A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 45. szám - A postajövedéki kihágások. [2. r.]

180 tárba.» Vádlott azonban ezen megállapodás ellenére az ekként kiállított uj váltókat nem a ^nagyváradi takarékpénztárba* vitte s ezzel nem a 40 frtos váltótartozást rendezte, hanem a «polgári takarékpénztárba* adta be a váltót, annak értékét felvette, saját céljaira felhasználta ; miből folyóan L. Lázár panaszosnak, hogy a további költségektől meneküljön, a 40 frtos váltót rendezni s annak fejében 54- frtot fizetni kellett, sőt később, L Lázár és H. Togyer kénytelenek voltak a 35 frtos váltót is lejáratkor kifizetni. Vádlott beismeri a fenti tényállásnak megfelelően a cselekményt, azzal védekezik, hogy szándéka volt a váltótartozást a megállapodás szerint rendezni, de nem volt képes törleszteni s igy az uj váltót, később pénzre lévén szüksége, értékesítette. Az a ténykedése vádlottnak, hogy a szóban forgó 35 frtos váltót, mely L. Lázár és H. Togyer aláírásával volt ellátva, megállapodásellenesen használta s azt a «polgári takarékpénztárnál leszámolta, minthogy az által a nevezetteket terhelő kötelezettség fennállása bizonyittatott, teljesen megállapítja a btkv. 404. §-ába ütköző magánokirathamisitás tényálladékát, a mely, minthogy váltó által követtetett el, a hivatkozott törvényszakasz rendelkezése szerint a btkv. 403. 1. pontja szerint büntetendő okirathamisitás bűntettét képezi stb. A nagyváradi kir. itélö tábla (2,773. sz. a. 1899. jul. 4-én) az elsőbiróság Ítéletét megsemmisíti és a bűnvádi eljárást vádlott irányában megszünteti. Indokok: A vádlott ellen panaszolt az a cselekmény, hogy a L.Lázár kibocsátói ésH.Frigyes forgatói aláírásával ellátott 35 fi tos váltót, melyet neki L. Lázár és H. Togyer a végből írtak alá, hogy azt a «nagyváradi takarékpénztárinál leszámítolt és lejárt 40 frtos váltó rendezésére fordítsa, e helyett a «polgári takarékpénztár* nagyváradi pénzintézetnél számitoltatta le és az azért kapott 33 frtot megtartotta, minek folytán L. Lázár kénytelen volt a «nagyváradi tkptár* birtokában levő 40 frtos váltót kiváltani s arra a költségekkel együtt 54 frtot és néhány krt fizetni, magánól.irathamisitást nem, hanem a btkv. 397 §-ában meghatározott csalást és pedig tekintette! az okozott kár összegére, a btkv. 380. §-a értelmében vétséget képez; mert eltekintve attól, hogy azt, miként e váltó megállapodás ellenére kitöltetett volna, L. Lázár panaszos sem vitatja s az általa becsatolt 35 frtos váltó, melyet ő a polgári takarékpénztártól váltott ki, még most is csak a váltó összegre, keletre és lejáratra nézve van kitöltve és pedig nem a megállapodás ellenére. A vádlottnak az a cselekménye, hogy ezt a váltót nem a váltó kibocsátó és forgató minőségében aláírókkal létrejött megállapodás szerint a «nagyváradi takarékpénztárhoz* adta be és nem a 40 frtos váltó rendezésére fordította, hanem a «polgári takarékpénztár* által leszámitoltatla s ez által utóbbinak jogot adott arra, hogy a hiányzó lényeges kellékeket a közte és a polgári takarékpénztár közt létrejött váltóügyletnek megfelelően töltse ki, a btkv. 404. §-ába ütköző magánokirathamisitás ismérveivel azért nem bír, mert a vádlott ezen cselekménye által a váltót kibocsátóként aláíró L. Lázár és forgatóként aláiró H. Tógyer váltókötelezettsége semmi változást nem szenvedett, a nevezettekre tehát vagyoni károsodás nem származik abból, mintha az általuk aláirt kitöltetlen váltó annak megállapodásellenes kitöltése által, vagy ami egyre menne annak kitöltetlenül ugyan, de a váltókötelezettekre nézve terhesebb megállapodás mellett harmadik jóhiszemű birtokos kezébe való átadása által a L. Lázár és H. Togyer által elvállalt váltókötelezettségnél súlyosabb váltókötelezettség bizonyítására használtatott volna, hanem a vagyoni kár abból származott, hogy a váltó nem fordíttatott azon valódi tartozás rendezésére, a melyre az adatott és igy a nevezetteknek ujabb váltókötelezettsége keletkezett és e mellett a régibb is fennmaradt ; a vádlott tehát ugyanannyi kárt azzal okozott, hogy a váltót L. Lázár és H. Togyer által a végből és azzal a valótlan előadással élve irattá alá, hogy azzal a nagyváradi takarékpénztár* által leszámítolt és már iejárt 40 frtos váltót, melyen L Lázár és H. Togyer is váltókötelezettségben állottak, rendezni fogja és nevezetteket ezzel a ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és megkárosította, mert a tőlük igy kieszközölt váltóaláirásokat nem arra a célra fordította, a melyre azokat kieszközölte, hanem a váltóra uj kölcsönt szerzett magának a «polgáii takarékpénztárból*, mi által L Lázárt és H. Togyert 35 frt erejéig uj váltókötelezettségbe vonta be jogtalanul : ez által pedig a btkv. 379. §-át sértette meg és tekintettel az okozott kár értékére, csalás vétségét követte el. Minthogy azonban a feljelentésből az tűnik ki, hogy L. Lázár, a ki vádott ellen ezen cselekménye miatt a bűnvádi eljárást indítványozta, már Lw97. évi szept. 22-én tudta azt, hogy a nagyváradi takarékpénztárnál elhelyezve volt 40 ftos váltót R. S, vádlott a neki átadott 35 frtos váltóval nem rendezte, hanem a 35 írtos váltót a megállapodás ellenére értékesítette : mert vallomásában azt adja elő, hogy a 35 ftos váltót a lejáratkor, tehát 1897. szept. 22-én rendezték a polgári takarékpénztárnál ő és H. Tógyer; minthogy a csalás vétsége miatt a btkv. 390. § a értelmében csak magáninditványra van helye bűnvádi eljárásnak, de a magáninditvány a btkv. 112. §-a értelmében azon napt: 1 számított 3 hónap alatt terjesztendő elő, a mely napon az elkövetett bűncselekmény és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott, ennél fogva pedig az 1898. évi febr. 5 én L.Lázár által előterjesztett magáninditvány elkésetten terjesztetett elő és a bűnvádi eljárás megindítására alapul vehető nem volt volna : ez okból az első bíróság ítéletét megsemmisíteni s a törvényes alap nélkül lefolytatott bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A magyar kir. Curia (1900 szept. 25-én 11,013. sz. a.) által mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával, R. Sándor vádlott bűnösnek mondatik ki a btk. 355. §-ában meghatározott és a 355. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében és e miatt 1 havi fogházra és ennek kitöltésétől 2 évi tartamban hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére stb. ítéltetik, sértett felek kártérítési igényeikkel polgári per útjára utasíttatnak. Indokok: Az alsó bíróságok Ítéletében valónak elfogadott tényállást, a mi a becsatolt okiratokkal és vádlottnak, úgyszintén sértetteknek egybehangzó előadásával minden kétségen felül helyeztetett, a m. kir. Curia Ítéletének alapjául vette. Nem lehetett azonban a btk. 404. §-ában meghatározott cselekményt vádlott ténykedésében felismerni, mert ennek egy lényeges tényálladéki eleme t. i. az okirat kitöltetlen részének megállapodás ellenére történő kitöltése meg nem valósittatott. Csalásnak nem lehetett a vádbeli cselekményt minősíteni, mert nem lévén megcáfolva vádlottnak azon előadása, hogy ő akkor, midőn sértetteket a 35 frtos váltó aláírására reábirta, abban a komoly igyekezetben volt, hogy azt a megovatolt 40 frtos váltónak ren- dezésére fordítani fogja s különben sem használt vádlott sértettek irányában ravasz fondorlatot, hanem legrosszabb esetben — csak valótlant mondott, ami ravasz fondorlattal való megtévesz- téssel egyenértékű. Minthogy azonban kétségtelen, hogy a sértett felek által aláirt 35 frtos váltó értéket képviselt és tényleg vádlott által pénzzé nem tétetett ; minthogy az is bizonyítva van, hogy ezen váltó vádlott kezére egy különösen meghatározott célra, t. i. a 40 frtos megovatolt váltónak rendezése végett adatott át és igy ő nem volt jogosítva azzal mint sajátjával rendelkezni ; minthogy végre kiderült, hogy vádlott a 35 ftos váltót egy más pénzintézetnél megállapodás ellenére leszámitoltatta és annak ellenértékét saját külön céljaira költötte el és mindezek szerint a btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztásnak minden alkotó elemeit megvalósította, őt az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett a kár összegéhez minősülő sikkasztásban az ítélet szerint bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kimérésénél vádlott büntetlen előélete enyhítőül vétetett, ellenben sulyosbitónak kellett tekinteni, hogy a vádlott a 40 frtos váltónak rendezetlenül hagyásával sértetteket végrehajtással való zaklatásnak kitette, per és végrehajtási költségekbe sodorta. A sértett feleket kárigényükkel polgári perre utasítani kellett, mert vádlott időközben némi fizetést teljesített s az, vájjon e fizetés a 40 frtos váltó és járulékaira tudandó-e, vagy pedig a terhesebb 35 frtos tartozásra? polgárjogi kérdés, a mi ugyan a büntető per során is megoldható lenne, azonban nincs tisztázva, vájjon a sértettek közül ki és mennyit fizetett, illetve mivel károsodott r az pedig a bünügygyel kapcsolatba éppen nem hozható polgári jogkérdést képez, vájjon a kárt egyedül a váltókon kibocsátóként jelentkező L.Lázár tartozik-e viselni, vagy pedig esetleg a forgatóként közrevoht H. Tógyer is károsként legyen tekintendő. Kivonat a „Budapesti Közlöny'-böl. Csődök : Lipner Ede e., Turzovka, trencséni trvszék, bej. dec, 20., félsz. jan. 16., csb.dr. Laudon Gyula, tm<;g. dr. Gyuriss Emil. — Horváczki Milán e., Ó-Becse, újvidéki trvszék, bej. nov. 30.. félsz, dec. 13., csb. dr. Longauer Ferenc, tmgg. dr. Somogyi Dezső. — Horvácki Milánné e.. u. ott, ugyanazon körülmények között. — Goldstein Dániel e., Zetelak, sz.-udvarhelyi trvszék. bej. dec. 15 , félsz. jan. 7,, csb. Stromp Miklós, tmgg. dr. Szmrecsányi László. — Fried Lajos e., Munkács, Beregszász' trvszék, bej. nov. 30., félsz. dec. 19.. csb. Szűk Lajos, tmgg. Várady Gyula. — Pokorny Mihály e.. N -Szécsény, b.-gyarmati trvszék, bej. dec. 3., félsz. dec. lö.,csb. Köröm László, tmgg. dr. Domán Zsigmond. — Gabriely Gusztáv és Gabriely Adolf e.. Longpuszta, pozsonyi trvszék, bej. dec. 1., félsz. dec. 18.. csb. Würtzler Ödön, tmgg. Pethö Pál. — Lőwy Zszigmond e., Nagy-Szombat, pozsonyi trvszék, bej. nov. 30., félsz. dec. 17., csb. Würtzler Ödön. tmgg. Császár Lajos. — Pásztor György e., Ada, szabadkai trvszék, bej. jan. 4.. félsz. jan. 18 , csb. dr. Solti Károly, tmgg. dr. Balányi Sándor. — Neuwirth és Flesch e., Budapest, keresk. és váltótrvszék bej dec. 5., félsz jan. 5., csb. Kazacsay Gerő, tmgg. dr. Gráber Gyula. — Kampász János e., Maros-Ludas, tordai trvszék, bej. jan. 15., félsz. febr. 6.. csb. dr. Bocz Vilmos, tmgg. dr. Popeszku Gyula. — Fetti Emil e., Naszód, besztercei trvszék, bej. nov 30.. félsz. dec. 10., csb. dr. Bodolla Béla, tmgg. dr. Popu Simon. — Reich János és fia e., Cece, székesfehérvári trvszék, bej. jan 10., félsz. feb. 8., csb. Sohár Béla, tmgg. dr. Károlfy Nándor. — Farkas György e., H.-Böszörmény, bej. dec. 10.. félsz. dec. 17.. csb. dr. Vass Antal, tmgg. dr. Burger Menyhért. — Geiger Ármin e., N?gy-Szombat. pozsonyi trvszék, bej dec. 10.. félsz. dec. 18., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Csapkovits Károly. Pályázatok : A szabadkai trvszéknél jegyzői áll. nov. 16. — A kaposvári trvszéknél aljegyzői áll. nov. 16. — A győri trvszéknél j e g y ző i áll nov. !G. — A kulai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 16. — A nagy-kikindai jbiróságnál albirói áll. nov. 16. — A vingai jbiróságnál bírói áll. nov. 22. - A berettyó-ujfalui jbiróságnál a 1 b i r o i áll. nov. 22. — A hajdú nánási jbiróságnál albirói áll. nov&22. — A kiskun-félegyházai jbiróságnál alj egyzői áll. nov. 22. — A karánsehesi trvszéknél jegyzői áll. nov. 22. — A pécsi trvszéknél bírói áll. nov. 22. — Ugyanott aljegyzői áll. nov. 22. — A karánsebesi trvszéknél aljegyzői áll. nov. 22. - A miskolci jbiróságnál | albirói áll. nov. 23. — A kassai kir. ügyészségnél al ügyészi áll. I nov. 23. - A gyulai trvszéknél aljegyzői áll. nov. 23 — A nvireeyhazai kir. ügyészségnél ügyészi áll. nov. 23 FA1.LAI RÍSZVÍWT foSASltt |.YOMP^« EOMfUTtM