A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 43. szám - Felebbezésünk és a sommás eljárás

312 A JOG szolgák annak, hogy a b.-gyarmati tszék vezetés és az ügyek gyors és alapos elintézése dolgában bátran versenyezhet az ország legkiválóbb törvényszékével. Polgári ügyekben restanciánk egyáltalában nincsen, — büntető ügyekben van ugyan 75 oly befejezett ügy, mely az idén már fötárgyalásra nem tűzhető ki. — (jóllehet íly^ főtárgyaiások most hetenként 4-szer folynak,) — de ezen ügyek még a régi rendszer maradványai és az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése oly uj óriási anyaghalmazt idézett elő, mely a legjobb akarat mellett sem volt ez ideig feldolgozható, főleg ha figyelembe veszszük, hogy a tszék mindössze 6 biróés 2 albiróból áll és ezeknek az összes polgári ügyekben is kell eljárniok és itélkezniök. Az ily vegyes működési kör rendszerint az alaposság rovására megy. Annál kellemesebb reánk nézve azon elismerés, melyben derék bíráink és ezek közt elsősorban dr. Hensch Aurél és Köröm László birák a kiküldött vizsgáló biztos részéről részesittettek. Horváth ur nem titkolta azon hízelgő nézetét, hogy mind a két biró bármely birói fórum díszére válnék és ugy szakképzettségük, mint Ítéleteik alapossága, előadásuk szabatossága tekintetében párjukat ritkítják. Az ily dicséret rendszerint az előléptetésnek is előhírnöke. Örülnénk azonban, ha ezen előléptetés mindkettőt helybeli alkalmaztatásuktól meg nem fosztaná. Ezen két biró elismerése azonban nem akar gáncs lenni a többi bírákkal szemben, a kik szintén híven és lelkiismeretesen teljesitik feladatukat. Hir szerint nem oly kedvezőek az i po 1 y sá g i törvényszéknél tapasztaltak. Nem mintha ezen törvényszéknél a bíróság tagjai ellen lehetne a legkisebb panaszt vagy kifogást emelni. De a törvényszék 6 bírája közül (albiró itt nincsen) az egyik beteg, a másik ideiglenes, a harmadik rendes szabadságon van, ugy hogy a legtöbb esetben lehetetlen tanácsülést összehívni, sőt még acurrentia elintézése is nagy akadályokba ütközik. A bűnügyi főtárgyalásokról és a nagy mérvben felhalmozódott büntető anyag feldolgozásáról szó se essék. Ekkép az ügyek nagy része elintézetlen marad és a restancia torlódik. Itt gyors és erélyes intézkedésre van szükség, nehogy az igazságszolgáltatás végleg lennakadjon. És előtérbe lép azon kérdés: vájjon van-e egyáltalában szükség az ilyen kisebb ügykörü törvényszékre, mely könnyen volna valamely szomszédos területű törvényszékkel egyesíthető. Természetes azonban, hogy az ily kérdést nem politikai, hanem csakis igazságügyi szempontból kellene mérlegelni. Ezen szempont pedig nem mindig azonos helyi és megyei érdekekkel és azon büszke önérzettel, mely minden megyét arra serkenti, hogy s a j á t törvényszéke legyen. Jó lesz erről is kicsit gondolkozni. Ügyvédek értekezlete. A s.-a.-újhelyi ügyvédek elhatároztak, hogy a kartársi szellem ápolása, az ügyvédi kar tekintélyének érvényesülése, az ügyvédi miseriák egyöntetű orvoslása céljából minden hónap első szombatján értekezletre gyűlnek összze. Az első értekezlet mult szombaton tartatott meg, melyben elhatározták, hogy egy S.-A.-Ujhelyen létesítendő ügyvédi kamara érdekében mozgalmat indítanak. Életbiztosítási kötvény birói uton eladható-e ? A budapesti keresk. és váltótörvényszék : A kir. törvényszék a kérelemnek nem adott helyet, mert a biztosítási kötvény, mint a mely meghatározott kedvezményezett javára van kiállítva, nem tartozik a K. T. 295. §-ában körülirt hátirattal átruházható biztosítási kötvények közé. Ebből következik, hogy a kérdéses biztosítási kötvény eladás tárgyául nem tehető és igy nem teljesíthető folyamodónak az a kérelme, hogy a biztosítási kötvény a K. T. 306. §. és az 1881 : LX. t.-c. 115. §. értelmében birói uton eladassék. Sem értéktárgy, sem értékpapír nem lévén, reá az idézett törvényszakaszok szerinti árverési eljárás a dolog természeténél fogva nem alkalmazható stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatta, az árverés elrendelése iránti kérelmet elutasithatónak nem találta és ehhez képest az elsöbiróságot további szabályszerű eljárásra utasította. Indokok: Habár az elárvereztetni kért életbiztosítási kötvény a K. T. 295. §-ában körülirt hátirattal átruházható biztosítási kötvényt nem képez is, ebből nem következik az, hogy a kérdéses kötvényen alapuló követelés eladás tárgyát nem képezhetné, mivel a X T. 306. és az 1881. évi LX. t.-c. 115. §-a értelmében nemcsal; értéktárgyak és hátirattal átruházható értékpapírok, hanem bármely más elzálogosított követelések is elárverezhetők. De nem képezhet akadályt az 1881. évi LX. t.-c. 66. §-ának az az intézkedése sem, hogy a kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg, a biztosított adósságai miatt, végrehajtás alá nem vonható, mivel a jelenlegi esetben az elzálogosításhoz maga a kedvezményezett is hozzájárult. Mindezek alapján az elsőbiróság végzését megváltoztatni és az elsöbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1900. évi szeptember 27-én 2,806. sz.) Megsemmisített kir. táblai ítélet. A m. kir. Curia: A temesvári kir. Ítélőtábla ítélete hivatalból megsemmisíttetik és ugyanez a bíróság arra utasittatik, hogy a vád keretén belül hozzon uj itétetet. Indokok : Ama tény miatt, hogy a jelen bűnvádi eljárás alapjául szolgáló váltón előforduló Garda Dumitán és Pava Dumitán névaláírások hamisak, a kir. ügyész a vádat már a vizsgálat folyamán elejtette és annak indítványához képest az eljárt lugosi kir. törvényszék eme tény miatt az eljárást 1899. évi jan. 7-én 6,331/98. sz. a. kelt jogerős végzésével meg is szüntette. Vádat a kir. ügyész csupán ama tény miatt emelt, hogy vádlott a kérdéses váltót megállapodás ellenére használta fel. Minthogy pedig a kir. Ítélőtábla nem abban a kérdésben határozott, hanem a kérdéses váltón előforduló s fentebb megjelölt névaláírások hamis voltát állapította meg és eme tényállás alapján hozott ítéletet, tehát oly kérdésben, a mely iránt vád nem is emeltetett s a mely kérdés a jelen per keretében perújítás nélkül el sem bírálható : ennélfogva a királyi Ítélőtáblának a perjog elemi szabályába ütköző felebbezett Ítélete hivatalból megsemmisitendő s ugyanez a bíróság uj s a vád keretében mozgó ítélet hozatalára utasítandó volt. (1900 szeptember 21-én 3,331.) Ingatlan haszonélvezetére vezetett zárlat esetén az albérlőknél letiltás nem eszközölhető. A budapesti kir. Ítélőtábla a kir. tszék, mint elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja ; mert valamely ingatlan haszonvételére nézve szerzett zálogjog, csakis a zárlat foganatosításával válván hatályossá, míg ez meg nem történik, a tulajdonosnak a haszonvételek tekintetében való rendelkezési joga korlátozva nincs ; és mert valamely ingatlan tulajdonosa ellen, az ingatlan haszonvételére vezetett végrehajtás esetében, csak ama jövedelem vehető végrehajtási zár alá, mely a zárlat foganatosítása idején a tulajdonost megilleti s ekként tekintve, hogy a tulajdonos és a haszonélvező bérlő között fennálló jogviszony érvényes voltára és joghatályosságára nézve ez uton meg nem bírálható, fenforgó esetben a szóban forgó ingatlanra vonatkozó, a zárlat foganatosítását megelőzően, a bérleti jog bekebelezésével dologi jogot is szerzett bérlőt megillető hászonvételi jog értékesítését képező, a ház egyes lakói által fizetett bérekből s a zárlat foganatosítása idején, nem a végrehajtást szenvedő tulajdonost, hanem az ingatlan bérlőjét megillető jövedelem zár alá vehető nem volt. (1900 szept. 19. 4,361.) Közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogás feletti tárgyalás elmulasztása miatt igazolás nem használható, így határozott a budapesti kir. Ítélőtábla, kimondván, hogy a közjegyzői okirat alapján az 1874 : XXXV. t.-c. 111. §-a szerint elrendelt végrehajtás ellen a 113. §. eseteiben a kötelezett fél által záros határidő alatt igénybe vehető kifogásolás az 1881 : LX. t.-c. 35. §-ában megjelölt előterjesztéssel azonos természetű és azzal egy jogi tekintet alá eső lévén, a beadható kifogások felett megtartandó tárgyalás, mint peren kivüli ügyre vonatkozó oly peres eljárást, a melyre 1881 : LIX. t.-c. 61. §-ában szabályozott igazolás helyet foghatna, nem képez, az ily peren kivüli ügyekben pedig az igazolás kizárt levén, az alaki jog szempontjából az ilyen helyet nem fogható igazolás megadásába az ellenfél részéről való beleegyezésnek nincs jogi hatálya. (1900 szept. 12. 4,337.) Az időszámítás gyermektartási perben. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítélete féloldalik és ugyanaz a bíróság tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására utasittatik. Indokok: Téves a felebbezési bíróságnak, az ítéletének indokaiban foglalt az a kijelentése, hogy felperesnek naptár szerint meg kellett volna jelölni és bizonyítani a napot, mikor az alperessel nemileg közösült; mert ha megállapított tényállás szerint a gyermek 1899. okt. 23-án született és alperes az anyával 1898. évi október havában közösült és bizonyítást nyer, hogy felperes lánya azután csakis alperessel és más férfiúval sohasem közösült, ebből következtetés vonható arra nézve, hogy a fogamzási időben az alperes a felperes leányával közösült, habár felperes leánya tudatlansága miatt az időszámitást nem is ismeri. (1900 szept. 28. IG. 315.) Curiai és táblai értesítések Czegléd T. Á. Gyüge b. ü (5,994 900. B. sz.) okt. 19. kiegészítésre ut. — Dárda. dr. K. £. Deák — Ackermann okt. 18. hh. — Dárda, dr. N. J. Ackermann — Deák (622/900. P- sz.) okt. 18. hh. — Halas. S. I. A Táblán: Márk — Kuruc 2.186. P. sz. a. ápr. 18. rmv. (A Curiára érk. 3,109/900. P. sz. a. előa. Stephanides, n. e.) — Kis — Kis érk. 1.510/900. P. sz. előa. Nyevickey. — Vékony — Térbe érk. 1,818/900. P. sz. a. előa. Végh. - Elek - Elek érk. 6,418/900. P. sz. a. előa. Nyárasdy. — Kun — Kun érk. 590/900. P. sz. a. előa. Veresmarty. — Bálint — Kovács érk. 5,192/900. P. sz. a. előa. Lehocky. — Bázel és Kaufmann — Gerzsán érk. 5,139/900. sz. előa. Veresmarty — A Curián: Gréczi — Gréczi érk. 4.759/900. P. sz. a. előa. Istvánffy. Nincsenek elintézve. — Kassa. K. K. Ügyigaz. — Mályus érk. 4,291/900. P. sz. a. elöa. Istvánffy, n. e. — U. az — Buday (6,565/99. sz.) okt 25. hh. — Hárkovszky per. érk. 4,428/900. P. sz. a. előa. Pecháta, n. e. - Kun-Félegyháza, dr. V. S. Nagy-Máik (90/900 P. sz.) okt. 18. hh. - Miskolc, dr. H. G. 1298 900 V. sz. okt. 18. hh. — Pécs. dr. M. J. Duchon — Scholz érk. 6412/900 P. sz. a. elő? . Zsembery, n. e. — Tótfalusy — Szalay érk. 6411/900 P. sz. a. előa. Asztalos, n. e. — Grossmann — Spiller érk. 2119/900 P. sz. a előa, Beck, n. e. — Kovács Gajcsi (5268/99 P. sz.) okt. 19. hh. - Hekker — Adler (1083/900 P. sz) okt. 24 hh. — Sopron, dr, K. J. Haupt — Pöttschacher (2410/900.P. sz.) okt. 25 rmv. — Szegszárd. dr. S. L. Illés b. ü. (3996/900 B. sz.) okt. 24 hh. — Szepsi. dr. K. E. Krózser — Krózser (684/900 P.1 sz!) okt. 18. hh. — Újvidék, dr. C. A. M. Sztanimirovics — Dungyorszky (1799/900 P. sz. előa. Vermesj jun. 7. hh. — Miskov — Schneider erk. 1446/900 P. sz. a. előa.t Hűvös, n. e. — Versec. dr. S K Specht — Specht (2001/900 P. sz.) okt. 21. hh.— Zombor. dr. B. K. 5006/900 n. e. — Neca — Babik nem érk. — Zsolna, dr. F. D. Broncsek Kovácsik érk. 4992/900 P. sz. a. előa. Egry, n. e — Közlik — Bakos érk. 4132 900 P. sz. a. előa. Zachár, n. e. MLUI *&SXv£MTT£ltSA&£& HTOMDÁ/A BODAP1STIM