A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 10. szám - Észrevételek a magyar általánospolgári törvénykönyv tervezetéhez (Folytatás.)

40 A JOG 2. pontja szerint hivatalból üldözendő R. Lajos székesfővárosi számtiszthelyettes és városgazda sérelmére elkövetett rágalma­zás vétségében mondatik ki bűnösnek. Ezzel a változtatással egye­bekben a kir. törvényszék ítélete a büntetés kiszabására nézve a btkv. 258. §-ának a felhívásával helybenhagyatik. Indokok: Vádlott ugyan a fővárosi közhivatalban, tehát nyilvános helyen mondotta R. Lajos székesfővárosi számtiszthelyet­tes városgazda ellen, ennek hivatalos kötelességeire vonatkozólag az alsófoku bíróságok által megállapított rágalmazó állításokat, minthogy azonban a 262. §-ba ütköző hatóság elleni nyilvános rágalmazás alkatelemét képező nyilvánosságot nem a hely nyil­vánossága alkotja meg, hanem az, hogy az állítást sokan hallják, s minthogy a btkv. 262. §-ában feltételezett nyilvánosságnak az még nem felel meg, ha a nyilatkozat négy tanú előtt történt, a jelen esetben pedig csak három tanú volt jelen: ennélfogva a btkv. 262. §-a szerint való minősítés helyt nem foghat. Hanem, minthogy a vádlott a rágalmazó állítást három egyén, tehát többek előtt tette és minthogy azok közhivatalnoknak hiva­tali kötelességére vonatkoznak, vádlottnak a cselekménye a btkv. 258. §-ába ütköző és a 270. §. 2. pontja szerint hivatalból üldö­zendő rágalmazás vétségének volt minősítendő és pedig annak, a közelebbi megjelölésével, hogy a sérelem R. Lajos ellen követ­tetett el, mert az alsófoku bíróságok ítéleteinek indoklása szerint kétségtelen, hogy a panaszolt állitások nevezett közhivatalnokra vonatkoznak. Egyéb tekintetben a kir. ítélő tábla ítélete az elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indoklásánál togva hagyatott helyben Nem képez semmiségi okot az esküdtbíróság elnökének amaz eljárása, hogy a kérdések megállapítása után az azokhoz való hozzászólás iránt a védő által kifejezett kívánságot meg­tagadta. Megsemmisíttetett az esküdtbíróság ítélete, mert a bíró­ság a Bp. 328. §-ának 2. bekezdésében foglalt világos rendelke­zés ellenére elmulasztotta megjelölni ítélete indokaiban azokat a súlyosító és enyh tő körülményeket, melyekre ítéletének a bün­tetés kiszabására vonatkozó részét alapította. A m. kir. Curia: Szándékos emberölés kísérletének bűntet­tével és közcsend elleni kihágással vádolt Sch. J. elleni bűnvádi perben: A kir. ügyész semmiségi panaszának felülvizsgálása mellőz­tetik; védőnek s vádlottnak az esküdtekhez intézett kérdések megállapítása után az azokhoz való hozzászólást megtagadó elnöki kijelentés ellen bejelentett semmisééi panasz pedig elutasittatik, azonban az esküdtbíróság ítéletének a szabadságvesztésbüntetés kiszabására vonatkozó része a Bp. 384. §-ának 10. pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik s ugyanaz a biroság utasittatik, hogy e tekintetben hozzon uj Ítéletet. Indokok: A koronaügyész a kir. ügyész semmiségi pana­szát visszavonván, ennek a semmiségi panasznak felülvizsgálása mellőzendő volt, a védő által minden törvényszakaszra való hivat­kozás nélkül, azért bejelentett semmiségi panasz, mert a főtár­gyalási elnök nem engedte meg a megállapított kérdésekhez való hozzászólást, nem volt alaposnak felismerhető, mert ez a semmi­ségi panasz a Bp. 427. §-ának negyedik pontja rendelkezésére való tekintettel alapos csakis az esetben volna, ha a kérdések feltevésénél a Bp. 354., 361. §-ainak parancsoló rendelkezései meg lettek volna sértve. Minthogy azonban ily okot a védő nem hozott fel, a kérdések megállapítása után az azokhoz való hozzá­szólás iránt kifejezett kívánságának megtagadása törvényes alapon meg nem támadható. Minthogy azonban a bíróság a Bp. 328. §-ának 2. bekezdé­sében foglalt világos rendelkezés ellenére elmulasztotta megjelölni Ítélete indokaiban azokat a súlyosító és enyhítő körülményeket, melyekre ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét ala­pította; minthogy továbbá Ítéletének sem a rendelkező részében, sem indokaiban nem jelölte meg azt a bűncselekményt és Ítéle­tet, a melynek alapján összbüntetést szabott ki, végre minthogy a korábbi Ítéletnek a büntetés kiszabásáról rendelkező részét sem helyezte hatályon kívül, mindezeknél fogva pedig az esküdt­bíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó része érthe­tetlen: az esküdtbíróság ítéletének ezt a részét megsemmisíteni s ugyanazt a bíróságot megfelelő uj eljárásra utasítani kellett. Ezzel a rendelkezéssel a vádlott s védője által a btkv 92. §-ának nem alkalmazása miatt a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz tárgytalanná vált. (1901. január 8-án 101. sz.J Vádlottak a Bp. 385. S- 1. c) pontjára alapítottan bejelen­tett semmiségi panasza azért, mert az elsőfokú bíróság ítéletét csupán a büntetés tekintetében felebbezték, visszautasítható nem volt; mert a Bp. 556. §-nak tüzetes rendelkezése jogot ad vád­lottaknak, hogy a megjelölt semmiségi panaszszal élhetnek, a Bp. 557. §. pedig az abban foglalt törvényszakaszokra való hivat­kozásában mellőzi a 428 § ban foglalt amúgy is az alaki sem­miségi okokra vonatkozó korlátozást. (A m. kir. Curia 1901. febr. 5. 679. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kőszegi Károly e.. Csik-Szentlélek, csíkszeredai trvszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 17.. csb. Jerzsák János, tmgg. Nagy Sándor. — Első magyar phosphor bronzipar e., Budapest, keresk. és váltótrvszék. bej. ápr. 2., félsz. máj. 2., csb. dr. Alcsuti Ágost, tmgg. dr. Mezei Sándor. — Hamornik Albin e., Krompach, lőcsei trvszék. bej,, ápr. 18. félsz. máj. 11., csb. Putz Mátyás, tmgg. Lenner Kálmán. — Virányi Sala e., Nagy-Kanizsa, u. o. trvszék, bej. ápr. 22., félsz, máj. 6., csb. dr. Huszár Sándor, tmgg. dr. Fábián Zsigmond. — Kri­zsanics Lukács e., Petrinya, u. o. trvszék, bej. és félsz. márc. 15. csb. Boszánacz Vászó, tmgg. Meszler Ferenc. — Frankovics Hermán e., Nagy-Somkut, szatmárnémeti-i trvszék, bej. ápr. 4., félsz. ápr. 15., csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Rácz Endre. — Goldberger Mór e., Zágráb, u. o. trvszék, bej. márc. 28., félsz. ápr. 27., csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Harambarics Ágost. — Rauchberger Dávid e., Bu'la­pest, keresk. és váltótrvszék, bej. ápr. 4., félsz. máj. 2.. csb. Mezey László, tmgg. dr. Teller Miksa. Pályázatok : A zentai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 17. — .A kassai trvszéknél aljegyzői áll. márc. 17. — A nagyszombati jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 17. — A török-kanizsai jbiróság­nál albirói áll. márc. 17. — A kecskeméti trvszéknél jegyzői áll — Baján kir. közjegyzői áll. márc. 23. — A máramaros-s/.igeti trvszéknél aljegyzői áll. márc. 19. — A kisvárdai jbiróságnál albirói áll. márc. 20 — Az ó-becsei jbiróságnál aljegyzői áll márc. 20. — A kaposvári trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyző áll. márc. 21. Dr. Stur Károly trencséni ügyvéd irodájában ügyvédjelölt, — akár kezdó is — alkalmazást nyerhet. Tót nyelv ismerete fel­tétlen kellék. Feltételek megállapodás szerint. 2—2 Egy a közjegyzői összes teendőkben jártas segéd, — a ki 10 év óta egy helyen van alkalmazva, — f. é. április hó 1-ére állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 3—3 A közjegyzői összes teendők önálló, alapos s szakképzet intézésére teljesen képes, nagyobb gyakorlattal biró, jelenleg fogalmazó irodavezető segédi minőségben müködó közjegyzői segéd jelenlegi helyét önként változtatni kívánja, egy nagyobb forgalmú s jobb javadalmazásu közjegyzői irodába irodavezető­nek ajánlkozik. Rendkívüli ügyessége s szorgalmáról a legkitűnőbb bizo­nyítványokkal rendelkezik; nyelvismerete: magyar és tót. Cim: Petrusz Sándor Szeged, Berlini-körut 31. szám. 1—1 Egy nőtlen fiatal ember, ki osztrák irodában 2 évig és magyar irodában 6 évig mint ügyvédi irodavezető önállóan működött és ki a román nyelvben is jártas, alkalmazást keres. Ajánlatok «Fogalmazó» jelige alatt a kiadóba kéretnek. "LUÍ íÍ(IVÉXT J«iL4u hTOMD^i A vonatok indulása Budapest ny. p. udvarról. Érvényes 1900. október hó 1-től. Délelőtt 100 Bécs, Berlin, Páris, Ostende, London, 5-55 Palota-Újpest, 6.35 Cegléd, Szolnok, 6 45 Esztergom' 6-55 Palota-Újpest, 7-05 Lajosmizse, 7'30 Zsolna, Berlin, 8-00 Bécs, 815 Temesvár, Orsova, 8-30 Temesvár, 9 15 Palota-Üjpest 9-25 Bécs, Berlin. Délután 12 05 Cegléd, Szolnok, 12T5 Palota­Újpest, 12 25 Nagy-Maros, 12 50 Dorog, 115 Palota-Újpest 145 Bécs, Páris, 2 05 Pilis-Csaba, 2-20 Érsekújvár, 2 25 Palota-Üjpest 2-30 Bukarest, 2 40 Esztergom, 245 Cegléd, 2 55 Lajosmizse 4-25 Szeged, 4'30 Palota-Újpest, 4-50 Nagy-Maros, 6 00 Palota-Üjpest 6-20 Párkány-Nána, 6 40 Esztergom, 7 00 Verciorova, Bukarest Lajosmizse 7-40 Palota-Újpest, 9"05 Zsolna, Berlin, 9 35 Bécs', 100o Szegeg, Verciorova, Bukarest, 10 40 Vác 1L20 Belgrád Konstantinápoly, 1-30 Bukarest, Konstantinápoly. ' 1űm A vonatok érkezése Budapest ny P. udvarra. Érvényes 1900. ok.ober ho l-toL Délelőtt 12 50 Konstantinápoly, Bukarest, o-.O Palota-Ljpest, 6 20 Vác, 6-30 Szolnok, Cegléd, 6 40 Palota­Ujpest 6-50 Bécs 7-1 5 Bukarest, Verciorova, 7-25 Dorog, 7 35 Palota-Újpest, 7 45 Berlin Zsolna, 7'50 Lajosmizse, 815 Párkány­Nana. 8 2o K.-K.-Fe POVMVO e ar. T7„„. */-,.. A-r, . ... 3 . , .occs, roö raiota-Ujpest, 305 Palota­Ijpest, 3-15 Lajosmizse, 400 Nagymaros, 4"20 Szo nok Cegléd 4-35 Esztergom, 5-45 Palota-Ujpelt, 6 05 Bécs Berlin GÍo0Palota ^P'a ota J1Drti-7í° 4°™' TemeSvir 815 PiutcX 9-25 SSE; %% SzaoLkaCe'gléd° 1 lío L^d "ÍW Páris Berlin Rér« i-mr ' regied, 11 UO London,Ostende, Pj^™^^^ Konstantinápoly, Belgrád. _Dr^STILLERJÍÓRjakH^ R^lf_rakpart 3

Next

/
Thumbnails
Contents