvoslatot érvényesíteni nem kiván. által elesett az alap arra nézve, hogy a tárgyalás folyamán bejelentett semniiségi panasz érvényesíthető lenne. A Bp. 385. §-nak 1. a, és b) pontjaira való utalás által semmiségi ok nincs megjelölve, mert abból az utalásból nem határozható meg. hogy vádlott és védője a bűnösség megállapítását mily okból neheztelik, vagy a megállapított bűncselekmények a büntető törvényeknek melyik rendelkezése szerint kellett volna nézetök szerint minősíteni. (A m. kir. Curia 1901 febr. 19. 986. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'*-böl. Csődök : Leitner Izidor e.. Nova-Gradiska, u. o. járásbíróság, bej. ápr 1.. félsz. máj. 18., csb. Ugarkovics Milán, tmggg. dr. Poszilovics Mihály. — Paskesz Jakab e., Makó, szegedi trvszék, bej máj. 11., félsz. máj. 18., csb. Szeless László, tmgg. dr. Dallos Sándor. — «Magyar minta tejtelep részvénytársaság)) e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. máj. 2 , telsz. máj. 30., csb. Fuchs István, tmgg. dr. Glaszner Samu. — Smederovác Stefán et Sohn e., Bavaniste, fehértemplomi trvszék, bej, ápr. 30.. félsz. máj. 14., csb. Kinaszevich Béla, tmgg. dr. Jakabffy Ernő - Gauzer Jínosné e.. ugyanazon körülmények kozott. - Grunwald Vilmos és József e., Bpest, keresk. és váltótrvszék. bej. apr. 30., félsz. mái. 30.. csb. dr. Genthon Ferenc, tmgg. dr. Sós Ernő - Kontra István e Füzes-Gyarmat, gyulai trvszék, bej. máj. 20.. telsz. jun. 11., csb. dr. Nyiszfor Adorján, tmgg. Sárréti János. - Kontra 1 éter e. u. o tmga dr AdlerSamu - Solymosi és társa, valamint Sólymos, Olivér e Kolozsvár u. o. trvszék, bej. ápr. 30., félsz. máj. 22., csb. dr. Jekey Dániel tmgg.'dr. Hunwald Lajos. - Ifj. Tessits György e Arad. u. o trvszék bej máj. 7., félsz. jun. 4.. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr Sugár'leno - Mayer Lajos e„ Liptó-Szent-M.klós, rózsahegyi trvszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 23., csb. Dluhovics Béla, tmgg dr. Singer József. Kontra János e., Füzes-Gyarmat, gyulai trvszék, bej. raaj. 20, félsz, jun 11 csb. dr. Nyisztor Adorján, tmgg. Csánky Béla. Kiss Pál és neje 'e, Kun.-Sz.-Márton, szolnoki trvszék, bej. máj. 20., félsz, jun 24 csb Pálka Kálmán, tmgg. Doba István. - Gauzer János e. Tolna, szegzárdi trvszék, bej. máj. 31., félsz. jun. 17., csb. dr. Sonnewend Frigyes, tmgg. Dr. Pirnitzer Béla. Pályázatok : Tordán kir. közjegyzői áll. ápr. 20. — A pestvidéki trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 13. - Budapesten a VIII kerületben kir. közjegyzői áll. ápr. 20. — A szászsebesi jbiróságnál aljegyzői áll..ápr. 14. — A siklósi bíróságnál aljegyzői ápr. 14. — A temesvári jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 14. — Az ó-lublói jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. ápr. 14. — A marosvásárhelyi trvszéknél birói áll. ápr. 14. — A temesvári kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. ápr. 14. — Az élesdi jbiróságnál birói áll. ápr. 16. — A felső-eöri jbiróságnál al birói áll. ápi. 16. — A bajai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 17. — A mánnaros-szigeti trvszéknél birói áll. ápr. 17. A perlaki jbiróságnál al birói áll. ápr. 18. A közjegyzői összes teendőkben jártas segéd, a ki 10 év óta egy helyen van alkalmazva, május hó elsejére esetleg 15-re állást keres. Cim a kiadóhivatalban 2—3 Dr. Stamberger Ferencz budapesti kir. közjegyző egy teljesen képzett, a német nyelvet kitűnően értő és rendezett vagyoni viszonyok között lévő közjegyzői helyettest keres. Pályázati hirdetmény544/901. T. szám. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa egy negyedik jogügyi titkári állásra ezennel pályázatot hirdet. Ezen állás a következő javadalmazással jár: 3800 korona törzsfizetés. 11 10 « lakbér. A kinevezett titkár egy éven át ideiglenes jelleggel alkalmaztatik s végleges kinevezése ez időn tul a tőzsdetanács határozatától van függővé téve. A kinevezett titkár véglegesítése után a nyugdíjintézet tagja lesz s a nyugdijszabályzatban meghatározott nyugdíjra tarthat igényt. A pályázatban csakis olyan magyar állampolgárok vehetnek részt, akik 35-ik életévüket tul nem haladták, ügyvédi oklevéllel birnak, vagy a birói gyakorlati vizsgát letették. Mindazok akik ezen állást elnyerni óhajtják, fölhivatnak, hogy szabályszerűen fölszerelt kérvényüket bezárólag 1901. évi április hó 30. napjáig a tőzsdetanács titkári hivatalában (Mária Valéria-utca 12. sz.) a hivatalos órák alatt nyújtsák be. Budapesten, 1901 március 29-én. Budapesti áru- es értéktőzsde tanácsa. — Első Leánykiházasitási Egyesület m. sz. Leány- és fiubiztositó-intézet. Az intézet 38-ik kezelési éve, melynek jelentését Schwarz Ármin elnöklése és számos tag részvétele mellett a márc. 31-én tartott közgyűlésen terjesztették elő, minden tekintetben kedvező volt. 1900-ban uj beiratkozás volt 14.969 jutalékrész. Nászjuta ékok és visszafizetések fejében kiutalványoztatott 509.264 k orona 90 fillér. A díjtartalék az 1900-as eredményből való 1,271.917 korona 19 fillér átutalásával 5,780.652 koronára emelkedett, a többi tartalékhoz 115.517 korona 81 fillér csatoltatott, ugy. h°gy azok összege 826.410 korona 29 fillér. A hivatalnoki nyugdijalap részére 4000 korona szavaztatott meg és ennek összege immár 64.685 korona 29 fillér. Bevétel volt 2,125.992 korona 40 fillér. A mérleg végösszege 6,717.255 korona 21 fillér, mely a következő tételekben nyer fedezetet: Intézeti épületek 15.6017 korona 68 fillér leírása után 1,489.622 korona 16 fillér. Elsőrendű 4£0,o-os állam- és egyéb óvadékképes értékpapír 2,164 092 korona. Takarékbetétek 2,171.392 korona 01 fillér. Kölcsönök saját kötTényekre 269.053 korona 11 fillér. Hátralékos dijak 429.370 korona 21 fillér. Szerelvények 5335 korona leírása után 10.00 korona. Hivatalnoki nyugdijalap betétei : 60,510j korona 97^ fillér. Készpénzkészlet 123,304 korona 75 fillér. A jelentés és mérleg helyesléssel tudomásul vétetett és miután Grünwald Mór városbíró indítványára Schwarz Ármin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak, az egész igazgatóságnak és felügj bizottságnak, valamint az intézet matematikusának Bogyó budapesti kereskedelmi akadémia tanárának köszönetet és elismerést szavaztak, újra megválasztatott a felügyelő-bizottságba egy ev tartamára: Alexander Bernát dr. tanár, Simonyi Zsigmond dr. tanár, H e g e r József, Seifensieder József, Wertheimer Albert és W e i 1 ]. Dávid. FALLAS BÉSZVÉMT Ti.KOASi.Ox