A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 12. szám - A magyar polgári perrendtartás 34. §-a - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat

96 A JOG törvényre. Kiemelendő azonban, hogy a szerző a külföldi és magyar irodalom figyelembevételével müvét a tudományos elmélet magaslatára emelte a nélkül, hogy a gyakorlati szükség kielégítéséről egy pillanatra is megfeledkeznék. Magyar Bányajog, a teljes joganyag. Irta dr. B a 1 k a y Béla budapesti ügyvéd és dr. S z e ő k e Imre m. kir. bányaesküdt. Ara 6 korona. Dacára annak, hogy a bányaügy nálunk évszázados, csodálatos, hogy a bányajog müvelése nálunk nem tartott lépést azzal. Pedig kapcsolatosnak kellene lenni. Részben oka e jelenségnek, hogy bányatörvényünk reformja évtizedek óta vajúdik, és igy a bányajogról alig jelennek meg munkák, mert a szerzők méltán tartanak attól, hogy munkájuk idejét múlja csakhamar. Annál dicséretre méltóbb szerzők vállalkozása, hogy dacára ezen körülménynek, mégis rászánták magukat a cimben megjelölt dolgozat közzétételére. Nem csak azért, mert az amúgy is szegény bányajogi irodalmunkat egy igazán hasznavehető, kitűnő kézikönyvvel gazdagították ; de azért is, mert azon bő anyag által, mit a bírósági és közigazgatási bányaügyi jogszolgáltatás terén összehordtak, sok útmutatást és alapot nyújtanak a jövő reformnak tovább fejlesztésére. A szakkörök csak örömmel fogadják ezen hasznavehető munkát, melyben teljes tájékoztatást találnak a bányaügyek terén felmerülő csaknem minden kérdésre nézve. Ezt elősegíti azon kitűnő rendszer, melynek keretében minden joganyag és az arra vonatkozó rendelkezés összefoglalva könnyen feltalálható. «A magyar törvények, kormányrendeletek és egyéb elvi jelentőségű határozatok, végrehajtási utasitások és ítéletek 1836—1899-ig összesített nyilvántartása* cimén hozzátartozó tárgymutatóval egy igen használható munka jelent meg Wellisch Béla szt.-gotthárdi könyvkereskedő kiadásában. Ezen összesített nyilvántartás 541 oldalból áll, nagy negyedrét alakra nyomtatva a következő beosztással: Minden oldalon négy függőleges rovat található. Az első rovatban van az alaptörvény 1836-tól 1899-ig felosztva cikkek és paragrafusokra; a második függőleges rovatban az alaptörvény cikkei- és paragrafusaihoz tartozó törvénycikkek és paragrafusok vannak feljegyezve; a harmadik rovatban ugyancsak az «alaptörvényre vonatkozó magyarázó döntvények, határozatok és végrehajtási utasítások* stb. évszám és számok szerint vannak részletesen feltüntetve; végül a negyedik rovat az alaptörvényt, vagy annak egyik cikkét, vagy paragrafusát hatályon kivül helyező törvényeket foglalja magában. A nyilvántartás a tárgymutatóval együtt vászonkötésbe kötve 15 kor., fűzve 12 kor. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara 1901. évi március hó 31-én, délelőtt 10 órakor (Budapesten, V., Szemere-utcza 10. sz.) saját helyiségeiben rendes évi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A kamara választmányának az 1900. évi működéséről szóló jelentése. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és rendelkezés a pénztári maradvány felett. 3. A költségelőirányzat megállapítása. 4. Ür. Ö d ö n f i Miksa indítványa a tőzsdebiróság hatáskörének korlátozása tárgyában és a választmánynak erre vonatkozó véleményes jelentése. Budapest, 1901. március 18-án. Dr. G y ő r y Elek, a budapesti ügyvédi kamara elnöke. A Budapesten lakó ügyvédek szaporodását igen szembeszökőleg tünteti fel az alanti táblázat. Ép oly jelentékeny szaporodást mutat az ügyvédjelöltek száma is. Miként fognak e számok az uj perrendtartás életbelépte után alakulni, az a jövő titka. De előreláthatólag tetemes csökkenés fog beállni. A bpesti ügyvédek létszáma volt: Év Létszám Szaporulat Százalékokban 1892 898 52 6'14% 1893 934 36 4'-% 1894 955 21 224% 1895 965 10 L04% 1896 983 18 1-85% 1897 1.040 57 5-08% 1898 1,089 49 407% 1899 1,110 21 P92% 1900 1,135 25 202% Az ügyvédjelöltek szaporodásáról a következő táblázat tesz tanúságot: Év Létszám Szaporulat Százalékokban 189 2 520 8 1-05% 1893 509 apadás 11 1894 544 szap. 35 6"87% 1895 602 « 58 10.66% 1896 634 <' 32 5"03% l!-97 675 « 41 6-04% 1898 674 apadás 1 1899 742 szap. 68 10-09% lfcOO 817 « 75 10-17% A budapesti ügyvédi kamara 1900. évi működéséről igen terjedelmes jelentést tett közzé, mely mind tartalmasságánál, mind előadása előkelőségénél fogva dicséretére válik a kamarának. Nagyérdekü különösen azon rész, mely az ügyvédi és a törvénykezési kérdésekkel foglalkozik és melyekre még különösen vúsza fogunk térni. Egyelőre konstatálni kívánjuk, hogy a kamara a jelentése megnyugtató tanújelét nyújtja azon törekvésének, hogy az ügyvédség érdekei éber megfigyelője és védelmezője. M e gé 1hetést természetesen — a kartársaknak nem biztosithat, pedig ezen kérdés dominálja most a fővárosi ügyvédséget. A bírósági ügydarabok kiadmányozásának sürgetése tárgyában a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróság legközelebb akként intézkedett, hogy ezután a felekés az ügyvédek a kiadmányozás sürgetése végett ne az irodákhoz, hanem a vezető kir. járásbiróhoz forduljanak. Ezen helyes rendelkezésnek célja az, hogy a bírósági irodákban e tárgy körül űzött visszaélések megszüntettessenek. S c h m ö r Gyula, a VIII—X. ker. kir. járásbíróság vezetője, ezen intézkedéséről a bndapesti ügyvédi kamarát értesítette, a melynek választmánya elhatározta, hogy az ügyvédeket erre az intézkedésre figyelmezteti és felhívja őket, hogy a kiadmányozások sürgetésénél ehhez képest járjanak el. Eladó sajtópör. Magyarország összes vidéki városai között Szabadka foglalja el a legelőkelőbb helyet a sajtóvétségekből származó pörök és törvényszéki tárgyalások dolgában. Egy szabadkai lapszerkesztő pedig állandóan Szegeden lakik és onnan szerkeszti lapját, mivelhogy az évnek egy részét a sajtóvétségek miatt a szegedi államfogházban tölti. A szabadkai újságok közül a Bácskai Hirlap az, melynek legkevesebb ilyen pöre akad és azért nem tartja érdemesnek, hogy azokat saját maga letárgyalja, hanem vállalkozót keres, ki azokat helyette elintézi. A erre vonatkozó felszólítás, mely nincs a humornak híjával, a Bácskai Hirlap március tizenkettediki számában jelent meg és szószerint igy hangzik : Jutányos vétel ! Ki volna hajlandó tizenegy, már folyamatba tett sajtópert, egy rágalmazási, két becsületsértési és egy testi sértés miatti perrel együtt örökáron minden jogkövetkezményekkel együtt megvenni r Az ezen perekből eredő minden előny a vevőt illeti ; fegyházbüntetés kizárva ; a pénzbírság behajthatatlansága már ezúttal kimondatik. Jelentkezni lehet a Bácskai Hirlap szerkesztőségénél. Követeléseknek behajtásával foglalkozó vállalatok. Nyiri István kartársunk lakásán vasárnap délelőtt értekezlet volt, melyen több fővárosi ügyvéd vett részt. Az értekezlet a következő inditványnyal járult a budapesti ügyvédi kamarához: A budapesti ügyvédi kamara tagjainak tudomása van arról, hogy a főváros területén oly vállalatok léteznek, melyek ügyvédi segély igénybevételével vagy a nélkül követeléseknek birói uton való érvénye -késével iparszerüen foglalkoznak. Alólirattak meg vannak győződve, hogy ezen vállalatok működése nemcsak, hogy érzékenyen sérti az ügyvédségnek az ügyvédi rendtartás 39. §-ával védett anyagi érdekeit, de egyszersmind kijátszását képezi azon garanciáknak, melyeket az idézett törvény a jogvédői működés tisztessége és tekintélye érdekében alkotott, a mennyiben ezen vállalatok ügyfeleiket ügynökök, reclám és egyéb az ügyvédeknek meg nem engedett módon szerzik és az ügyfeleket perlekedésre ösztönözik, oly módon, hogy a követelésnek zálogul lekötése ellenében arra előleget nyújtanak, a per tárgyát magukhoz váltják és a perlésből származható kockázatot egészben vagy rés-ben átvállalják. Alólirottak meg vannak továbbá győződve arról, hogy ezen vállalatok törvényellenes működésének elbírálására mi befolyással sincs azon körülmény, hogy ezen vállalatok feleiknek biróság előtti képviseletére ügyvédeknek adnak megbízást, mivel ez csak a tiltó törvény hatályosabb kijátszhatása céljából történik és nem változtat azon visszás állapoton, hogy a tulajdonképen, érdekelt fél jogvédelme egy erre nem képesített és nem jogosított az ügyvédi kamara ellenőrzése alatt nem álló vállalkozóra van bizva, a mi merőben ellenkezik a törvény intenciójával és betűjével egyaránt. Indítványozzák ennélfogva alólirottak, hogy a budapesti ügyvédi kamarai értekezleten adjon kifejezést azon meggyőződésnek, hogy a követelések behajtásával iparszerüen foglalkozó vállalatok működése, álljon ez akár a követeléseknek engedmény alapján saját nevükbeni érvényesítéséből, akár a felek képviseletéből, akár pedig a félnek ügyvéd részére kiállított megbízás közvetítéséből, az ügyvédi kar jogos érdekeire s a közérdekre egyaránt káros, hogy ennélfogva az ügyvédi kar tisztességével és tekintélyével özszeegyeztethetőnek nem tartja azt, hogy a kamara tagjai ily vállalatokkal összeköttetésben álljanak, hogy ennélfogva kívánatosnak tartja, hogy a kamara választmánya ily összeköttetések meggátlása céljából saját hatáskörében intézkedjék s a concret esetek bejelentésére a kamara tagjait hívja fel, hogy végül kívánatosnak tartja, hogy a kamara ügyésze 1874. XXXIV. t.-c. 39. §-án alapuló jogánál fogva minden tudomására jutó esetben járjon el a felek képviseletével jogosulatlanul foglalkozó vállalatok ellen. Curiai és táblai értesítések Brassó. H. L. Brassói tp. — Első Erd. Bank (1069/900 V sz ) marc. 14. mv. — Csik-Szereda. B. I. Hozolitz b. ü (1012/901 B sz) márc. 12 elutasítva. - Többi b. kérdésére az irás olvashatatlansága és az adatok hiányos volta miatt, sajnálatunkra, nem felelhetünk Erzsébetvaros. Dr. I. Gy. Munteán-Opris (387. I. B.j érk. 302/901 V sz a eloa Grecsák, n. e. - Gyöngyös. Dr. P. S. Grossmann-Osváth érk'. o,lo4/900 P. sz. a. elöa. Frink, n. e. — Kolozsvár. Dr W M A jövő számban. - Mohács. Dr. K. A. Joszt-Wagner (1 ölti—1*517/900 V «° wárCT ™ hh> ~ °-Becse- Dr- V- A- A jövő számban. - Pécs* Dr. M J. Montz b. ü. (8,005/900 B. sz.) márc. 12. hh. - Sopron Dr K. I. Kovacs-Jus t érk. 4,770/900 P. sz. a. - Kéry ü érk 707'901 P* sz. a. eloa. Somogyi, márc. 21. fo. Németh-Hegedűs érk 7 033/901 P* sz. a. eloa. Illés Jenő, n. e. - Bella-Bella érk. 539/901 P. 'sz. a. elöa. Zachar, n. e. — Schwarz—Raffonsberger érk. 162/901 P sz a elöa Kovács Antal. n. e. Sopron. Dr. K J. Müller b. ü. * 18,146'900 -B ) tebr. 24 nh. m