A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 12. szám - A magyar polgári perrendtartás 34. §-a - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat

A JOG A magyar polgári perrendtartás 34. §-a Irta : dr. BERZSENYI JENŐ siklósi kir. albiró. A magyar polgári perrendtartás 34. §-nak tartalmáról valamelyik napilapból nyertem először tudomást. A §. szövegének ismertetéséhez hozzá tette az illető lap, hogy több mint bizonyos, miszerint e § a kereskedővilágnak nem fog tetszeni, s kézzel-lábbal fognak törvénynyé válása ellen küzdeni, — de hiszi, hogy azért a minister ur mégis ragaszkodni fog a §-hoz s törvénynyé válását m^gis keresztül viszi. Az én csekélységem is kijelenti, hogy szereti hinni s tán még nagyon sokan szeretik hinni, hegy a fenti §. tör­vénynyé is váland. Az illető lapnak igaza is volt, midőn a kereskedővilág tiltakozását jelezte, mert a § ellen küzdőknek első fecskéje már jelentkezett a J o g f. évi 8. számában. Dr. Frankfurter Sándor miskolci ügyvéd ur száll sikra a 34. £ ellen, — ennek teljes mellőzését s a régi 1.868. évi. 54 t-c. 35. §.2. bekezdésének megfelelő rendelkezés felvé­telét kívánná. — mert a 34. §. a kereskedő-osztálynak nagy sérelmet okoz. Hogy a 34. § a kereskedő osztályra nézve némi hát­ránynyal jár, — azt hiszem kétségtelen is mindenki előtt. Szerintem azonban nagyon téved Frankfurter Sán­dor ur, midőn a 34. íj-ban a kereskedő-osztály üldözését látja ; mert ha kissé a dolog mélyére hatolunk, azonnal lát­hatjuk a fenti íjban azt a — hála Istennek most már más törvényekben és tőrvényjavaslatokban is nyilvánuló, — irányzatot, mely a társadalmilag gyengébb elemet az erősebbel szemben védelmébe veszi. Minél inkább képes a törvénykezés az anyagi igazságot érvényre juttatni, annál tökéletesebb. Már pedig az anyagi igazság jobban juthat érvényre akkor, ha megkönnyítjük a feleknek a bíróság előtt jogaik­nak közvetlen érvényesítését, jogaiknak közvetlen védelmét. Gondolnunk kell azokra az esetekre, midőn a kereskedő telephelyétől távollakó alperes csupán azért nem védekezik, mert sem ideje, sem pénze nincsen a kereskedő telephelyére nézve illetékes bíróság, esetleg ausztriai bíróság előtt megjelenni. Gondoljun'.: csak arra, hogy mennyi alkalma nyilik a kereskedőnek a visszaélésekre, részint akként, hogy silány, hiányos, a rendelésnek meg nem felelő árut tukmálhat rá vevő­jére, részint akként, hogy a számla öszszegét pár forinttal, — mely azonban a védekezés költségeinek összegét el nem éri, — megtoldja, mert mindkét esetben számit arra, hogy az a szegény földműves vagy más laikus polgár pár forint megmentése kedvéért magát kiadásokba verni nem fogja. Az efféle kísérletezések a magyar polg. perrendtartás 34. §-a életbeléptével mindenesetre csekély számra fognak Ieszállitódni. Nem a kereskedő-osztály nemzetgazdasági szerepének csekélybe vételéről, hanem egyes hitelezők visszaélései­nek megelőzéséről van tehát szó. Ha fontos a kereskedő osztály érdeke, nem kevésbbé fontos a nagy közönség érdeke. Nem szabad továbbá feledni, hogy a kereskedelemnek kell szolgálni a közönséget, nem pedig a közömégnek a kereskedelmet. A kereskedelem van a közönségért, nem pedig a közönség a kereskedelemért. Miért kedvezzen tehát a törvény inkább a kereskedő­osztálynak, mint a nagy közönségnek? Attól pedig nem kell nagyon tartani, hogy az adósok alaptalan, konok védekezése gyakori fog lenni, hisz elvégre is ők innák meg ennek a levét. A polgári perrendtartás tervezetének 34. §-a ellen a kereskedő-osztály aggodalmát tehát, legfölebb üldöztetési mániából eredhetőnek tartom s a §. felvételét nemcsak, hogy nem helytelenítem, hanem a legőszintébb lelkesedéssel üdvözlöm érte az igazságügyminister urat. Sőt meggyőződésem az, hogy a 3 í. §. kiküszöbölésével az egész tervezet veszítene értékéből. Most pedig még annak a véleményemnek is bátorkódom kifejezést adni, hogy a 34. §. a kereskedő-osztályra nézve nem is oly nagyon hátrányos. A 34 íj-nak ugyanis csak a hitelt nyújtó kereskedő cégekre nézve van jelentősége. A hitelnyúj­tást pedig az illető kereskedő könnyen függővé teheti attól, hogy az adós magát a kereskedő cég telephelyén székelő bíróság illetékességének vesse alá, — mert a tervezet 46. §-a az önkéntes alávetést kifejezetten megengedi. A kereskedő-osztálynak ekként nem lesz valami nehéz a 34. §. netáni hátrányait elenyésztetni. Belföld. A bpesti kir. tábla uj elnöke. Oberschal! Adolf, curiai tanácselnököt Ő Felsége a tábla elnökévé nevezte ki. E kineve­vezés senkit meg nem lepett. Biztosra vette a jogászköz­vélemény e kinevezést, még mielőtt szárnyára vette a hir A sok kitűnő közt ő az elismerten kitűnőbb. Nagy traditiók. fűződnek ezen álláshoz. Azzal, elévülhetlen gazdag emlékekben egybe vannak kapcsolva egy S z a b ó Miklós, V aj k a y Károly, i Czorda Bódog, Vérté ssy Sándor nevei, kik bár más szer­1 vezeti viszonyok közt - tartalmat, előkelőséget adtak az állá­I suknak. Oberschall méltó utódként sorakozik ezen illustns ; bírói alakok mellé. Páratlan erélye és tudása, magas birói állá­I sának egész előkelő öntudata, minden melléktekinteteken felüli pártatlansága, pályafutásának ezen ujabbi fokán bizonyára mind érvényesülni fognak. És azért teljes bizalommal tekint a jogász­ság az uj táblai elnök működése elé. Mi pedig, mint régi tiszte­lői őszinte szerencsekivánatainkkal üdvözöljük. Következőkben közöljük az uj elnök életrajzi adatait. Oberschall Adolf 1839. évben, Rózsahegyen született. A gymnasiumot Selmecbányán, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, 18ü2-ben ügyvédi diplomát elnyervén, 8 éven át ügy­védeskedett. 1870. a budapesti kir. ítélőtáblához pótbiróvá és két évvel később rendes biróvá lett kinevezve. Egy ideig a fennállt semmitőszékhez volt beosztva. 1885-ben curiai biró lett és már egy évvel később a marosvásárhelyi, 1891 a kassai kir. tábla elnöki székében látjuk mig 1894. curiai tanácselnökkélett kine­vezve. Pauler őt a polg. törvénykönyv előkészítő bizottságába nevezte ki tagul. Tagja most is az uj polg. törvénykönyv előkészítő bizottságának. A millenium alkalmával a kolozsvári egyetem tiszteletbeli tudora lett. Ilencfalvi Sárkány József, a bpesti kir. tábla érdemes alelnöke, nyugalomba vonult. Ez alkalomból 0 Felsége a másod­osztályú vaskoronarenddel tüntette ki. Csak mély sajnálattal és igaz megindulással veszik számos tisztelői e tény hirét, mert ezzel bezáródott egy oly birói pályafutás, melynek minden egyes megállópontján nagy birói és emberi tulajdonságok fényesen megnyilatkoztak. Hihetetlen munkaerő, rendkívüli ügybuzgalom, magas birói állásával egybe kapcsolt felelősség súlyának teljes öntudata, nagy jogi tudása és tapasztalatai, a gondolkozás előkelő­sége és nemessége, a mellett egyéniségének szeretetreméltósága hivatalos és társadalmi érintkezésében, ezek azok a tulajdonságok, melyek hazai magistraturánkban maradandó emléket biztosítanak neki. Habár az évek hosszú sorozata nehezedik vállaira és bár kiér­demelte hosszú fáradságos pályája után a nyugalmat, Isten kegyel­méből még testi és szellemi nagy munkabírás jutott neki, hogy tisztelői nemcsak remélik, de biztosan várják, hogy ezen adomá­nyokat parlagon hevertetni nem fegja, és hogy magas curuli szé­kéről lelépve, a közügyek terén fogja azokat érvényesíteni. Ehhez erőt és egészséget kívánunk neki teljes szivünkből. Dr. Baumgarten Izidor, igazságügyi osztálytanácsos korona­ügyész helyettessé lett Ő Felsége által kinevezve. E kine­vezés tág körökben a legnagyobb megelégedéssel fogadtatott Mert e kinevezés az igazságügynek gyakorlati és irodalmi terén töltött, eredményekben gazdag tevékenységnek elismerése; és mert megnyugtatólag hat. hogy a becsületes érdem a közügyek terén méltánylást talál. Az uj koronaügyész-helyettest a szakközönségnek bemutatni felesleges. Büntető jogászaink legkiválóbbjainak egyike, ki mind a szó, mind a toll hatalmával egyaránt valódi diadalokat aratott a fórumon. Igazságszeretete, catói jelleme egyaránt ismere­tesek. Nagy tudása és annak sokoldalúsága egyaránt köztudomásúak. A diszes hely, melyre jutott, arra termett embert talált. Fogadja őszinte szerencsekivánatainkat uj diszes állásához. Magyar jogászegylet. F. hó 16-án dr. Baumgarten Izidor koronaügyész helyettes, nagyszámú előkelő közönség előtt rendkívül érdekes felolvasást tartott «abüntetés kimérése k r iím i n á 1 p o 1 i t i k a i szempontból* cím alatt. A bün­tetőjog kitűnő ismerője és irodalmi művelője sok uj szempon­tot domborított ki, régi szempontokat pedig szellemesen uj meg­győző módon csoportosított. Előadása a jogászegyleti kiadvá­nyokban legközelebb meg fog jelenni. f Külföld. A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvény­javaslat. (Fordította A. S. A fordító jogait fentartja.) Folytatás. III. Egyesületek kölcsönösségi alapon. 15-53. §§. A kölcsönösségi alapon alakuló biztosító szövetkezetek köte­lesek alapszabályaikat a fölügyeleti hatóságnak benyújtani. Ezekben foltuntetendő a szövetkezet címe és székhelye, mely utóbbi a

Next

/
Thumbnails
Contents