A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 43. szám - Az úrbéri elkülönítési, az arányositási és a tagositási ügyekben követendő eljárásról. 1892. évi 24 t.-c. és 356/93 I. M. R.

308 A JOG hatósági közegnek mint magánszemélynek igénybevételével eszközölt, egyenesen a sommás bíróság hatáskörébe utalt kilakoltatási tény képezi a birói határozathozatal tárgyát, — akkor lehetetlen elfogadnom azon érvet, hogy a kiküldött eljárása — a ki a jelen esetben éppen ebbeli minőségében N. M.-el szemben nem szerepelt — sommás uton elbírálható nem volna. Hiszen N. M. de jure nem is tartozott tudni, hogy birói kiküldöttel áll szemben, mert ez neki birói végzést nem kézbesített ; az ily igazolás pedig alapja minden jogos és törvényes eljárásnak. Azt talán bizonyítanom sem kell, hogy hason sérelmek más mint sommás visszahelyezési uton gyorsan és sikeresen nem is orvosolhatók. Hová jutnánk, ha az ily ügyek csakis és kizárólag előterjesztés utján és a tkvi hatóság előtt volnának orvosolhatók? íme most, mikor e sorokat írom, még a telekkönyvi hatóság ez ügyben nem döntött. És miből állhat kedvező esetben is a döntése ? Abból, hogy a kiküldött eljárását megsemmisíti. Segit-e ez a bajon ? Kimondhatja-e egyúttal a sommás visszahelyezést? Nézetem szerint nem és igy a szerencsétlen lakó, a ki még a jogerőt is kénytelen bevárni, Mohamed koporsója módjára a levegőben lebeg. Lakbérleti ügyben csak a lakbérleti szabály lehet irányadó, — evvel pedig az illetékes fórum is meg van adva. A felebbviteli bíróság más nézeten van és ezért tartottam szükségesnek ezen kérdést ily terjedelmesen fejtegetni, hogy őt esetleg álláspontjának helytelen voltáról meggyőzzem és legalább jövőre az ily Ítéletek hozatalát kizárjam vagy korlátoztassam. Sem magamat, sem a tszéket nem tartom csalhatatlannak és azért meggyőző ellenérvek előtt szívesen meghajlok. Dr. Révai Lajos. \ Az úrbéri elkülönítési, az arányositási és a tagositási ügyekben követendő eljárásról. (1892. évi 24 t.-c. és 356/93 I. M. R.) Irta: KOVÁCS LAJOS, kir. tszéki biró, Csik-Szereda. Az 1892. évi 24. t.-c. és az arra vonatkozó utasítás célja az volt, hogy a tagosítás, arányosítás és úrbéri elkülönítési ügyek lebonyolítását a kijelölt területeken, lehető egyöntetűvé s ez eddiginél gyorsabbá tegye. Az egyöntetű eljárást az utasítás kellőképpen biztosítja, s ebben a tekintetben az erdélyi részekben egyáltalában nem lehet semmi panasz, de van elég a gyors befejezés ellen, s ennek akadályait rendesen vagy a bíróságban, vagy a kiküldött bíró, vagy pedig a biró hiányában keresik. A megyék, intézetek, gazdasági egyletek, folyton azon panaszkodnak, hogy az eljárás lassú, a munkára nem fordittatik elég idő és hogy nincs elég biró kirendelve, s bár foglalkozzék három vagy négy biró kizárólag birtokrendezési ügyekkel,egy biró tartson 300-350 napi helyszíni tárgyalást, mégis egyes ügyeknél gyors eredményt elérni nem lehet, mert a gyorsaságnak egyik lényegesebb akadálya az eljárási utasításban körülirt hosszadalmas eljárás, s az abban lefektetett azon utasítás, hogy az iratokat időszakonkint folyton küldögetni kell, egyes ténykedéseket egyes hatóságok intézkedésétől kell várni, s ezek bár leggyorsabban működjenek, mégis megakadályozzák a munkálat gyors menetét ugy, hogy a biró a legnagyobb körültekintéssel és leggyorsabb munkássággal sem képes a kívánalmaknak megfelelő eredményt elérni. Ezért van az, hogy minél tovább, annál több a panasz, s megvallom, nem is ok nélkül, mert az erdélyi részekben a telekkönyvek nem megbízhatók, s megbízhatatlanságuk vonja maga után a birtokviszonyok rosszaságát, rendezetlen voltát, a gazdálkodás nehézségeit s a nép nagyobbmérvü megkárosítását, s ezekből foly a hitelképtelenség, Ezeknek javulását mindenki a tagosítások gyors keresztülvitelével reményli, s igy nem is lehet csudálkozni, ha a késedelemért panaszkodnak s vagy egyik, vagy pedig a másikban keresik a hibát. Én elismerem, hogy az eljárási utasítás a lehető legnagyobb körültekintéssel van megírva, de éppen ez a körültekintés okozta azt, hogy egyes ágakban, — mint például a hitelesítés, — oly részletekre terjeszkedett ki, melyek a gyors lebonyolítást nagymértékben akadályozzák. Az eljárási utasítás 26. §. szerint, az összes ügyekben a hitelesítő mérnöki teendőket az állandó kataszter közegei végzik. A törvény és utasítás ezen intézkedése a legnagyobb biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a munkálat műszaki része helyesen vitetik keresztül, s a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kataszteri hitelesítés nagyon fényesen bevált, s az összes birtokrendezési ügyek a kataszteri hitelesítések után egészen más irányt vettek s mégis hogy a hitelesítési eljárás s munka gyors befejezésére hátráltatólag hat, nem a hitelesítés rovására hozom fel. hanem az eljárás hosszadalmasságára nézve, melynek alapja éppen az utasításban van lefektetve, De vegyük sorra ezeket: az eljárási utasítás 72. §-a szerint a háromszögelés befejezése után a kataszteri igazgatóság annak megvizsgálására hitelesítő mérnököt küld, ki a háromszögelési hálózatot megvizsgálja, s ha helyesnek találja, minden szelvényt záradékol s annak megtörténte után vitetik keresztül a 71—81 §. szerinti eljárás, ha a háromszögelés hitelesítése előtt a felvétel eszközölve nem lett (72. §. 4. bekezdés.). A 82. §. alapján a részletek területszámitásának megkezdése előtt, az ellenőrzési számítás a kataszterig igazgatóságnál felülvizsgálandó, mely irodai munka lévén, az iratok előbb az eljáró bíróhoz, onnan a kataszterhez mennek, s ha esetleg, — a mi gyakran megtörténik, — a helyesbítés nagyobbmérvü számítást igényel, ugyanazon uton visszakerül a munkálat a működő mérnökhöz, ez a kivánt kiigazítást eszközli s megint beterjeszti, hogy a fent leirt utakat még egyszer megtegye. Az ellenőrzési számítás hitelesítése után, a 82., 83. §. követelményeinek kell hogy a működő mérnök eleget tegyen, s azután pedig a 84. §. szerint, az összes mérnöki előmunkálatok eljáró biró utján ismét beküldetnek a kataszteri igazgatósághoz, az úgynevezett szobai felülvizsgálatra, s annak eredményéhez képest, a szakvélemény szerint, vagy megint reperálni kell s kezdődik megint elől az iratok utaztatása, vagy pedig a hibák kiigazítása iránt tétetik intézkedés, s ezután jön a helyszíni hitelesítés. Ezen cselekményeknél, a legjobb esetben is, hatszor utaznak az iratok a kataszteri igazgatósághoz. Ezek azon felülvizsgálati ténykedések, melyek az előmunkálatok során vitetnek keresztül, melyek, — különösen nagyobb határtagositásoknál, — az előmunkálatok befejezésének 2—3 évre útjában állanak, mert ha a sok küldözgetést, a munkálatok átvizsgálásának idejét, az átiratok, meghagyások elintézésére és a kiadásokra fordított időt összeszámítjuk, annyit feltétlenül igénybe vesz még a leggyorsabb munkálkodás mellett is. Ehhez járul még általános határtagositás esetén a háromszögelési adatok megszerzése, — a mi a megengedhetőség kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után, csaknem egy évet vesz igénybe ; mert a központi háromszögméreti hivatal, a háromszögelési pontok felállítása iránt, csak az ítélet jogerőre emelkedése után intézkedik, s a pontok felállítása az első nyarat igénybe veszi, s igy csak a 2-ik évben lehet azon helyzetbe jönni, hogy működő mérnök a munkálatba bevezethető legyen. Itt tehát szintén egy évet lehet számítani , a munkálat elŐhaladásának hátrányára. Ezen időbeni külömbségeket belátta a kolozsvári kataszteri igazgatóság is, s hallgatólag bár, de az által vélt rajta segíteni, különösen az utóbbi időben, hogy a munkaerők szaporítását eszközölte ki, s kora tavasztól késő őszig, — a míg csak külső munkát teljesíteni lehet, — folyton foglalkoztatja a hitelesítőket, s a lehető leggyorsabban eszközli a szobai felülvizsgálatokat, de legyen bár még kétszeres munkaerő, végezzen a kataszter emberfeletti munkát, mégis az egyes ügyek gyorsítását munkálkodásuk eredményezni nem fogja, hanem csak, — a mi egymagában is érdem, —eredményezi azt, hogy az egyes határnapok lehetőleg betartatnak, s az összes munkálatok folyamatba tétetnek, — de a gyors munkásság soha sem fogja pótolni azon időt, melyet a munkálatoknak ideoda küldözgetésével elveszítünk. Én a fent felsorolt műszaki felülvizsgálatok helyességét feltétlenül elismerem, s azoknak teljesítését szükségesnek és fontosnak tartom, deezenténykedésekösszevonása a munkálatok gyorsítását vonná maga után; de ezen ö s s z e v o n á s f e 11 é 11 e n ü 1 szükséges is, ha azt akarjuk, hogy a tagosítások gyorsan lebonyolittassanak. Ezen állitásnál tartsunk sorrendet. Az eljárási utasítás 72. §. alapján működő mérnök a háromszögelés befejezését eljáró bírónak bejelenti, kinek megkeresésére a kataszteri igazgatóság 30 nap alatt hitelesítő mérnököt küld a helyszinére,minden egyes szelvény tüzetes megvizsgálására. Ezen intézkedés mellett harcol az elv, hogy ha az alap jó, akkor a reá fektetett munkálat is jó ; igen, de ez a gyakorlatban egészen máskép áll, mert a háromszögelési pontok felülvizsgálása nem akkor történik, mikor az befejezve van, hanem legtöbbször akkor, mikor már a felvétel is elkészíttetett. Ez szintén a fent hivatolt §-on alapszik, a mennyiben működő mérnöknek szabadságában áll, — saját veszélyére — a részletek felvételét a háromszögelés hitelesítése előtt is eszközölni. — Ezen szabadsággal a működő mérnökök élnek is s igy a háromszögelés hitelesíttetik akkor, mikor már az egyéni felvétel is elkészült. Ezután következik a küldözgetések lánco-