A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 48. szám - Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdéséhez. [Hozzászólás Somogyi Miksa: Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdéséhez című cikkéhez. A Jog, 1900. 46. sz. 329-330. p.]

192 A JOG ségi panaszt nem jelentett be, csupán az ítélet ellen bejelentett felebbezési írásban beadott Indokaival kapcsolatosan előterjesztett semmiségi panasz tehát elkésett. Az ügy érdemét illetőleg a vádlottnak ebbeni beismerésével, nemkülönben N. Ignácnak, D. Jozefínnek ésM. Andrásnak vallomásával bebizonyitottnak kell elfogadni azt, hogy a vádlott Sz. Lajos körjegyzőt, midőn a korcsmában más alkalmas helyiség hiányában hivatalos teendőit végezte, csak azért, mert őt a szolgabíró által leányára kiszabott több rendbeli kihágásnak lefizetésére felszólította, sértő kifejezésekkel illette, róla azt állította, hogy a községet meglopta. Minthogy pedig ezek szerint a vádlott a hivatalos eljárásban volt körjegyzőről kétségtelenül hivatalos kötelességeire vonatkozólag, három személy jelenlétében oly tényt állított, mely valósága esetében büntetést vonna maga után, mert állítása máskép nem volt érthető, mint hogy a körjegyző ezen minőségben lopta meg a községet s meit habár M. András vizsgálati vallomásától eltérően a végtárgyaláskor tagadta, hogy vádlottnak azt az állítását, hogy a körjegyző a községet meglopta, hallotta volna, a rágalmazás vétségének megállapításához szükséges nyilvánosságot magában véve az a körülmény is megállapítja, hogy a vádlott a rágalmazó nyilatkozatot M. Andrásnak mint harmadik személynek jelelétében és oly hangosan tette, hogy azt M. András is meghallotta: a vádlottnak a cselekménye a btk. 258. §-ába ütköző s a btk. 270. §. 2. p. szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének tényálladékát megállapítja. Ezért volt a vádlott a fenti büntetéssel sújtandó. A vádlott cselekménye azért nem volt a btk. 262. §. szerint minősíthető, mert az ezen §. által megkívánt, a nyomtatványban való közzétételt legalább is megközelítő nyilvánosságot annak a helynek nyilvánossága nem állapítja meg s egyébként nincs bizonyítva, hogy a sértő állítása vádlott által 3 személynél többnek jelenlétében tétetett volna. A magyar kir. Curia (1900. okt. 19,821 sz. a.) által mindkét alsóbiróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott rágalmazás vétsége helyett a btk. 261. §.-a alá eső becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek s ezért 50 korona pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A bizonyítási eljárás adatai szerint a vádbeli kifejezéseket általában csak 1 tanú: D. Jozefin kocsmai cseléd, — azok közül pedig azt a kifejezést, hogy «ti lopjátok a községet*, vagy «te megloptad a községet* még W. Ignác korcsmáros tanú, tehát mindössze két tanú hallotta, mert M. András tanú a végtárgyaláson tett vallomása szerint nem tartózkodván folyton a korcsmai helyiségben, nem hallotta a vádbeli kifejezéseket, minthogy azonban ama 2 tanú azon többséget, melyet a btk. 258. §-ában kívánt «többek» alatt feltételez,mé gnem képezi: ezeknél fogva vádlott cselekménye rágalmazásnak nem volt minősíthető, de minthogy vádlott a végtárgyaláson maga beismerte, hogy felindulás közben és izgatott állapotában azt mondta a panaszló körjegyzőnek, hogy mindig ily rongy embereket küldenek a nyakunkra, a kik kirabolnak benünket s ezt M. András tanú a végtárgyaláson tett eskü alatti vallomása -szerint hallotta, mely kifejezések nyilván megalázók és becsületsértést képeznek, ezeknél fogva vádlott rágalmazás helyett becsületsértés vétségében volt bűnösnek kimondandó és ehhez képest büntetendő. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ügyvédi fegyelmi ügyekben a bíróságnak mint feljelentőnek felebbviteli joga nincs, mivel az állami közérdeket, a milyennek a bíróság tekintélyének megóvása is tekintendő, a kir. ügyész képviseli. A magyar kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1900. okt. 20-án 642 sz. a.) G. János kézdivásárhelyi lakos ügyvéd fegyelmi ügyében a kézdivhelyi tszék felebbezésére következő végzést hozott : A felebbezés visszautasittatik. Indokok : Az 1874: XXXIV. t.-c. 79 §-a értelmében a fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kívánatára, vagy magánosok panaszára, vagy valamely bíróság, kir. ügyész, vagy egyéb hatóság feljelentésére rendelhető el; a törvény tehát a panaszra jogosultak közül a magánfelet, a bíróságot önállólag, egymástól elkülönítve jelöli meg, azon felül a magánfél az idézett törv. 101. §-a szerint mint magánvádló inditványozási joggal is bír, mig a bíróságnak ilyen jogot a törvény nem ad, ezek szerint a biróság a magánféllel egy tekintet alá nem vonható. Minthogy pedig az idézett 79. §. szerint a határozat a kamara ügyészének, a kir. ügyésznek, a vádlott ügyvédjének és a panaszló magánfélnek kézbesítendő s az érdekeltek, vagyis tehát az itt nevezettek, a kik között a biróság említve nincs, élhetnek felebbvitellel s ilyen értelemben, illetve a 79. §-ra hivatkozással, intézkednek az idézett törv. 84. és 95. §-ai is s minthogy aa idézett törv. 79., 84., 95. és 100-ik §-ai szerint az állami közérdeket, a milyennek a biróság tekintélyének megóvása is tekintendő, a kir. ügyész képviseli s a kir. ügyész van hivatva a felebbvitelre is, minthogy tehát ezek szerint a bíróságnak, mely a magánfél tekintete alá nem esik. felebbviteli joga nincs: Ezeknél fogva a fen forgó ügyben a kir. tszék részéről beadott felebbezést vissza kellett utasítani. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Balog Soma és tsa e., Bpest, keresk. és váltótrvszékbej. dec. 22., félsz. jan. 22.. csb. Szentgvörgvi Imre, tmgg. dr. Sztankovics Ferenc. — Fischer Márk e.. Köröshegy. kaposvári trvszék bej. jan. 7., félsz. jan. 18., csb. Havas Jenő, tmgg. dr. Székely Antal — Buchsbaum és Pisni e., Pöstyén, nyitrai trvszék. bej. dec. 2o., félsz, jan. 25., csb. Névery Ignác, tmgg. Polányi József. — Jus^h Gyula e., Rozsnyó, rimaszombati trvszék, bej. dec. 81., félsz. jan. 21., csb. Kovách Géza, tmgg. Szontágh Aladár. — Preisach és Boskovitz e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. dec. 22., félsz. jan. 22., csb. dr. Alcsuti Ágost, tmmg. dr. Soós Ernő. — Spira J. e.. Temesvár, u. o. trvszék, bej. jan. 21.. félsz. febr. 13., csb. dr. Haller Gábor. tmgg. Dobó Laszlo. — Grünfeld József és tsa e., Zala-Sz -Balázs, nagy-kanizsai trvszék, bej. jan. 12., félsz. febr. 4., csb. dr. Neusiedler Antal, tmgg, dr. Ploszer István. — Riemer János e., kaposvári trvszék, bej. dec. 14.. félsz. jan. 14., csb. Kelemen József, tmgg. dr. Rimanóczy Ferenc. — Hacker Károly e., Antalfalva, pancsovai trvszék, bej. jan. 8.. félsz. jan. 28., csb. Bartha Kálmán tmgg. dr. Zitkovszky István. — Stein Gyula e.. Erzsébetfalva, pestvidéki trvszék, bej. jan. 30.. félsz. febr. 26., csb. Kállay Béla. tmíig. dr. Székely György. — Scheinberger József e., Beodra, nagybecskereki trvszék, be'j. jan. 24', félsz. febr. 7., csb. dr. Selymessy Sándor tmgg. dr. Davidovits Bogdán. Pályázatok : A besztercei tvszéknél albirói áll. dec. 8. — Az abauj-szántói jbiróságnál albirói áll. dec. 8. — Felső-Vissón kir. közjegyzői áll. dec. 12. — A zsolnai jbiróságnál birói áll. dec 13. — A lippai jbiróságnál aljegyzői áll dec. 14. Irodámban egy kamarailag bejegyezhető jelölt azonnal alkalmazást talál. A feltételeket levélben közlöm az illetővel. Dr. Berzsenyi Gerö ügyvéd, Lengyeltótiban. i—i Most jelent meg birák. ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatóságok számára: a «Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású sorrendi tárgyalásoknak)) cimű szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszék: telekkönyvvezető, a ((Telekkönyvi Számtan» szerzője. A hat nyomtatott iv- és öt vezértabellából álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tiszteletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz előleges beküldése avagy utánvét mellett. A világ legn igyobb és leggazdagabb biztosítótársasága. „THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Alapíttatott 1842-ben. Tisztán köksönös. Részvényesei nincsenek. ——Változatlan díjtételek utánfizetési kötelezettség nélkül Kivonat az 1899. évi decz. hó 31-én lezárt mérlegből Frank Összes vagyon 1899. végén... ._ ... ... 1,563,961,334.30 Tehermentes nyeremény tartalék (felesleg) A biztosítottak között 1899-re felosztandó nyeremények Összes bevétel 1899-ben Összes kifizetések kötvénytulajdonosoknak , 1899-ben ... ... ... ... Érvényben levő biztositások 248,458,802.64 11,295,335.79 305,129 933.73 136,267,132.38 5,454,223.894.51 Legszabadelvübb kötvény-feltételek. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. : Tekintélyes képviselők alkalmazást nyernek. Z PALLAI BÍSIVÍKTTÁMAliO HTOMDÁJ* BDDAPI1TIN