A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 46. szám - A szomszéd jogok és kötelezettségekről. [2. r.]

334 A JOG határra ültettetnek— a különböző terjedés és növekvés, által idővel a birtok határ válik vitássá. Azért j tehát az élő kerítések csak mint díszletek volnának egy holt j kerítésen belül akalmazhatók. A holt kerítés gyakorlat szerint egy öl magaságu, — ezen magasság eléggé megfelel a célnak Csak ily feltételek mellett gyakorolhatja a szomszéd azt a régi jogot, hogy a szárnyas kóborló és kárban talált barom­fit elpusztítsa, mert senki sem tartozik nagyobb gonddal , védeni más vagyonát, mint ez maga védi azt. A legtöbb helyütt tapasztalható szokás az, hogy ki-ki j kifelé, a város vagy község központjától kerit s ezen felül I azon oldalokon, a hol belteíki szomszédja nincsen — igy utak | és mezők felé. Ezen szokás azon kiterjesztéssel, hogy jövőben a kerítés fentartása is azt terhelné, a kit ezen szabály sze­rint a kerítés kötelezettsége terhel — tekintet nélkül, hogy e kerítést ez ideig ki állította vagy tartotta fenn? törvényileg volna általánosítandó. Minthogy a kerítés egy holt befektetést képez, a mely­nek magának közvetlen haszna-jövedelme nincsen, — s annak megállapítása, hogy eddig kié volt a kerítés, sok­kal több költséggel járna, mint a mi haszon származnék ebből: a tulajdoni vitának a fenti szabálytól eltérő esetben sem a múltra, sem a jövőre nézve helyet adni nem volna szabad. A kerítés teljesen a határon volna elhelyezendő, ugy, hogy vélelem volna megállapítandó arra, miszerint addig a határ — a meddig a kerítés. így a kerítésnek oszlopai a kerítésre kötelezett által mindenkor belülről állitandók fel. (Folytatása következik.) Belföld. A biztosítási ügy reformja. Az igazságügyministerium kodifikáló osztályában serényen dolgoznak a biztositásügyi törvényjavaslat indokolásán. Ezzel a munkával néhány nap alatt készen lesznek. A biztosítási törvény­javaslatot dr. P 1 ó s z Sándor igazságügyi minister még karácsony előtt, a költségvetési vita alatt be fogja terjeszteni a képviselő­házhoz. Az igazságügyi költségvetés a képviselőház pénzügyi bizottsága ütésében. A képviselőház pénzügyi bizottsága F a 1 k Miksa elnöklésé­vel f. hó 9-én ülést tartott, melyen a kormány részéről Széli ministerelnök és Plósz minister, az igazságügyminiszterium részéről Vörösmarty államtitkár és L i s z k a y ministeri taná­csos voltak jelen. A bizottság tárgyalás alá vette^ az igazságügyi tárca költségvetését, melyet R o h o n y i Gyula előadó ismertetett, különös elismeréssel emelve ki azt a buzgó tevékenységet, melyet az igazságügyi ministerium a kodifikáció terén kifejt s a minister­nek az adminisztráció egyszerűsítése érdekében tett intézkedéseit. Komjáthy első sorban a katonai büntetőtörvénykönyv kérdését veti föl és kérdi az igazságügyministert, meddig fogja meg­tűrni a katonai büntető-törvénykezés terén most fennálló, min­den műveltséggel ellenkező állapotokat? Kifogásolja, hogy más tárcák körében jogszabályok hozatnak, büntető sankcióval ellátott kihágások statuáltatnak ; az ilyeneket, aminő például az úgyne­vezett vigéc-törvényjavaslat is volt, szóló nézete szerint kizárólag az igazságügyminister volna hivatva előterjeszteni. Ezt a helyte­len eljárást követik most a tisztességtelen versenyről szóló tör­vényjavaslattal is. Kéri a ministert, ne engedje hatáskörét ily módon mások által abszorbeáltaim. Ebből a szempontból kifo­gásolja szóló azt is, hogy az igazságügyminiszter nem nyilatko­zott a Házban a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalása során fölvetett kérdésekről. Hangsúlyozza továbbá annak szükségét, hogy az ismeretes curiai decizióval szemben gondoskodjék ahusz forinton alóli követelések behajtásáról. Ha már más ministerek beavatkoznak az igazságügyi reszortba, kövesse a minister az ő példájukat s bírósági építkezések utján gondoskodjék az építő­ipar válságának enyhítéséről, ami a kereskedelmi ministernek lenne hivatása. A jó igazságszolgáltatás szempontjából szüksé­gesnek látná, hogy a bíróságokat az első fokon erősítsük meg. Felhozza ezután, hogy igen hosszú idő telik bele, amig a kir. tábla Ítélete a Curiához, vagy a Curiáé az elsőbirósághoz jut. Rámutat továbbá az ügyvédi kar válságos helyzetére és ezzel szemben arra, hogy a közjegyzőknek nagyon jól megy a dolguk, ugy. h°gy már főispánok is aspirálnak a közjegyzőségre. Kéri a ministert legalább az iránt való intézkedésre, hogy az előnyöket és a terheket is egyformán oszszák meg a bíróságok az ügyvédek közt. Kifogásolja továbbá, hogy az uj polgári törvénykönyv terve­zetében a hitbizományokra vonatkozó dispoziciók teljesen hiány­zanak. Kérdi, miként tudja a miniszter a liberalizmussal össze­egyeztetni a hitbizományok fentartását, ami az ország közgaz­dasági érdekeinek is nagy ártalmára van. Neumann teljes meggyőződéssel járult hozzá azon elis­meréshez, melyet az előadó a minister irányában kifejezett azon intézkedéseiért is, melyek az administratió egyszerűsítését céloz­zák. Az egyszerűsítés szempontjából kívánatosnak tartaná, hogy a kézbesítés céljaira az igazságügyi szolgálatban is vétessék igénybe a posta. Felhozza ezután a kézbesítő napidíjas szolgák azon kérését, hogy naponként legalább egy frtot kapjanak. E kérést melegen ajánlja a minister figyelmébe. Pulszky osztja Komjáthy azon nézetét, hogy különö­sen igazságügyünkre vonatkozólag és a személyes szabadság szem­pontjából veszedelmes az az irányzat, melyet ujabbi időben speciá­lis törvények létesítésénél követnek s a melyek nagy részénél még az eljárás sincs megfelelő birói garanciákkal ellátva. Kéri a ministert, hogy az ily eljárásra, ha annak szüksége mégis előfor­dul, nagyobb ellenőrzést gyakoroljon. Az egyes törvényszékek adminisztrációjánál, annak ellenőrzésénél szóló nézete szerint még mindig nagyon bürokratikus eljárást követnek. Felhozza továbbá, hogy egyes törvényszékek különböző elbánásban részesítenek némely privilegizált és egyes üldözött egyéneket, a mi nem válik az igaz­ságszolgáltatás előnyére. Felemlíti végül azon bajokat, a melyek a közigazgatásra nézve abból származtak, hogy az uj bűnvádi eljárás a közigazgatási hatóságokra ruházta a nyomozást. E tekin­tetben sürgős orvoslást kér. Matlekovics fölemlíti ezúttal is, mint az előző évben tette, az építkezéseknél előforduló terhelési tilalmak utján elő­állott s az úgynevezett fegyenciparból származó visszásságokat s azt, hogy a gabonaelővételi ügyre vonatkozólag mindeddig semmi sem történt. Emmer Kornél kapcsolatosan a közoktatásügyi budget tárgyalásánál fölmerült egyik kérdéssel, a jogi szakoktatás reform­jának kérdésével, hansulyozza annak a szükségét, hogy a succres­centia javítása érdekében is ez a reform minél előbb megvaló­síttassák. Jóformán csak az van már hátra, hogy a tervezethez az igazságügyminiszter is hozzájáruljon. Kérdi szóló, megkapta-e már az igazságügyminiszter a kultuszminiszternek ezt a terveze­tét és körülbelül mennyi idő szükséges, hogy arra vonatkozó véleménye a közoktatásügyi miniszterhez jusson. Gajári osztja azon aggodalmakat, amelyeket a közigazgatási tisztviselőknek a bűnvádi eljárásból származó túlterheltségére nézve egyes bizottsági tagok felhoztak. Az uj bünvédi eljárásból egyesekre nézve igazságtalanság származik. Fölemlíti a birói karban uralkodó elégületlenséget, amelynek egyik okát abban találja, hogy a felsőbb birói hatóságok információi az előterjesz­téseknél döntő sulyuaknak tekintetnek, ami oly anomáliákhoz vezet, hogy a bírák már-már előnyt adnak e rendszerrel szemben az úgynevezett szamárlétra szerint való haladásnak. Makfalvay csatlakozik azon óhajhoz, hogy a közigaz­gatási hatóságok a nyomozástól fölmentessenek. Plósz minister mindenek előtt köszönetet mond az irá­nyában nyilvánított elismerésért. Komjáthynak azt válaszolja, hogy van arról gondoskodás, hogy az egyes minisztériumok által kidolgozott törvényjavaslatok az igazságügyi követelmények­nek is megfeleljenek. A kereskedelmi törvény tervezetét az igaz­ságügyminiszterium fogja előkészíteni ; a törvénynek össz­hangban kell lenni a polgári törvénykönyvvel. A polgári törvény­könyv tervezetét egy bizottság dolgozta ki és a hangoztatott elismerés első sorban ezt illeti. A hitbizományok ügye szóló nézete szerint külön törvényjavaslatban lesz szabályozandó és szóló elvállalja a felelősséget azért, hogy ez nincs benne az uj polgári törvénykönyv tervezetében. A katonai büntető perrendtartást a honvédelmi miniszterek és a közös hadügyminister tárgyalják s mihelyt megállapodásra jutnak, a munkálat az igazságügymi­nisterekhez fog jönni. A polgári perrendtartás, amelylyel sok egyéb fontos kérdés eldöntése is összefügg, meglehetősen előrehaladt s remélhetőleg igen rövid idő alatt el is készül. A husz forinton aluli követelések kérdése az uj polgári per­rendtartásban fog szabályozást nyerni. A betétszerkesztés egysze­rűsítésével foglalkozik. Szükséges lesz e mellett arról is gondos­kodni, hogy a betétszerkesztési és a tényleges állapotok közti összhang föntartassék. A gabonavásárlási ügyre nézve már készít­tetett tervezetet ; egyes idevonatkozó kérdések azonban még nin­csenek teljesen tisztába hozva. Ezzel kapcsolatban nézete szerint szükséges lesz az uzsora-törvényeket is . revideálni. A mi a bűn­vádi perrendtartást illeti, az életbeléptetése óta lefolyt idő sok­kal rövidebb, semhogy annak módosítása indokolt lett volna. Amennyiben hatáskörében állott, gondoskodott arról, hogy a különböző közigazgatási hatóságok a lehető legritkábban s csak a szükséghez képest vétessenek a nyomozásoknál igénybe. Kez­detben csakugyan nehézségek voltak, mert a folyamatban levő ügyek is a közigazgatási hatóságokra zúdultak ; de ez az állapot megfelelő intézkedések folytán is javulóban van. Az^ egyszerűsítés szempontjából a központban már is több intézkedés történt ; ezeket azonban nem találja szóló elégsége­seknek s folytonos törekvése oda irányul, hogy a lehető legegy­szerűbb legyen az eljárás az adminisztráció körében. A posta utján való kézbesítésnek szóló a polgári törvénykönyv tervezetében szélesebb tért szándékozik engedni. A napidíjas szolgák illetmé­nyeit egyes régibb szolgáknál hajlandó némileg javítani, az álta­lános emelés azonban pénzügyi nehézségekbe ütközik. Á kezelő­tisztviselők sorsán igyekszik segíteni, ezért is vett föl költség­vetésébe hu-:z segéd-telekkönyvvezető helyett telekkönyvvezetői állásokat s 30-at magasabb fizetési fokozatba helyezett. Az írno­kokra nézve azonban ezúttal még nem volt abban a helyzetben,

Next

/
Thumbnails
Contents