A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 42. szám - A szerzői jog, kapcsolatban a kiadói jog keletkezésével

304 A JOG vetitése. Hazai és külföldi bíróságok közötti összeütközések. Hazai ügyfelek és igazságügyi hatóságok által osztrák és egyéb külföldi igazságügyi hatóságok és közegek ellen emelt panszok. Hazai igaz­ságügyi hatóságok és közegek ellen nem Magyarországban tartóz­kodó felek részéről emelt panaszok, különösen a mennyiben ezek a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak. Hazai feleknek külföldön és külföldieknek belföldön érvényesítendő jogügyeikben a közvetítés. A szegényjog nemzetközi vonatkozásaiban. Bűntet­tesek kiadatása és átszállítása, valamint az ezzel kapcsolatos ügyek. A btkv. 9. §-a alapján szükséges intézkedések. Konzuli ügyek, ideértve az elsőfokú konzuli bíróságokra és a konzuli főtörvény­székre vonatkozó ügyeket is. Hatásköri összeütközések a konzuli bíróságok és a magyar vagy osztrák bíróságok és hatóságok között. Nemzetközi vegyes bíróságok. A postai szállításból kitiltott külföldi nyomtatványok.Igazságügyek a megszállott tartományokkal szemben. Igazságügyek Horvát-Szlavonországokkal szemben. Felül­hitelesítések. Fordítási ügyek. Bírósági tolmácsok. Az «Igazsáügyi Közlöny» szerkesztése. III. ügyosztály. Büntetőjogi vélemények. Büntető törvényke­zés, ügyészségi ügyvitel és ügykezelés szabályossága és pontossága feletti felügyelet. Engedély megadása a rágalmazás miatt hiva­talból megindítandó ügyekben. Hatásköri összeütközések büntető ügyekben. Kegyelmezési ügyek. A büntetés végrehajtásának elha­lasztása. A kir. főügyészségek és ügyészségek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén a szervezést, a kinevezést és az állami végellátást. Az országos fegyházak, kerületi börtönök, közvetitő­és javító-intézetek felügyelete, ezek összes személyzeti és gaz­dászati ügyei, kivévén az állami végellátást. A kir. törvényszéki és járásbirósági fogházakra vonatkozó ügyek. Fegyenc- és rab­szállítások elrendelése az országos intézetekbe. Feltételes szaba­donbocsátás. Ideiglenes szabadlábrahelyezés. Igazságügyi orvosi tanács. Törvényszéki orvosi vizsga. Országos bírósági vegyészeti intézet. Zugirászati ügyek. IV. ügyosztály. Az igazságügyi szervezetre vonatkozó összes ügyek. Hivatali állások szervezése és megszüntetése a kir. bíró­ságoknál és ügyészségeknél. Polgári törvénykezés. Birói letétek. Biróküldés polgári ügyekben. A birói ügyvitel és ügykezelés szabályossága és pontossága feletti felügyelet. E célból a bírósá­gok forgalmi és tevékenységi kimutatásainak felülvizsgálása, a birák és bírósági alkalmazottak működésének ellenőrzése. A bírósági alkalmazottak részére jutalom és segély engedélyezése. A birák, ügyészek, bírósági és ügyészségi hivatalnokok ellen emelt fegyelmi és egyéb panaszok (a mennyiben utóbbiak nem vonat­koznak a nemzetközi jog alkalmazására) és ezek ellen támasztott kártérítési ügyek. Törvénykezési szünidő. Szabadságolás. A kato­nai szolgálat teljesítése alóli felmentés kieszközlése. Az állam­kincstárt illető pénzbírságok lf. kegyelem utján leendő elengedé­sét célzó kérelmek. Az ügyvédekre (ügyvédjelöltekre) és kir. közjegyzőkre (közjegyzői jelöltekre) vonatkozó összes ügyek (a kinevezés és a nyelvjogositványnyal való felruházás kivételével), ideértve a közjegyzői állások rendeszeresitését. Vagyontalan pör­lekedők képviseltetése. V. ügyosztály. Kir. bíróságok és ügyészségek szervezése, székhelyeinek és területköreinek megállapítása. A kir. bíróságok gazdászati ügyei. A bíróságok, ügyészségek és fogházak elhelye­zése ; uj építkezések, épületfentartások, házbérletek. Az igazság­ügyi tárca rendelkezése alatt álló s a bíróságok, illetőleg ügyész­ségek főnökei által kezelt ingatlanok hasznosítása ; természetbeni lakások kiadása. Járásbíróságoknak telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházása. Az átalányoknak és a kir. bíróságok könyv­táralapjának kezelése. A telekkönyvi betétszerkesztéssel kapcsolatos összes gazdászati ügyek. A hivatalos utazások költségeinek meg­állapítása ; a bírósági személyzet uti naplói. Számadási viszonyból és fizetési tulélvezményből eredő kincstári követelések. Uj adóhi­vatalok felállítása folytán szükséges intézkedések megtétele. Az országos letartóztatási és javító-intézetek építési és épületfentartási ügyei. A bírósági alapítványok feletti felügyelet. VI. ügyosztály. I. Törvényelőkészitési ügyek ; II. törvény, életbeléptetési ügyek ; III. törvénykezési ügyek : a) a törvényke­zésnek a bíróságok ügyvitelének és ügykezelésének törvényhozási szempontból való ellenőrzése ; s e végből a bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásainak felülvizsgálása s az ezzel kap­csolatos általános jellegű intézkedések megtétele ; b) a kir. Curia döntvényeinek és a kir. Ítélőtáblák teljes ülési elvi jelentőségű határozatainak nyilvántartása. IV. Igazságügyi sztatisztika. V. Könyvtár. Hatáskör megállapítása munkára közösen vállalkozó nap­számosok közt e jogviszonyból támadt ügyekben. A kir. minisz­térium következőleg határozott: Az eljárás ezekben az ügyekben a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Cs. Lajos Gyergyó-Alfalu községi bírósága előtt megperelte a következő gyergyóalfalui lakosokat s pedig: G. Feren­cet 9 frt 72 kr., P. Ignácot 6 írt 91 kr., Sz. Mártont 3 frt 15 kr. P. Antal Lajost 3 frt 27 kr., P. Antal Mihályt és K. Mártont 13 frt 94 kr. és R. Dénest 2 frt 15 kr. megfizetése végett. Mind a hatrendü keresetének alapjául Cs. Lajos azt adta elő, hogy a most nevezett alperesek vele s más munkásokkal együtt a dornai faüzletnél munkát vállaltak egyenlő kötelezettség és egyenlő osztozkodás mellett olyformán, hogy a fuvarosok által egy bizonyos helyre összehordott lát 12 kr. egységárért rakásba rakják és ezt a munkát mindaddig folytatják, amíg a íaszállitás tart. A munka megkezdése után a fentebb nevezett alperesek a munkából kiál­lottak; mivel azonban a munkaadótól több bért vettek fel, mint amennyi őket a teljesített munkaidőre való tekintettel megillette volna, a munkaadó a többletet a munkában maradt társak keres­ményéből a munka bevégeztével levonta. Ezek most, akiktől a kilépetteknek (az alpereseknek) kifizetett többlet levonatott, megbízták Cs. Lajost, hogy a levont munkadijakat a kilépettektől per utján szedje el. Gyergyó-Alfalu községi bírósága 1898 július 25-én kelt ítéleteivel mind a hat perben elmarasztalta alpereseket, akik ügyüket a gyergyószentmiklósi kir. járásbíróság elé vitték. A kir. járásbíróság 1898 augusztus 17-én 1898. Sp. 646., 647., 648., 649., 650. és 651. sz. a. kelt végzéseivel a hat ügyet azzal küldte vissza a községi bíróságnak, hogy emez ügyek nem tartoznak hatáskörébe. Erre Cs. Lajos a gyergyószentmiklósi járás főszolgabirájához fordult panaszával, aki azonban 1899 március 2-án 1,062. sz. a. kelt határozatával Cs. Lajost, P. Mihály és fentebb megnevezett társai ellen támasztott keresetével elutasította, mert a követelés felett a főszolgabíró magát illetékesnek nem tarthatja. Ilyenformán hatásköri összeütközés esete merült fel. A szóban forgó ügyeknek elbírálása a birói hatáskörbe volt utalandó; mert az 1876: XII. t.-c. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe csak a gazda és napszámos közötti jogviszonyból támadható viták elintézése tartozik, ezek közé pedig a munkát közösen elvállalt napszámosoknak e jogvi­szonyból egymás közt keletkezett jogvitái nem sorozhatok. (5,487/900. sz. igazságügyminiszteri rendelet.) Szerkesztőségi üzenet. V. L. Kecskemét. Kölcsönök után 12%_as kamatok szedése magában véve még nem állapítja meg az uzsoravétséget, annyi azonban tény, hogy az 1877. évi VIII. t. c. 4. §-a értelmében nyolc százaléknál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg. Azonban tekintetbe véve azt, hogy a joghallgatók segélyegyesü­letének pénztáralapját többnyire bizonyára szorult vagyoni viszonyok­közt élő fiatal emberek, gyakran talán tapasztalatlan fiatal emberek veszik igénybe, igen könnyen meglehet, hogy némely esetben a 12°/0-os ka matnak szedése bele ütközik az 1883 évi XXV. t. c. 1 §-ába, vagy leg­alább is igen közel jár az ott vont határhoz. Mindenesetre feltűnőnek találjuk, hogy a joghallgatók segélyegyet sülete, melynek csak az lehet a célja, hogy az ifjúság közös érdeké előmozditsa ily rendkívül magas kamatot szed. És mégis inkább cso­dálkozunk, hogy ez alapsz;ibályilag meg lett állapítva, és hogy ily egy­leti alapszabályok helyben hagyattak az illetékes fórum által. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve. (lések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Baán. dr. W. B. Brogyányi—Szittányi (5252/900 P. sz. okt.f4. hh­— Dárda. dr. K. E. Deák—Ackermann érk. 622/900 P. sz. a. elöa. Danilovics, n. e. — Dárda. N. J. Ackermann—Deák (2504/900 P. sz.) okt. 3. mv. — Győr. dr. M. M. Löwinger b. ü. nincs elint. Nyilván­tartjuk. — Medgyes. dr. Sch. J. Grünauger ü. (4667/900 P. sz.) okt. Ki. mv. — Mohács. N. L. Stipánor b. ü. (4910/900 B. sz.) szept. 14. rmv. - Papp-Kohn (3013/900 P. sz.) okt. 1. hh. — ;Nagy-Kanizsa. dr. K. J. Özv. Tóth Józsefné—Balassa Józsefné érk. 4910/900 P. sz. a. előa. Bene, n. e. — Nagy-Röce. dr. V. K. Groszjár—Groszjár (2456/900 P. sz.) okt. 17. hh. — Sopron, dr. K. J. Müller b. ü. száma nem 8746/900, hanem 8146/900, nincs elint. — Szabadka, dr. V. S Geiger b. ü. (6781/900 B. sz.) szept. 5. vu. — Szatmár dr. F. A. A Táblán 598/900 P. sz. még febr. hóban rendelv. elint. Uj száma 7369/900 P. elöa. Ilanák, n. e. — Szatmár. dr. H. L. Papp —Rosenblatt (5308/900 V. sz) okt. 1. hh. — Szt.-Gotthárd. dr. L. F. Könye b. ü. (7621'900 B. sz.) szept. 26. rendelv. elint. — Vág-Sellye. dr. S. F. Özv. Tóth Ferencné-Tóth K. érk. 5829/900 P. sz. a. előa. Somogyi, n. e. — Vág-Ujhely. J. L. Özv. Lányi Rázgha Ludovika—Vágujhelyi birtokosok érk. 46/900 urb. sz. a. elöa. Tergovcsics, okt. 10. rendelvényileg elint. — Zombor. dr. G. I. Schuck-Paul érk. 1018/900 V. sz. a. elöa. Fabiny. n. e. PALLAB 'áaCVÉMT rARIASAfc NYOMDÁJA BUDAPMSTBK

Next

/
Thumbnails
Contents