A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 8. szám - Birói meggyőződés és az 1868. L I V . t.-c. 108. §-a

30 A JCG A ki vetőmag eladásával foglalkozik, külön kikötés és jótállás nélkül is tartozik középszerű magot adni ; ha tehát oly magot adott el, a melyről kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy annak csiraképessége legalább is kétes és e szerint a szerződés betöltésénél kellő gondossággal nem járt el. az ebből eredő kárért a vevőnek felelős. (A m. kir. Curia 1901. január 10. 5,125/900. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyek. Még azon esetben is, ha az azelőtt fennállott társas cég üzletét a cég egyik volt beltagja tulajdonul megszerezte volna, az nincs jogosítva a saját egyénisége mellett kitüntetni és használni olyan jelzést, hogy egyéni cége jugutódja az előbbi tarsas cégnek, hacsak erre a fennállott tarsas cég másik tagjától beleegyezést nem nyert. Az, a ki az Ítéletnek hirlapban való közzétételére köteleztetett, köteles ugy az alsófoku, mint esetleg az összes felsőfokú Ítéleteket, nem csupán az intézkedő részt, hanem egész terjedelmükben az indoklással együtt közzététetni. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék. (1899. máj. 31. 52,262. sz. a.) mint kereskedelmi bíróság, K. M. felperesnek, Sz. J. alperes ellen, cég jogosulatlan használatának eltiltása és járulékai iránt az 1898. évi dec. 6-án 121,764. sz. a. beadott keresettel indított perében következő ítéletet hozott: alperes a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének XVI. kötet 157. lapján bejegyzett cége (Sz. J.) mellett használt «Sz. és K.» toldat további használatától 500 írt pénzbírság terhe alatt eltiltatik és köteleztetik, hogy felperesnek 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, 83 frt 55 kr. perköltséget fizessen és az Ítéleti illetéket viselje. Egyszersmind ezen ítéletnek a «Pester Lloyd*, «Neues Pester Journal* és «Budapesti Hírlap* cimü hírlapokban az ítélet jogerőre emelkedése után alperes költségén leendő közzététele elrendeltetik. Felperes alperes kártérítési kötelezettségének megállapítása iránti kereseti kérelmével elutasittatik. Indokok: A «Sz. és K.» cég alatt fennállott közkereseti társaság a nem vitás tényállás szerint 1897. évi május 14-én, a peres feleknek, mint a társaság volt tagjainak kölcsönös megegyezése folytán feloszolván, ahhoz, hogy alperes azontúl «Sz. J.> cégét ilyen toldással, «ezelőtt Sz. és K.» használhatta, a K. T. 12. és 15. §§-ainak rendelkezéseire való tekintettel, felperesnek, mint a feloszlott közkereseti társaság másik tagjának kifejezett beleegyezése volt szükséges. Mert a feloszlott közkereseti társaságnak toldásként szereplő cégében felperes neve is benn foglaltatik. És mert az «ezelőtt Sz. és K.* toldás nem a személy, vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál — és mint ezt maga alperes kifejtette, — nem is azt célozza, hanem egye i. en utódlási viszonyt fejez ki és ezt is kívánja kifejezni, az utódlási viszonyt kifejező toldás használata pedig valódi jelentőségében és gyakorlati horderejében az eredeti cég folytatásával egyértelmű. Minthogy pedig a felek előadása szerint, felperes a «Sz. és K.» közös cégnek alperes által csupán 1898. november l-ig való használatába egyezett bele, minthogy továbbá alperes beismerte, hogy a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének XVI. kötete 157. lapján bejegyzett cége (»Sz. I.») mellett nyomtatványain, hirdetésein, üzleti cimtelirataiban és a cégjegyzéshez használt bélyegzőjén az «ezelőtt Sz. és K.» toldatot 1898. november 1. óta is használja, alperest az említett toldat további használatától, a jogaiban sértett felperes kereseti kérelmének megtelelőleg, és a K. T. 24. §-a értelmében, a 24. §-ban érintett pénzbírság ter he alatt el kelleti tiltani és minthogy alperes ezen toldatot az előadottak szerint nyilvánvalóan rosszhiszemüleg hasznáija, felperes kérelme folytán a K. T. 24. §-a alapján, ezen Ítéletnek alperes költségén hirlapilag való közzétételét is el kellett rendelni. Alperes kártérítési kötelezettségének megállapítása iránti kereseti kérelmével azonban azért kellett felperest elutasítani, mert felperes kár létezését, al; eres tagadásával szemben, nem bizonyította, sőt felperesnek perbeli előadása, mely szerint kárának bekövetkeztét bizonyos eshetőségektől teszi függővé, azt mutatja, hogy kára tényleg még nem is létezik. A pervesztes alperesnek a perköltségben marasztalását, a perrendtartás 251. §-a, a képviselők dijának saját feleik ellen megállapítását a 252. §. indokolja A budapesti kir. ítélőtábla (1899. dec. 20. 2,191 .sz. a.) az elsöbiróság Ítéletének nem neheztelt azt a részét, mely szerint az elsó'biróság felperest keresetének az alperes kártérítési kötelezettségének megállapítása iránti részével elutasította, nem érinti; felebbezett egyéb részeit pedig a benne foglalt vonatkozó indokok alapján helybenhagyja stb. A magyar kir. Curia (1900. máj. 2. 282. sz. a.): A másodbíróságnak ítélete helybenhagyatik, a benne az elsó'biróság Ítéletéből átvett indokokból és még azért, mert az alperes még az esetben is, ha az az előtt fennállott Sz. és K. társas cég üzletét tulajdonul megszerezte volna, s igy ennek jogutódja lenne, a volt társas üzkt cégét az utódlást kifejező toldással a K. T. 12. §-a értelmében csupán a bolttalajdonos beleegyezésével használhatná, ily toldást tehát a felperes, mint volt tulajdonostárs beleegyezése nélkül annál kevésbbé használhatott a jelen esetben, mert a felek között nem vitás perbeli tényállás szerint a Sz. és K. cég üzlete a társtagok megállapodása szerint feloszolván, az alperes ennek nem jogutódja, és mert a K. T. 11. §-a rendelkezése értelmében is az üzlet tulajdonosa a személyének vagy üzletének közelebbi megjelölésére szolgáló csak oly toldást használhat, a mely másnak jogos érdekeit nem érinti. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék végzése:*) Az 1881: 60. t.-c. 222.§-aalapjánSz. I. alperesnek 200 korona pénzbüntetés terhe alatt meghagyatik, hogy a 52,262/99. sz. alatt hozott elsőbirósági, a 2,191/1899. sz. II. bírósági és a 282/1900. számú III bírósági Ítéleteket egész terjedelmükben a <Pester Lloyd*, a «Neues Pester Journal* és «Budapesti Hírlap* cimü hírlapokban 8 nap alatt tegye közzé, stb. Egyszersmind a jelen kérvénynek ezennel 24 kor. 80 fillérben megállapított költsége s a még felmerülendő költségek erejéig K. M. felperes részére Sz. J. alperes ellen ennek összes ingóira a kielégítési végrehajtás elrendeltetik s ennek foganatosítása iránt a bpesti V. ker. kir. jbiróság megkerestetik (81,847/1900. sz. a.) A budapesti kir. ítélőtábla az elsó'biróság végzését helybenhagyja a benne foglalt indokok alapján és azért, mivel az alperes által teljesített hírlapi közzététel, — tekintettel arra, hogy alperes az általa felebbezett elsó'biróság Ítéletének csak a rendelkező részét közölte, az ezt helybenhagyó másod- és harmadtoku bíróságok Ítéletét pedig egyáltalán nem tette közzé, szabályszerű közzétételnek nem tekinthető (2,949/190 Biztosítási szerződésekből eredő igényekre nézve az egyezségi alkudozások alatt lefolyt idő az elévülési határidőbe be nem számitható, az elévülési idő addig az időpontig, míg ezek az alkudozások folytak, kezdetét nem veszi. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. 1 n do k o k: Alperesnek elévülési kifogása azért nem vehető figyelembe, mert alperes ugy viszonválaszában, valamint ellenvégiratában beismerte, hogy közte és felperesek közt 1895. szept. 15-ig egyezségi alkudozások folytak; s tekintve, hogy ezek alatt az egyezségi alkudozások aiatt lefolyt idő az elévülési határidőbe be nem számitható, az elévülési idő az érintett időpontig kezdetét sem vette. Minthogy pedig ettől az időponttól kezdve a keresetnek 1896. szeptember 15-én történt beadásáig a kereskedelmi törvény 487. §-ában előirt 1 évi elévülési idő el nem telt; a kereseti igény elévülésére vonatkozó alperesi kifogásnak törvényes alapja nincs. A másodbiróság Ítéletét tehát az elévülési kifogásra nézve az itt kifejtett, egyebekben pedig a benne megfelelően felhozott s az elsöbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyni kellett. (Curia 1900. november 15. 702/900. sz. a.) Ha a biztosító társaság tudomásul veszi azt a bejelentést, hogy a tűzkár ellen biztosított tárgy más helyiségbe vitetik át, ugy nem tehet az ellen kifogást, hogy a biztosított cséplőkészlet a tüzeset alkalmával nem tető alatt, hanem a szabad ég alatt volt elhelyezve, ha az uj helyiségre vonatkozóan határozottan ki nem kötötte, hogy ott is tető alatt kell elhelyezve lennie. A ni. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik, alperes kártáritési kötelezettsége megállapíttatik s a másodbiróság utasittatik, hogy a kártérítés összege tekintetében határozatot hozzon. Indokok: Az a körülmény, hogy a biztosított cséplőkészlet a tüzeset alkalmával nem tető alatt, hanem a szabad ég alatt volt elhelyezve, alperes kártérítési kötelezettségét a jelen esetben azért nem szünteti meg, mert amennyiben alperes a felperes által H.-ról A.-ra átszállított csépló'készletre nézve, a biztosítást csak az alatt a feltétel alatt kívánta továbbra is hatályában fentartani, ha a cséplőkészlet A-n is fedett helyiségben helyeztetik el, a menynyiben felperes akkor, midőn a cséplőkészlet átszállítását alperesnek anélkül, hogy arra nézve, vájjon a cséplőkészlet A.-n valamely épületben vagy a szabad ég alatt van-e elhelyezve, nyilatkozott volna, bejelentette alperesnek; ha a felperes bejelentését a cséplőkészlet hol történt elhelyezésre nézve határozatlannak avagy homályosnak tartotta, módjában állott volna felpereshez ez irányban kérdést intézni s a biztosítás fenn van fenn nem tartása iránt való elhatározását felperesnek ez irányban teendett határozott nyilatkozatától függővé tenni. Minthogy azonban alperes a felperezt az érintett irányban való határozott nyilatkozatra fel nem hivta, hanem felperesnek azt a határozatlan tartalmú bejelentést, hogy a biztosított tárgyak A.-n a T. sz. háznál helyeztettek el, mégis tudomásul vette, a fent említett körülményre alapított kifogása figyelembe nem vehető. Ezekből folyóan tehát a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani kellett. A kereskedelmi törvényben nem foglaltatik tiltó rendelkezés arra nézve, hogy a részvénytársaságok igazgatósági tagjai meg ne bízatnának oly teendőkkel, a melyek nem tartoznak az *) A fenti ítélet végrehajtása iránt kérelmezett végrehajtási ügyben. A szerkesztőség.