A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 3. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [2. r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a <^Jog» 3. számához. Budapest, 1900. január hó 21. Köztörvényi ügyekben. Felperes mint erdész az alperes gyárnak megbízásából és részére e szakmája körébe tartozó nagyobb önálló munkákat teljesítvén, a szerződésileg megállapított működési körön kivül eső ezekért a szolgálatokért öt külön kikötés nélkül is megfelelő díjazás illeti meg es ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy felperes alperestől mint erdészeti tanácsadó állandó díjazásban részesült, mert ezen díjazásért csak azokat a teendőket végezte, melyek szerződésileg tüzetesen meg voltak határozva és nem tartozott azokat a munkálatokat is teljesíteni, melyeket külön megbízás alapján látott el és a melyek a szerződésileg megállapított teendőktől tényleg eltérnek. Az o. ptk. 1,480. §-ának rendelkezése csak az évenkénti szolgalat kötelekéből eredő követélések elévülésére vonatkozik. A m. kir. Curia (1899. évi május 23-án 88. sz. a.) Mindkét alsóbirósági itélet megváltoztattatik és alperes arra köteleztetik, hogy felperesnek 784 frt tökét stbt. végrehajtás terhével megfizessen stb. Indokok: Az elsöbiróság ítéletében helyesen megállapított tényállás alapul vétele mellett, tekintve, hogy alperes beismerte, hogy a gyárnak üzletvezető igazgatója F. Károly a keresetben körülirt és a kir. kincstárral kötendő vásárlási szerződés alapjául szolgálandó munkálatok teljesítésével felperest megbízta; tekintve, hogy részint alperesnek nyilt beismerésével, részint felperes által készített térkép, kiszámítási és becslési munkálatoknak alperes által történt becsatolásával bizonyítottnak veendő, hogy felperes az alperestől nyert megbízásnak megfelelt és alperes az elkészített munkálatokat felperestől tényleg átvette; tekintve, hogy alperesi gyár céljaira alkalmas fák levágatása és kiszállítása és az alperesi erdésznek támogatása körül felperes által az A) a. szerződés szerint elvállalt teendők fogalma alá azok a munkálatok, melyeket felperes alperesnek megbízásából a Barca völgybe nyúló kincstári erdők terjedelméről valamint az azokban előforduló fanemekről, ezek minőségéről, mennyiségéről és becsértékéről készített, nem vonhatók és igy az A) a. szerződés szerint vállalt és teljesített teendőkért felperesnek évenként kiszolgáltatott 480 frt illetve 580 frt fizetéssel ezek az utóbbi munkálatok díjazottaknak egyáltalában nem tekinthetők; tekintve, hogy felperes mint erdész, az alperes gyárnak megbízásából és részére szakmája körébe tartozó nagyobb, önálló munkálatokat teljesítvén, a szerződésileg megállapított működési körön kivül eső ezekért a szolgálatokért őt külön kikötés nélkül is megfelelő díjazás illeti meg és ezen mitsem változtat az a körülmény, hogy felperes alperestö'l mint erdészeti tanácsadó állandó díjazásban részesült, mert ezen díjazásért csak azokat a teendőket végezte, melyek szerződésileg tüzetesen meg voltak határozva és nem tartozott azokat a munkálatokat is teljesíteni, melyeket külön megbízás alapján látott el és melyek mint fentebb kimutattatott, a szerződésileg megállapított teendőktől tényleg eltérnek, ezeknek a munkálatoknak ingyenes teljesítése pedig alperes által ki nem köttetett; tekintve, hogy a meghallgatott szakértők egybehangzó véleménye szerint a felperes által készített és a szakértők által megvizsgált munkálatok mindazokat az adatokat tartalmazzák, a melyekre alperes gyárnak a kincstárral létesítendő vétel előzetes megbirálásához szüksége volt s a munkálatok alapjául szolgáló felmérések és becslések csakis beható helyszíni próbafelvételek mellett voltak eszközölhetők és ezek a munkálatok két és fél hónapi időt vettek igénybe, a fatömegbecslésnél előforduló százalékhiba pedig a szokás a szerint megengedett határ korlátain belül tul nem megy és a bükkfatömeg kiszámításánál előforduló számítási' hiba alperesnek kárt nem okozhatott és hogy a szakértők egyező véleménye szerint a felperes által keresetileg érvényesített munkadijkövetelés tulmagasnak nem tekinthető; és tekintve végre, hogy az osztr. polg. tkv. 1,480. §-ának rendelkezése csak az évenkénti szolgálattételekből eredő követelések elévülésére vonatkozván, a perbeli követelésre nem alkal: mázható: mindezeknél fogva mindkét alsóbirósági ítéletnek megváltoztatásával alperes a kereseti tőkének stbnek fizetésére köteleendö volt. Igaz ugyan, hogy a szerződő felek maguk a köztük létrejött szerződéstől megállapodásszerüen el is állhatnak és ennek az elállásnak az a jogi hatálya, hogy ez által az illető szerződés rendszerint megszűnik és az ekként megszűnt szerződés további jogok vagy kötelezettségek jogszerű alapjául nem szolgáhat azonban, ha a megállapodás csak feltételes, a bontó vagy felfüggesztő feltételtől függ a megállapodásnak szerződésszerű jogi hatálya ; a mennyiben tehát a megállapodáshoz képest ennek hatálya az egyik fél részéről teljesítendő előfeltételekhez köttetett és esetleg már előre a megállapodásszerű ténybeli helyzet részben létesíttetett, de annak az előfeltételnek megállapodásszerű teljesítése elmaradt, maga a megállapodás hatályát veszti és az előbbi jogállapot áll helyre, következőleg mindkét fél az előbbi jogállapot alapján igényeit rendszerint érvényesitheti. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság G. 399. sz. a. 1899. év.) Felperes ellen a végrehajtás tényleg elrendeltetvén, az arra való tekintettel.hogy a végrehajtásjmegszüntetési keresetnek csak a végrehajtás elrendelése, nem pedig egyúttal annak foganatosítása is képezi alapfeltételeit az 1881. LX. t.-c. 30. § ának rendelkezéséhez képest, az elrendelt végrehajtással szemben megszüntetési keresettel élni jogosult volt és e kereset a jegyzőkönyvi és illetve a sommás utu peres eljárásra tartozik. Az 1881. LX. t.-c. 3t. §-ának rendelkezésére tekintettel, felperes kénytelen volt arra, hogy a kiküldött által kibocsátott értesítés következtében a megsz"ntetési keresetet megindítsa; a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn annak ellenére, hogy az elrendelt végrehajtás a biztosítékié nem tétele következtében foganatosítható és illetve a foganatosítás megkezdhető nem volt, felperest alapos megszüntetési keresetével elutasította. (A magy. kir. Curia 1899. okt. 27-én I. G. 361. sz. a.) Tényállás gyanánt állapitatott meg ugyan, hogy alperesek felperessel durván és rosszul bántak és ez szolgált okul arra, hogy felperes az alpereseknél birt lakásból eltávozott, azonban az a kérdés, hogy valamely bánásmód milyen, nem ténykérdés, hanem a jogi minősítés körébe tartozik és az egyes megállapított cselekményekből vonható le az a következtetés, hogy ezek a cselekmények a tűrhetetlen bánásmódnak oly fokát képezik, mely az együttélést lehetetlenné teszi. (A magy. kir. Curia 1899 okt. 19-én I. 344. sz. a.) A felebbezési bíróság nem sértette meg az 1881. LX. t.-c. 98. §-nak rendelkezését azzal, hogy bár felperes igénykeresetének helyt adott, a perköltséget kölcsönösen megszüntette, mert a felebbezési biróság íteletének indokolása szerint a kihallgatott tanuk vallomásával nem találta bizonyítottnak felperesnek azt az állítását, hogy a végrehajtató alperes a végrehajtás foganatosítása körül rosszhiszemüleg járt el vagyis nem találta bizonyítottnak oly ténykörülményt, a melyből azt jogilag következtetni lehetne ; azt pedig, hogy a biróság a tanuk vallomásaival mit vesz bizonyítottnak, vagy nem bizonyítottnak, mint a S. E. T. 64. §. alapján való szabad mérlegelésnek az eredménye, a 197. §. szerint a felülvizsgálat tárgyát nem képezi. (A m. kir. Curia 1899. október 27-én G. 493. sz. a.) Az a kérdés, hogy mily vagyoni viszonyoknak és társadalmi állásnak mily összegű tartásdíj felel meg, ténykérdést képez, a mely felülvizsgálat tárgyává csak akkor tehető, ha a tény jogszabály megsértésével volt megállapítva. (A m. kir Curia felülvizsg. tan. 1899. okt. 28-án I. G 365. sz. a.) Habár a S. E. T. 175. §-a értelmében szabály az, hogy a mennyiben a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intéztetik el. a határozatban az első bírósági iratokból, ideértve az Ítéletet is, megállapítható tényállás az irányadó mégis ez a körülmény a felebbezési bíróságot nemcsak hogy nem akadályozta volna abban, hogy a S. E. T. 177. §-a értelmében, ha az ügy felderítése végett azt szükségesnek látja, szóbeli tárgyalást tűzzön, sőt ha az ügy felderítése végett SÍ ükséges. k ötelessége is ; mindamellett a feleb bezési biróság eljárási szabályt nem sértett azzal, hogy az alpere sek által kérelmezett tanúkihallgatást el nem rendelte. (A m. kir. Curia 1899. okt. 25 I. G.326. sz. a.) A szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja. A szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentőségének meghatározására ugyanis nem az a határozó, hogy maguk a szerződő felek az ügyletet miktnt nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanem az ügylet jo"i jelentősége azoktól függetlenül a szerződő felek akarati kijelentésének összességéhez képest az anyagi jogszabályoknak megfelelően határozandó meg; mert elhasználhatlan és csak megfelelő munkával hasznosítható dolognak meghatározott ellenérték mellett önálló használatul átengedése haszonbérlet és haszonbérlet mellett ekként további átengedése alhaszonbérlet. (A m. kir. Curia 1899. október 30. G. 469. sz. a.)