A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 3. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [2. r.]

12 A JOG bíróság indokolásának azt a kijelentését, hogy P. B. vádlott ellenében perrendszerünek talált adatokkal van bizonyítva a vádbeli bűncselekmény, mellőzi pedig azért, mert bűnvádi eljárásunkban a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett állapítandó meg a bűnösség. P. B. bűnössége tehát ez által és a vádlott-társaknak öt s egyszersmind önmagukat is terhelő' vallomása alapján, a cselekmény elkövetését megelőző egyetértés tekintetében, egybevetve azt azzal, a mik K. A. rendőr, továbbá M. K. tanuk vallomásában foglaltatnak, állapíttatott meg e bizonyítékok szabad mérlegelésével. A bizonyítékok alapján azonban nem ismerhette fel a kir. itélő tábla azt, hogy P. Boldizsár az A. Károly-féle csalásnál M. Ferenccel együtt tettestárs volna, nem pedig azért, mert az A. Károly megtévesztésére szolgáló hamis utalványt M. Ferenc irta, ezzel az utalványnyal A. Károlynál nem P. Boldizsár, hanem K. Gyula jelent meg, az mutatta fel s ez vette át az ekként tévedésbe ejtett A. Károlytól a két láda cukrot. Ezek szerint P.Boldizsár a csalás végrehajtásához elkövetési cselekedettel hozzá nem járult, nem mondható tehát, hogy egxütt és közösen követte volna azt el M. Ferenccel ; mert igaz ugyan, hogyha a többek közt feloszlott szerep végrehajtói közül egyik kevesebbet, másik többet követett el, mindegyik azon tudatban végzi a reá eső cselekvést, hogy a bűncselekmény megvalósítására szükséges többi tényelemet mások végzik s igy ezen közösség és együttesség az akaratban és elkövetésben megállapítja a tettestársi viszonyt, ámde mindennek elengedethetlen fehétele, hogy elkövetési cselekedetet végezzen mindegyik tettestárs, vagy physikai cselekedetet vagy legalább is a vádbeli bűncselekmény physikai ismérveegyik részének a tettlegesitését. Ennek hiányában fenforoghal rábírás vagy elősegítés, de nem elkövetés, nem tettesség vagy tettestársaság, hanem felbujtás, vagy értelmi és illetve physikai bünsegély. Jelen esetben a vádlottársak azzal terhelik P. Boldizsárt, hogy együtt megelőzően megbeszélték vele a csalás tárgyát és módozatait. Minthogy pedig A. Károly káros eskü alatt vallja, hogy P. Boldizsár több hónapon át az ő üzletében szolgált s a vádlottak közül egyedül ő tudta azt, hogy üzleti összeköttetésben áll B. és F. céggel; minthogy P. a már kicsalt két láda cukor értékesítésében is physikailag részt vett s igy értelmi és physikai bűnsegédnek egyaránt tekintendő, ennélfogva P. Boldizsárt a B. T. K. 69. §. 2. pontja alapján kellett mint bűnsegédet a vádbeli csalás vétségében bűnösnek kimondani. (1899. május 18-án 5609. sz.) A kir. Curia: A kir. Ítélőtábla ítélete az abban felhozott és elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik. (1899. évi szeptember hó 13-án, 8,707. sz.) Csekély alaptőkével való üzletkezdés és a hitelnek nagy igénybevétele nem esik a B. T. K. 416. §. 1. pontja alá. A csődvagyonnak sokszor igen csekély áron való értékesítése a csődköltség nagysága mellett azt okozza, hogy a vagyonnak becsértékéhez képest a hitelezők csak nagyon csekély részkielégitést kapnak követeléseikre. A bukott hátrányára mint súlyosító körülmény nem vehető figyelembe, ha ilyen körülmények folytán a hitelezőkre csak nagyon csekély kielégítési százalék jut. A kir. Curia: W. Jakab vádlottnak a B. T. K. 416. §. 1. pontja alapján megállapított bűnössége mellőztetik, fogházbüntetése nyolc havi tartamra leszállittatik és ezzel a változtatással a kir. ítélőtábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Vádlottnak a B. T. K. 416. §-ának 1 pontjára fektetett bünnösségét mellőzni kellett, mert az a bizonyítva lévő körülmény, hogy vádlott csak 1000 frt tőkével kezdette meg nagyobb forgalmú üzletét, a B. T. K. 416. §-ának 1 pontja értelmében veendő gondatlan üzletvezetést meg nem állapítja; az a másik körülmény pedig, hogy vádlott üzletét adósságának folytonos szaporításával folytatta, nem a B. T. K. 416. §-ának 1., hanem annak a 4. pontjában körülirt tényálladékát meriti ki, két-' ségtelen bizonyítékot képezvén arra, hogy vádlott fizetésképtelenségének tudatában u] adósságokat csinált. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett egy vádpontnak eleste, továbbá az, hogy a vádlott kárára elkövetett lopások mint vádlott hibájá < kivül eső tények által előidézett veszteségek enyhítőül szolgálnak, nemkülönben az is, hogy a csődhitelezőket ért nagy káros dás nem volt a maga egészében vádlott terhére beszámítandó a mennyiben a tömeg kedvezőtlen értékesítése vádlottól függetlenül álló esélyek eredményét képezte. Ezen körülmények mérlegelése mellett szállíttatik le a fogházbüntetés a rendelkező részben meghatározott tartamra. Egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben (1899. szeptember 5-én, 1,496. sz.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. v.Ezen üzlet teljesen feloszlik* sz'ovegü feliratok használása az 1884. évi XVII. t.-c. 5/. §-ába ütköző kihágást képez. (A m. kir. kereskedelmügyi minister 1899. évi 17,584. számú határozata.) Oly tiszti orvos, ki valamely rendezett tanácsú város tanácsának is tagja, a betegsegélyzöpénztárnál díjazott orvosi állást is elfoglalhat, azonban a betegscgélyzöpénztár ügyeinek tárgyalásánál szavazati jogot nem gyakorolhat (A m. kir. kereskedelemügyi mirister 1899. évi 62,470. sz. határozata.) A zárt kutatmányok az jSgi. évi XIV. t.-c. szempontjából a bányákkal egy fogalom alá esnek; az ezeknél alkalmazott munkások, a mennyiben az i8qi. évi XIV. t.-c. Xf. fejezete értelmében alakított bányatársládáknál biztosítva nincsenek, az idézett törvény 2. §. b) pontja, illetve a törvény 31. §-a I szerint az illetékes kerületi betegscgélyzö pénztárba bejelentendök. (A m. kir. kereskedelmügyi minister 1899. évi 11,827. sz. határozata.) A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának határozatai. Házosztályadó megállapításánál: a) két épület egy telken egy szám alatt egy lak háznak veendő; b) az ideiglenes adómentességet megillető uj lakrész — osztályozás szempontjából — nem üthető az,adóköteles régi lakrészéhez. 15,759/1. 97. P. sz. a.) Az általános jövedelmi pótadó kivetésénél az egész évi adóköteles jövedelem figyelembe vételével megállapított százalék változatlanul alkalmazandó abban az évben is, melyben a III. osztályú kereseti adó ez évnek csak egy részére fizetendő. (8,774/1897. P. sz. a,) Az ingatlant terhelő adóhátralék az uj tulajdonostól, I mint dologi kezestől, csak akkor követelhető, ha az a személyi l fizetésre kötelezett előbbi tulajdonostól behajtható nem volt. (134/1898. P. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : H. Wolf e. Szászváros, dévai trvszék, bej. febr. 28 félsz. márc. 9. csb. Hidegh István, tmgg. dr. Moldován Sz. — Neumann Jakab e. Gyoma, gyulai trvszék, bej. febr. 27. félsz márc. 10. csb. dr. ftyisztor Adorján, tmgg. dr. Kiss István. — Fáy és Fehér 1 e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. febr. 15. félsz. márc. 15. csb. dr. Perczel János, tmgg. dr. ifj. Körnvei Ede. — Kertész Izidor e. Szombathely, u. o. trvszék, bej. febr. 23. félsz. márc. 6. csb. Prugberger Vince. tmgg. dr. Schleiffer Ede. — Baumgarten H. e. Eszék, u. o. trvszék, bej. jan. 18. félsz. jan. 25. csb. Stuhoffer Károly, tmgg. dr. Milankovics Dusán. — Popovchich Sándor Ferenc e. Csene, n.-kikindai trvszék, bej. febr. ló. félsz. febr. 24. csb. Kovách Gusztáv, tmgg. Kisfaludy Péter. — Wimmer Katalin e. Pécs, u. o. trvszék. bej. febr. 19 felszólalás márc. 12. csb. Gobel Gyula. tmgg. dr. Vessél Manó. — Müller Mihály e. Nádasd, pécsi trvszék, bej. február 5. félsz. febr. 12. csb. Vodicska Ferenc, tmgg Gállos Ede. — Klein Lajos e. Komárom, u. o. trvszék, bej. febr. 14 félsz. febr. 17, csb. Skoday László, tmgg. dr. Lőwy Győző. - Gebauer Sándor e. Pozsony u o. trvszék bei. febr. 12. félsz. febr. 19. csb. Würtsler Ödön, tmgg. dr. Langfelder Dezső. — Weisz Hugó e. Bpest, bpesti kir. trvszék, bej. febr. 17. félsz, rr árc. 15. csb. botagi Hajdú Imre, trr gg. dr. Preyer Hugó. — Weber József e. Zala-Szt-Gróth, z.-egerszegi trvszék, bej. márc. 10. félsz. ápr. 3. csb. Rohonczy István, tmgg. Surgoth Miksa. — Mandel és Deutsch e. Rimaszombat, u. o. trvszék, bej. febr. 28. félsz. márc. 19. csb. Kovách Géza, tmgg. dr. Krausz Gyula. — Rohoska Pál e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. febr. 22. félsz. márc. 22. csb. dr. Tomcsányi Gyula, tmgg. dr. Török Gyula. Pályázatok: A z.-e-jerszegi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 29. — A károlyfalvai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 29. — A kisújszállási jbiróságnál aljegyzői áll. jan." 29. — A komáromi ügyészségnél al ügyészi áll. jan, 29. — A nagy-atádi jbiróságnál a 1 j e g y ő i áll. jan. 29. — A szepes-ófalvi jbiróságnál jbirói áll jan. Hl. — A sajó-szt-péteri jbiróságnál a 1 jegyzői áll. jan. 31. — A győri trvszéknél aljegyzői áll. 31. Dr. Pohl Károly pozsonyi kir. közjegyző, lehetőleg a tót nyelvben is jártas helyettest keres. 1—2 2 évig vidéki városban joggyakorlaton volt ügyvédjelölt törvényszékkel biró városban f. é. május, júniusra, esetleg előbb is állást keres. Német nyelvet tökéletesen birja. 1—1 Közjegyzősegéd — teljesen gyakorlott és önálló munkára képes, — alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. 1—2 «A kalocsai kir. közjegyző irodájában gyakorlott jelölt esetleg segéd állandó alkalmazást nyerhet.* 1—3 A tolna-tamásii kir. közjegyző gyakorlattal biró helyettest keres. Az állás esetleg azonnal is elfoglalható. A feltételek kölcsönös megállapodás szerint 1 1 Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-köruT^ Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. *LUS RÉSZVÉWT -1 iMASin NTOMDXÍA BODAPBBTBN