A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 44. szám - A szomszéd jogok és kötelezettségekről. [1. r.]

A szomszéd jogok és kötelezettségekről , Irta: Csebi POGÁNY VIRGIL lévai kir. járásbiró. (Első közlemény.) í. Erdélyi Sándor volt igazságügyi miniszter felhívta annak idején a magyar biróságok és ügyvédi kar tagjait, hogy a magyar ált. polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó szakbizottság működését tapasztalataikkal és ismereteikkel akár a szakirodalomban, akár a szerkesztő bizottság vezető tagjaihoz beküldendő dolgozataikkal támogassák. Ezen felhívást számtalan oldalról üdvözölték a jogászok és a tervezett nagy mü létesítésénél kedvező jelnek tekintették arra, hogy a létesítendő mű ezen támogatás mellett maradandó és nagybecsű nemzeti alkotás lesz. Mert ily módon a szerkesztő bizottság megismerkedik jobban a gyakorlati élet igényeivel, a nép szokásaival és kívánalmaival. így előreláthatólag az uj polgári törvénykönyv nem fog tartozni ama tucat törvények közé. a melyekre a legtalálóbb és legrövidebb jellemzés szokott lenni az, «hogy zöld asztal mellett készültekn, hanem ama törvények közé fog soroztatni, mely a közönség szokásainak, jellemének és igényeinek megfelel s a miként a nép véréből jött, ugy annak vérébe fog át is menni. A mennyire figyelemmel kisérhettem azonban eddig a szakirodalmat, azt kezdem sajnosán tapasztalni, hogy Erdélyi Sándor volt igazságügyi minister sok oldalról üdvözölt felhívásának kívánt eredménye alig lett; vagy legalább is nem felelt meg a várakozásnak s a többször nevezett szakbizottság a szakirodalom teréről vajmi csekély támogatásban részesül nagy munkájában. Pedig a tudás és a gyakorlati élet igényei két különböző fogalmat képeznek s az a ki valamely törvényt tisztán a tudomány elvei szerint akar létre hozni, a gyakorlati élet igényei nélkül, célt téveszt Bármi nagy legyen is tehát tudása a többször nevezett szakbizottságnak, nem látom feleslegesnek annak a szükségét, hogy a magyar nép jogszokásaival és igényeivel kívülről megismertessék. Kötelezettséget vélek tehát teljesíteni, a midőn a nevezett szakbizottság figyelmét felhívom a cikkem címében jelzett jogok és kötelezettségek csoportjára, a melyek azért, mert főleg a vidéken napi kérdést képeznek, nagy fontossággal birnak s rendszerű és csoportosított szabályozásukkal, ennek dacára az ismertebb európai polgári törvénykönyvekben sem találkozunk. E tág keretű jogok és kötelezettségek az eddigi birói gyakorlat által sincsenek még kellőleg megvilágítva és ha a készülő polgári törvénykönyv ezen irányban helyes és kimerítő intézkedéseket nem fog tartalmazni, — éppen mert e kérdés napi kérdést képez s a hiányt naponként lehetne érezni, árnyékot vetne ez az egész polgári törvénykönyvre. Nem ismerem a szerkesztő bizottságnak a címzett jogok és kötelezettségek csoportjában álláspontját, de hiszem, hogy az is ugy vélekedik mint én: miszerint a szomszédságból szükségszerűen bizonyos jogokés kötelezettségekszármaznak, amivel a szomszé dóknak — de csakis nekik éssenkimásnak — egymással szemben élniök szabad és élniök kell s a mely jogok és kötelezettségek, jobban mondva rendkívüli jogositványok és korlátozások általános és viszonzatostermészetükben lelik jogi alapjukat. «A mi nekem, az neked i s» elve és jelszava érvényesül a szomszédi jogokban és kötelezettségekben ; főképen s illetőleg az az elv, hogy amit el kell tűrnöm nekem a szomszédomtól, azt tőlem is el kell tűrnie szomszédomnak. Jogi szükségét pedig e rendkívüli jogosítványoknak és korlátozásoknak a békés társas együttélés szükségében találjuk. Fontosságukat ellenben mi sem fejezi ki jobban, mint ama ismeretes török átok, valójában az átkok legnagyobbika «Verjen meg az Allah rosz szomszédokkal \» De főképpen jelzi fontosságukat azoknak mindennapisága. Mert ugyanis kivel van több dolgunk a mindennapi életben mint szomszédainkkal? Kitől függ sok tekintetben egészségünk és vagyonunk? Kibe botlunk bele legtöbbet az életben ? Ki lehet ez más mint szomszédunk ? Ezt bizonyítja a törvénykezés is, a melynél a szomszédságból folyó jogok és kötelezettségekből közvetlenül és közvetve eredő perek nagy számával találkozunk. Ezen jogok és kötelezettségek csoportjának a részletekig menő szabályozása szükséges végül azért, mert a magyar ember vérében van, sajnos, a békétlen termeszét es az ellenzékeskedés, a jogokhoz való görcsös és sokszor a kicsinységig menő ragaszkodás s így ha más államok polgári törvénykönyvei nem fektettek is nagy súlyt e kérdésre, a magyar nép emiitett jelleménél fogva nálunk a kérdést kicsinyleni nem szabad. Részletes en meg hat ározand ók és ki mer itendők tehát, akészülőpolgáritörvénykönyvben a szomszéd jogok és kötél ez ettségeks ily módonkiküszöbölendőklesznekegyszersmind ezen jogok és k ö t e 1 e z e t s é g e k csoportjából azok, amik nemtartoznakodas a m elyek szükségtelen jogosítványokat és korlátozásokat szülnek. Ily értelemben fogom ismertetni tapasztalataimat s ily értelemben kívánom támogatni a magyar polgári törvénykönyvkészitő szakbizottság működését. Mindenekelőtt elkülönítem a szomszéd jogokat két részre, úgymint beltelki és kültelki szomszéd jogok és kötelezettségekre, a szerint a mint ezek a beltelki vagy kültelki szomszédságból merülnek fel főképpen. Főképpen mondom, mert különben még egy harmadik vegyes alosztályt is kellene tárgyalnom, t. i. oly szomszédi jogok és kötelezettségeket, a mik főképpen bel vagy kültelki eredetűek, de a másik alosztályban is előfordulnak. II. A beltelki szomszédjogok és kötelezettségek osztályához tartoznak mindenekelőtt az építkezési jogok és kötelezettségek, a mikről a következőket lehet feljegyezni : Kétségtelen, hogy az, a ki a saját légürében épít, jóllehet a bibliai babyloni torony magasságáig épit is, az jogával él mindaddig, míg a légoszlop egy bizonyos magasságon tul. a jövő században talán hadászati vagy közlekedési szempontból, — gondolván a légvasutakra vagy léghajokra, — nem fog képezni köztulajdont. De az is bizonyos, hogy az ilyen építkezés által a szomszéd beltelek tulajdonosa szenved, mert a saját lakhelyiségeihez szolgáló világosság, kilátás, levegőjárás, a nap sugarai, szárazság stb., a miknek kedvezőbb befolyásuk van általában véve emberre, állatra és növényre, többékevésbbé csökkennek. Azon jogi elv mellett tehát, hogy senki nem gyakorolhatja jogait másnak kárára, az ilynemű építkezéseket általábanvéve korlátozni lehetne minden szomszédnak; de szembe állítva ezzel ama másik jogi elvet, hogy aki jogával él, nem nartozik általában véve vizsgálni, hátrányára van-e mástak ezen jog gyakorlata vagy sem ? És figyelembe véve főképpen a társas együttélés szükségét, tagadhatatlan és a legrégibb időktől elismert jog az, hogy az építkezésben senki sem gátolható azon az alapon, mert szomszédjának kevesbíti a levegőjárást, a világosságot, a kilátást, szárazságot stb., kivévén, ha ebben szolgalom által van korlátolva. Ezen kérdéssel kapcsolatban, megoldandó az a kérdés is, joga van-e az építtetőnek az építéskor avagy későbben a javítás és tatarozáskor a szomszéd telkére lépni, oda állványokat, esetleg a napi szükségletnek megfelelő építési anyagot, ideiglenesen elhelyezni ? A szomszédjogok és kötelességeknek kivételes, viszonos és az együttélés szükségére állapított jogi természeténél fogva kétségtelenül ehhez az építtetőnek joga van ; megjegyzendő azonban, hogy az éppittetést oly időben és módon kell gyakorolni, hogy ez által a szomszéd rendes és szükségszerű foglalkozásában akadályozva ne legyen és ne szenvedjen több alkalmatlanságot és kárt, mint amennyi célszerű építkezés mellett mellőzhetetlen. Az okozott kár minden esetben becsű szerint megtérítendő. Ebből kifolyólag a szomszéd nem tartozik tűrni, hogy az építkezés évekig húzódjék, hogy az ehhez szükséges anyag állandóan és a napi szükségletet meghaladó mennyiségben az ő telkén legyen elhelyezve s hogy például gabonacsépléskor az ő cséplő udvara be legyen rakva és el legyen foglalva az építkezés által stb. III. Az építkezéssel szoros kapcsolatban álló kérdés az hogy az épülő háznak a szomszéd felé eső külső fala mennyire tolható ki a szomszéd ingatlanáig? Szabad-e például az épülő háznak ereszét vagy a csepegőjét a szomszéd ingatlana fölé, a szomszéd legürébe kitolni? Mert bármi természetesnek is latszik a felelet, azt tapasztaljuk a gyakorlati életben,1 hogy