A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 46. szám - A szomszéd jogok és kötelezettségekről. [2. r.]

184 A JOG A m. k.ir. Curia (1900 október 2-án 1,239. sz. a.) következőleg itélt: Tekintettel arra, hogy a btk. 330. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény alkatelemein mit sem változtat az a körülmény, hogy a btk. 92. és 20. §§-ainak alkalmazásával ez a bűntett vétséggé minősittetik ; ehhez képest a vétséggé való lefokozás által nem változván meg e cselekmény tényálladéka: a btk. 332. §-ának rendelkezése sem vonatkozhatik arra a cselekményre, melyet a btk. 330. §-a határoz meg. Minthogy tehát a btk. 330. §-ban meghatározott cselekmény semmi körülmény között sem vonható a btk. 332. §. bármely rendelkezése alá : mind a két alsóbirósági Ítéletnek a büntetésre vonatkozó rendelkezése részben megváltoztatik, a btk. 332. §. alapján kimért pénzbüntetés mellőztetik és a büntetés a btk. 330. §. alapján tekintetik kiszabottnak, egyebekben a kir. it. tábla ítélete indokai alapján helybenhagyatik. Az, hogy a kir. törvényszék még a curiai ítéletnek az elitélt vádlottal közlése előtt, ennek az Ítéletnek a kir. ügyész előtt kihirdetésére kitűzött határidőben, a kir. ügyésznek az összbüntetés kiszabására nézve e kihirdetés kapcsán tett indítványára, miután magát illetékesnek mondta ki, s ebben a határozatban a védő és kir. ügyész megnyugodtak, a BP. 5i8. §. 5. 6. bekezdése ellenére nyilvános tárgyalás kitűzése, megfelelő tárgyalás tartása és külön tárgyalási jegyzőkönyv felvétele nélkül az ítélet kihirdetési jegyzőkönyv alapján nyomban Ítéletet hozott az összbüntetés kérdésében, s ugyanazon jegyzőkönyv alapján az ítélet mellett a harmadbirósági ítélet kihirdetésére vonatkozó külön végzést is hozott: szembeötlő szabálytalanságok ugyan, de hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok azokban nem foglaltatik. (A m. kir. Curia 1900. okt. 18. 8977/900. sz. a.) Vádlott, ki az általa letett felfedező esküben eltitkolta ekkor már fennállott és az ekütétel után nem sokára peresített kárkövetelését, a Btk. 387. §-a alapján csalás miatt helyeztetett vád alá. (A m. kir. Curia 1898 dec. 7. 6676/98. sz. a.) A btkv. 38(1. S-ába ütköző csalás tényálladékának lényeges feltételét képezi, hogy a tettes a bekövetkező végrehajtás előtt idegenitse el a vagyonához tartozó értéktárgyakat vagyis hogy az a követelés, a melynek kijátszása miatt a hitelező vádat emel, a panasz tárgyává tett vagyonátruházás idejében legalább is beperesitve legyen. (A m. kii. Curia 1900. okt. 10. 993. sz. a.) A kir. táblai főtárgyalás a sértett felebbezése alapján megtartatott, mert a sértett a feleb bezést a főtárgyaláson fentartotta, mert a BP. 42. S-a szerint a sértett a vádhatóság által elejtett vádat átveheti, mert a 383. §. III. 2. b) pontja szerint a sértett, mint pótmagánvádló, a felmentő ítélet ellen felebbezéssel élhet, ha az ügyész nem felebbezett, mert ha az ügyész által bejelentett felebbezést a főügyész visszavonja, az ügyész nem felebbezőnek tekintetik és végül, mert nincs oly rendelkezése a BP.-nak. mely szerint a sértettet felebbezési jogától meg lehetne fosztani az által, hogy az ügyész részéről bejelentett felebbezés visszavonatik. (A budapesti kir. itélö tábla 1900 évi okt. 4. 8451. sz. a.) A magyar honos által külföldön elkövetett büntetendő cselekmény belföldön sem évül ely ha a tett elkövetése helyének bíróságánál a magyar törvény szerinti nyilt határidőben feljelentetett. Bár a magyar törvény szerint nem szabható ki pénzbüntetés akkor, ha a biróság fegyházat szab ki; de igen is ki kell azt szabni, ha a biróság fegyház helyett börtönt vagy fogházat szab ki. (A budapesti kir. ítélőtábla 1900. okt. 30. 8,987. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Panaszlott ügyvéd a fegyelmi biróság által kisebb kötelességszegés miatt megintetvén és rendreutasittatván, azon cselekménye, hogy ezen határozatot a fegyelmi választmánynak visszaküldte és a választmányról beadványában tiszteletlenül nyilatkozott, az ügyvédi rendtartás 67. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. A budapesti ügyvédi kamara választmánya (1900 május 3-án 1,407. sz. a.) dr. B. Samu ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást elrendeli és ugyancsak öt az 1874 : XXXIV. t.-c. 69. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyezi. Indokok: Panaszlott a fegyelmi bíróságnak 1,667/98. fegy. számú határozatával az 1874: XXXIV. t.-c. 73. §. alapján kisebb kötelességszegés miatt megintetett és rendreutasittatott. E határozatot a 124/99. sz. beadvány nyal visszaküldte, ezért és mert beadványában a fegyelmi bíróságról tiszteletlenül nyilatkozott, ellene a kamara válaszmánya panaszt emelt. Nyilatkozatában kijelenti panaszlott, hogy nyert tájékoztatás után belátja, miszerint 124/99. sz. a. beadványa, annyiban a menynyiben az ellene lefolytatott eljárást alakilag is törvénytelennek minősítette, tévedésen alapult. E beadvány egyéb részeit azonban fentartja, mivel a fegy. határozat visszaküldésével és beadványával egyedül azt célozta, hogy a fegyelmi biróság az ő irányában ~£ követett tévedést és igazságtalanságot tegye jóvá. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 19. §. alapján a kamarák a fegyelmi hatóságot gyakorolják ; az ugyané törvény 73. §-a alapján az illető ügyvéd csekélyebb kötelességszegés miatt megintendő és rendreutasítandó és az e § alapján hozott határozat ellen felebbvitelnek helye nincs. Panaszlott tehát az 1874 : XXXIV. t.-c. rendelkezéseit vétkesen szegte meg akkor, midőn 124/99.sz. beadványában a fegyelmi bíróságnak 1,667/98. fegy. sz. határozatát igazságtalannak jelentette ki azzal, hogy a megintést és rendreutasitást tudomásul nem veszi. Ezekhez képest a beadvány vonatkozó (bevezető) része ép ugy mint tovább egész tartalma és hangja az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség tényelemeit tünteti fel. Mert ha a tisztelet a bíróságok iránt és a birák, mint ama hatóságok alkotó tényezői iránt általános állampolgári köteles-i ség. ugy a tisztelet a fegyelmi biróság és a választmány tagja mint fegyelmi birák iránt a legfőbb és legelső ügyvédi kötelesség. Az ügyvédi kar önkormányzati jogának mikénti gyakorlása, jogos kritika tárgyává tehető mindenütt, az önkormányzati szervezet keretén belül, sőt azon kivül is, de a kar becsülését és tekintélyét sértő azon bírálat, mely illetéktelen helyen és alakban hangoztatott polémia akar lenni, az ügyvéd saját fegyelmi ügyében kelt jogerős birói határozat ellen, mely a fegyelmi biróság határozatát pecsétes kuklipredikátiónak bélyegzi ; sérti tehát fokozott mértékben, ha a bírálatot ügyvéd ily keretben és mértékben gyakorolván, ezzel felül akar kerekedni alárendeltségi viszonyán, melyben közvetlen fölöttes bíróságához áll. A fegyelmi hatalom feltétlen engedelmességet tételez fel. De a 124/99. sz. beadvány egyenesen sértő szándékból is ered, mert panaszlott tudta azt, hogy beadványa érdemileg el nem bírálható, az 1,667/98. sz. fegy. határozat megmásitására nem vezethet, ezt épen azért nem is kéri és igy nem szándékolhatott egyebet, mint hogy kifejezést adjon abbeli meggyőződésének, hogy a fegyelmi biróság panaszlott magaviseletének megítélésére nem jogosult és nem képes. Erre vall a beadvány befejező mondata és azon része is, melyben panaszlott utalással az erkölcsbirói tevékenység helytelen alkalmazására, különösen kiemeli, hogy van annyi kötelességtudása, mint a választmány bármelyik tagjának. Ha még tekintetbe vesszük azon, bár még csak burkoltan kifejezett vádat, hogy a fegyelmi biróság nem sújtja azokat, kik arra rászolgálnak, hanem azokat, kik éppen oly kötelességtudással birnak mint a választmány és ha tekintetbe vesszük, hogy a panaszlottnak ezt az ügyészi figyelmeztetés nélkül és azt megelőzőleg is tudnia kellett közvetlen tapasztalásból, (mert tényleg meghallgattatott) és az 1874: XXXIV. t.-c. 74. §-ából, tehát saját fegyelmi törvényéből is, hogy a fegyelmi biróság meghallgatás nélkül nem határoz, minél fogva ezen tulajdonképeni egyedüli sérelme is ab origine szándékosan, de alaptalanul felpanaszoltnak tekintendő : igy mindezekért a fegyelmi eljárás panaszolt ügyvéd ellen el volt rendelendő és ő mivel a tényállás tisztázva van, vizsgálat mellőzésével az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá volt helyezendő. A m kir. Curia (1900 szept. 29-én 317. sz. a.) által az első fegyelmi biróság határozata helybenhagyatik, mert panaszlott eljárása az ügyvédi rendtartás 67. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : özv. Weisz Jakabné e., Duna-Vecse, kalocsai trvszék, bej. dec. 15., félsz. jan. 12., csb. dr. Schick Ferenc Sándor, tmgg. Posztocky Lajos. — Sch usdek Adolf e., Losonc, b.-gyarmati trvszék, bej. dec. 8.. félsz. dec. 21., csb. Köröm László, tmgg. Tantossy Emil. — Aranyi és Róth e., Nagyvárad, u. o. trvszék, bej. dec. 20., félsz. jan. 14., csb. Geleta Géza, tmgg. Rádl Ödön. — Nobel Károly fia e.. Bpest, ker. és váltótrvszék, bej. dec. 10., félsz. jan. 8., csb. dr. Tomcsányi László, tmgg. dr. Stern Sámuel. — Vadász Ferenc e., Gyöngyös, egri trvszék, bej. nov. 21., félsz, dec. 27., csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Polgár Sándor. — Augner István János e., Nagy-Kikinda, u. o. trvszék, bej. dec. 10., félsz. dec. 15., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. Dus Sándor. — Günz Moizes e., Cece. székesfehérvári trvzsék. bej. jan. 7., félsz. febr. 1.. csb. Sohár Béla, tmgg. dr. Lőwy Márk. — Deutsch Lajos e., Bpest, ker. és váltótrvszék, bej. dec. 10., félsz. jan. 10., csb. Kazacsay Gerő tmgg, dr. Sacher Lipót. Pályázatok : A trencséni trvszéknél birói áll. nov. 24. — A nagy-kanizsai kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 25. — Á veszprémi trvszéknél aljegyzői áll. nov. 25. — A kolozsvári trvszéknél aljegyzői áll. nov. 25. — A besztercei trvszéknél aljegyzői áll. nov. 27. — A temesvári trvszéknél aljegyzői áll. nov. 27. — A besztercei trvszéknél birói áll. nov. 27. — Ah. böszörményi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 27. — A fiumei trvszéknél albirói áll. nov. 27. — A soproni kir. ügyészségnél ügyészi áll. nov. 28. — A törökkanizsai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 28. — A szerencsi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 28. — A námesztói jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 28. — A budapesti kir. ügyészségnél al ügyészi áll. nov. 28. — A budapesti keresk. és váltótrvszéknél ? 1 b i r ó i áll. nov 29 — Az aradi kir. ügyészségnél ügyészi áll. nov. 30. — A kézdi-vásárhelyi trvszéknél bírói áll. nov. 30. — A técsői jbiróságnál a 1 j e g v z ő i áll nov. 30. »*LUf PÍSEVÍHlTiFIAlíü Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3